Az alkotó elmondta lapunknak, hogy egy alföldi gyilkosság története volt a kiindulópont a forgatókönyv megírásához, amelyet hosszú terepszemle követett. Az ország mintegy háromnegyedét bejárta, míg megtalálta a forgatás helyszíneit, legalább hatvanórányi videofelvételt készített közben. Bár a Másnap gyilkossági történet, de nem a szokásos ok-okozati összefüggéseket meséli el, hanem egy vidékre vetődő fényképész alakján keresztül a bűnbeesés folyamatát boncolgatja. A rendezőt a filmnyelvi lehetőségek foglalkoztatták leginkább, ezért műve nem a szokásos sorrendben mutatja be az eseményeket, és ez a nézőt is megdolgoztatja. Igazi fölfedezésnek számít a film főszereplője, Gáspár Tibor, aki Szolnokon színész, és a rendező véletlenül bukkant arcára egy tévéközvetítésre pillantva. - Igazi titkot rejtő arc, és az első jelenettől meggyőző volt a szerepben - jegyezte meg Janisch. A rendező főként azért örül a fődíjnak, mert ezzel lehetőséget kap következő tervének megvalósításához. Ehhez két ötlete is van. Az egyik egy háborús történet, kisfiúval a középpontban, a másik pedig egy horror E. T. A. Hoffman Homokembere, amelynek megfilmesítése viszont sok pénzbe kerülne.

A játékfilmes rendezői díjat idén megosztva kapta Böszörményi Zsuzsa és Fliegauf Benedek. Már 1996-ban elkezdett körvonalazódni a Mélyen őrzött titkok forgatókönyve - mondja Böszörményi Zsuzsa rendező. - 1997-ben pedig már meg is kapta az első elutasítást a Mozgókép Alapítványtól. A pénz nagyon nehezen jött össze, több mint hat évbe telt, hogy elkészülhessen a film. Ez idő alatt azonban folyamatosan mélyült a történet. A béranyaságot és a gyökérkeresés problémakörét feldolgozó műhöz sok előtanulmányt végzett a rendező, a témát már többször próbálta dokumentumfilmként megvalósítani, de az alanyok nem vállalták a Kamara előtti szereplést. A film happy endjével kapcsolatos kérdésünkre a rendező azt mondta, hogy leginkább a reményt adó jelzővel lehetne definiálni a művét. Az alkotói szándék az volt, hogy hiteles emberi sorsokat mutasson be, és ez által érzelmeket váltson ki a nézőből, azaz hogy "szeressék" a filmet. A rendezői díjjal elismert filmesnek egyébként jól esett a zsűri elismerése, ez által igazolva látja azt a hitet és szenvedélyt, amit a sokéves harc és az elutasítások ellenére a Mélyen őrzött titkokba fektetett. Böszörményi Zsuzsa kiemelte a színészi teljesítményt is: a legjobb női főszerep díjjal kitüntetett, az idén érettségiző őstehetség Bagaméri Eszter, a szintén díjazott Nagy Ervin, valamint Fullajtár Andrea és Györgyi Anna játéka nagyban hozzájárultak a sikerhez. A művet márciustól a nagyközönség is láthatja a Mokép jóvoltából.

Fliegauf Benedek egy, már mások által többször is feldolgozott témát, a kábítószeresek világát vitte filmre egyéni, képi eszközökkel és hangokkal. Jellegzetes, lassú kameramozgását a zsűri nyilvános vitáján az elismerés mellett kritikával is illette Herskó János, a testület elnöke, aki ritmusváltásokat hiányolt. Ezzel kapcsolatban Fliegauf elmondta lapunknak, hogy számára ez a módszer tudatos volt, és végül éppen ezért a következetességért kapott díjat. Dealer című filmje ugyanúgy a halálközelségről szól, mint első játékfilmje, a főként arcokat fényképező Rengeteg. Most azonban ehhez a mondanivalóhoz teret is adott. A továbbiakban meseszerű, stilizált történetekkel szeretne foglalkozni, amelyek már nem szubkulturális környezetben játszódnak. A Dealert már a filmszemle előtt meghívták a hamarosan kezdődő berlini filmfesztiválra, ahol tavaly díjat nyert előző munkájával. A filmszemlén új filmje további meghívásokat kapott Chicagóba, Londonba és Locarnóba.

A játékfilmes zsűri munkájáról megkérdeztük Herskó János rendezőt, egykori budapesti stúdióvezetőt, aki már harmincöt éve Svédországban él, de folyamatos kapcsolatot tart a magyar filmmel. A szakember egyetértett azzal, hogy feljövőben van a magyar film, sok fiatal tehetség jelent meg az elmúlt két évben, és ennek révén a hazai mozgókép sokszínűvé is vált. A szemlén nemcsak a kísérletező művekben, hanem az úgynevezett közönségfilmekben is komoly értékeket fedezett fel. Ugyanakkor, mint megjegyezte, felületességet is érez a művekben, amelyek az alapos műhelymunka hiányáról árulkodnak. - A most gyengébbnek ítélt filmek is sokkal jobbak, érdekesebbek lehetnének, ha többet törődtek volna velük - említette, hozzátéve: régebben a hazai stúdiókban folyt olyan műhelymunka, amely ma is példa lehetne.

