A jövő a román (romániai magyar)- magyar-brit műemlékes együttműködésé, a szlovák-magyar-holland közös romaprogramé, a magyar-magyar írói együttműködésé a frankfurti vagy a lipcsei könyvvásáron. Ha akadémiai osztály működik nemcsak Debrecenben és Szegeden, hanem Marosvásárhelyen és Kolozsváron, ha írótagozata van a magyar írószervezetnek, történelemtanár-tagozata a történettanárok szövetségének, közgazdásztagozata a Közgazdasági Társaságnak, politológustagozata a Politológiai Társaságnak, pszichiátertagozata a Pszichiátriai Társaságnak Újvidéken, Ungváron, Pozsonyban és Kolozsvárt. Építészek találkoznának építészekkel, könyvelők könyvelőkkel, informatikusok informatikusokkal, szakmai projekteken dolgoznának három nyelven: magyarul, angolul és románul, vagy szlovákul, vagy szerbül. Megítélnék egymást, s megítélné őket a nemzetközi piac. Nincs politikai lojalitás, nincs magyarkodó mellébeszélés, nincs négermunka, csak tudás és teljesítmény.
Magyar- magyar társadalmi szerződés
Önmérséklet és civilizált távolságtartás
A határon túli magyar közösségek 1918 és 1989 között három szakaszon mentek át: a kisebbségi, a nemzetiségi és a szórvány (diaszpóra) szakaszokon. 1989 után Romániában és Szlovákiában tartós magyar kisebbségi és nemzeti önszerveződés jött létre, parlamenti és kormányzati részvétellel. Jugoszláviában az önszerveződés 2004-re visszahullott a szórvány szintjére, ahonnan az ukrajnai magyaroknak soha nem is sikerült magasabbra emelkedniük. A magyar államnak érdeke és elvi értéke, hogy a határon túli magyar társadalmak parlamenti képviselethez jussanak, érdekeiket országaik parlamentjeiben, s ha e pártok úgy ítélik meg, kormányaikban kifejezhessék.
A pártok négyes függésben élnek. Függenek országaik politikai szerkezetétől, s részei az adott országok politikai osztályának, annak minden előnyével és hátrányával. Függenek a magyarországi politikai struktúrától, és közvetve részei a magyar politikai osztálynak is. Végül függenek a különböző érdekű és erejű nemzeti területektől, választóiktól, a helyi érdekcsoportoktól. Negyedik sugárzó középpontként megjelent az Európai Unió is, amelynek nem hagyhatók figyelmen kívül politikai és gazdasági mozgásai. Ennek megfelelően kell kialakítaniuk törékeny belső és külső koalícióikat, figyelemmel mind a négy függési viszonyra és azok változásaira. Ha túl közel kerülnek Bukaresthez, Pozsonyhoz vagy Belgrádhoz, akkor megperzselheti őket az adott politikai osztály korrupciós gyakorlata, s könnyen kliensekké válhatnak. Ha viszont Budapestről várják, lesik a támogatást, a parancsot, a változó magyar kormányok klienseivé alacsonyodhatnak. A hatalmi központoktól való kuruc elzárkózás, a regionalizmusba, az autonomizmusba menekülés, a provinciára történő kivonulás semmit sem javít a dolgokon.
Önmérséklet és civilizált távolságtartás a magyarországi politikai osztály egyik legfontosabb kötelezettsége a határon túli politikai szereplőkkel szemben. Arra buzdíthatjuk a határon kívüli politikai erőket, hogy a magyarországihoz illeszkedő hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki, tervezzenek és építkezzenek. Minden budapesti politikai függés erőltetése, bármiféle kisajátítási kísérlet tragédiához vezet. E tragédiában a magyar főhősök könnyedén leszúrhatják az erdélyi vagy felvidéki mellékszereplőit a drámának. De "ebben a tragédiában nem a hős - a kórus pusztul el", ahogy Brodszkij mondotta egykor. És e kórussal együtt mi magunk.