A dokumentumfilmes fődíj meglepte Papp Gábor Zsigmondot, A birodalom iskolája rendezőjét, ugyanis, ahogy fogalmaz, nagyon sok nagyágyú (az Oscar közelébe került Hegedűs Péter, az évek óta nyerő Almási Tamás vagy például Csillag Ádám) volt a mezőnyben. Az elismerésnek mindenesetre nagyon örül, reméli, hogy ez után az egyik közszolgálati tévéadó esetleg éjfél előtt műsorra tűzi majd. Papp Gábor Zsigmond több munkája látható volt a mozikban is, a tervek szerint a Gorkij iskoláról készült Sihedernyi koromban című dolgozatával összekapcsolva A birodalom iskolája is látható lesz a filmszínházakban. A filmes hozzátette: mindkét művében azt mutatja be, hogy sokkal liberálisabb lehet egy elnyomó rendszer külföldi iskolája, mint maga az otthoni rezsim. A közeljövőben pedig elkészítik A birodalom iskolájának német nyelvű verzióját is - ebben a szereplőkkel németül újraforgatják az interjúkat.

A 35. Filmszemle díjai

játékfilm:

Fődíj: Másnap. (Rendező: Janisch Attila, forgatókönyvíró: Forgách András, operatőr: Medvigy Gábor, díszlet: F. Kovács Attila). Rendezői díj (megosztva): Böszörményi Zsuzsa (Mélyen őrzött titkok) és Fliegauf Benedek (Dealer). Elsőfilmes rendező Simó Sándor-díja: Antal Nimród (Kontroll). Rendezői látványdíj: Jeles András (József és testvérei). A zsűri különdíja: Tamara (Hajdú Szabolcs, Szaladják István és Esztán Mónika). Operatőri díj (megosztva): Medvigy Gábor (Másnap) és Pados Gyula (Kontroll).

Legjobb forgatókönyv díja: Fliegauf Benedek (Dealer). Produceri fődíj: Durst György. Produceri díj: BGB Produkciós Iroda. Legjobb női főszereplő: Bagaméri Eszter (Mélyen őrzött titkok). Legjobb férfi főszereplő: Gáspár Tibor (Másnap). Legjobb női epizódszereplő: Lázár Kati (Másnap és Rózsadomb). Legjobb férfi epizódszereplő: Nagy Ervin (Mélyen őrzött titkok és Szezon). Arany Mikrofon hangmérnöki díj: Zányi Tamás (Dealer). Aranyolló vágói díj: Incze Ágnes (Getno). A zsűri vágói különdíja: Steven Lovy (MIX)

Játékfilm különdíjak: Külföldi vendégeinek Gene Moskowitz-díja: Antal Nimród (Kontroll). Az ORTT díja a leglátogatottabb magyar filmért: Hutlassa Tamás producer, valamint Antal Nimród rendező és Pados Gyula operatőr (Kontroll). A Mozisok Országos Szövetségének díja a leglátogatottabb magyar filmért: Antal Nimród rendező és Hutlassa Tamás producer (Kontroll). A szemle.film.hu (a Szemle hivatalos honlapja) közönségdíja (az internetes közönségszavazás alapján): Török Ferenc (Szezon). A Café Reklám Kft. legjobb magyar filmplakát díja: Lőrincz Attila (Jött egy busz). Ugyanebben a kategóriában a közönségdíj: Kibicher Zoltán (Rengeteg)

kísérleti kisjátékfilm:

Legjobb kisjátékfilm: Lakatos Róbert (Ördögtérgye). Legjobb kísérleti film: Mundruczó Kornél (Kis apokrif No.1). A zsűri különdíja: Császi Ádám és Tóth Zoltán Gábor (1 hét). A zsűri különdíja: Ujj Mészáros Károly (A ház)

dokumentumfilm:

Fődíj: A birodalom iskolája (Papp Gábor Zsigmond). Portré: R. B. Kapitány (Kisfaludy András). Kísérleti dokumentumfilm: Gubera (Oláh Lehel). Filmszociográfia: Örökség, egy halász története (Hegedűs Péter). A Duna Televízió különdíja (adásidő biztosítása): Teri nagyi (Sós Ágnes). A zsűri különdíja: Remete remeke (Szirmai Márton). A zsűri különdíja: TV és én (Papp Bojána). Operatőri díj: Bálint Arthur (Az Aranykalyiba - egy év Karácsony Emilkével a gyimesi Hidegségben) és Doboczi Balázs (A birodalom iskolája és Gubera). Schiffer Pál-díj: Valahol otthon lenni (Almási Tamás). Esélyegyenlőségi díj: Életke (Felvidéki Judit). Ismeretterjesztő kategória: Gresham (Szederkényi Júlia)

Hiller István kulturális miniszter az artmozik működésének javítására kiírt pályázat eredményeiről, illetve a 2004-es évre vonatkozó újabb támogatásokról számolt be tegnap a Vörösmarty moziban rendezett sajtótájékoztatón. A tavalyi évben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 500 millió forintot osztott szét tizenhét vidéki és tizenkét fővárosi artmozi fejlesztésére, amiből közel 380 millió jutott a vidéki, és valamivel több mint 120 millió forint a budapesti filmszínházaknak. Hiller István elmondta, hogy a minisztérium offenzívában van a moziért és a filmekért. A támogatás segítségével ez idáig a székesfehérvári klubmozi, a nyíregyházi Krúdy Filmszínház, az egri Művészetek Háza, a budapesti Cirkogejzír és a Vörösmarty mozi nagy termének felújítása történt meg, a többi filmszínház fejlesztését június 30-ig tervezik befejezni. A pályázat az idén tovább folytatódik, a minisztérium további százmillió forintot juttat a kis moziknak.