Mindenki azt hiszi, uralja a szert - A problémás drogfogyasztás más bajok tünete
A Kendermag Egyesület drogfórumán megszólaló szakértők hivatásuk gyakorlása közben elég szenvedést láttak már ahhoz, hogy óvakodjanak bármilyen tudatmódosító szer kockázatainak bagatellizálásától.
Megtalálhatók köztük a kenderfogyasztókat üldöző szabályok lazításán fáradozók, és a teljes szigor hívei is.
A vélemények talán attól függően változnak, hogy a megszólaló szakértő a kockázatok lekicsinylését tartja a legnagyobb bajnak, vagy a nem problémás kenderfogyasztók fenyegetését és üldözését.
"A drogfogyasztást nem fogadjuk el, a drogfogyasztót igen"
Gábor Edina, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a nemzeti drogstratégia a társadalmi érzékenység és felelősség növelésén, a prevención, a gyógyítás és rehabilitáció fejlesztésén, valamint a drogokhoz való hozzáférés csökkentésén alapul. Hozzátette: "nem aktuális a könnyű drogok legalizálásának kérdése, a dekriminalizálás viszont cél. A drogfogyasztást nem fogadjuk el, de a drogfogyasztót igen".
A helyettes államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar lakosság döntő többsége nem tekinti bűnözőnek a kábítószerezőket, ám a drogok szabad fogyasztását határozottan elutasítja. Egy nemrégiben elvégzett reprezentatív felmérésre hivatkozva elmondta: a felnőtt lakosság 83,3 százaléka negatívan ítéli meg a drogfogyasztást és a drogfogyasztót is, azonban a kutatásból kiderül az is, hogy a megkérdezettek kétharmada betegnek tartja a kábítószerfüggőket és mindössze két százalékuk véli úgy, hogy a drogot fogyasztók bűnözők.
Ez a gombóc minden társadalom torkán megakadt
Funk Sándor pszichiáter nagyon sok öntudatos kenderélvezővel találkozik praxisa során. Mindannyian azt hiszik, mindent tudnak a szerről, és ők tartják kézben a folyamatokat. Azt hiszik, hogy megtalálták a gombnyomásra előidézhető boldogság titkát. Ha azonban a kezdeti naiv, lelkes kíváncsiság, az új világ felfedezése függéssé, majd krónikus betegséggé változik, az a szer, amiről azt hitte, hogy ő uralja, veszélyes praktikává válik.
A pszichiáter senkinek sem ajánlja, hogy ilyesmire használja az agyát. Ne kísérletezzen azzal, hogy játszadozásával eufóriát tud-e kicsiholni központi idegrendszeréből. Az agy nem erre való - mondta Funk doktor.
Nem a drog a problémájuk, hanem az életük
Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront Részlegének munkatársa elmondta: ő munkája során kizárólag súlyos esetekkel találkozik. Elsősorban hajléktalanokon próbálnak segíteni, akiknek nem a drog a legfőbb problémájuk, hanem egész életük problémás. Munka és fedél nélkül, gyakran lopásból, prostitúcióból próbálják fenntartani magukat. Állandó stresszben élnek - és a kábítószert menekülésként használják.
Ebben a helyzetben az egyetlen cél az ártalomcsökkentés lehet. Ártalomcsökkentés egy fertőzésmentes tű, de lehet az egy tányér leves is.
Sok súlyos kábítószeres nem tud, nem akar, nem képes leállni, bár már mindent elvesztett. Ki kell várni, amíg megérik az elhatározása. Az ártalomcsökkentés célja tehát nem az absztinencia elérése, hanem olyan eszközök, programok alkalmazása, amelyek könnyen elérhetőek az utcán élők számára, életben tartják a betegeket, hogy lehetőségük nyíljon eljutni a leszokásig.
A drogbetegeket csak akkor lehet meggyógyítani, ha maguk is elszánják magukat a gyógyulásra. Addig azonban életben kell őket tartani.
Ajánlott mennyiség: nulla milligramm
Zacher Gábor pszichiáter nem fogadja el a "kemény" és "lágy" ("könnyű") drogok közötti megkülönböztetést. Mint mondta, pácienseinek 10-12 százaléka valamilyen "könnyű" drog miatt kerül osztályára. A súlyos állapotba kerülő kenderszívók akut pszichológiai problémákkal, szívproblémákkal, egyéb testi elváltozásokkal küzdenek. Azok a betegei, akik 4-5 év rendszeres kenderhasználat után abbahagyták, elvonási problémákról, és szexuális képességük zavarairól számoltak be.
Demetrovics Zsolt szociológus határozottan vitatott egy Zacher doktor által közölt adatot. Mint mondta, semmilyen szociológiai vizsgálat nem támasztotta alá a súlyos drogfüggők között a romák magas arányát.
Érvek a fogyasztás engedélyezése mellett
Látrányi Erik (Társaság A Szabadságjogokért - TASZ) rámutatott: a Btk. az elmúlt évtizedekben sokféle választ adott arra, hogy ki minősül büntetőjogi értelemben drogfogyasztónak.
Az Orbán-kormány alatt bevezetett, 2003 márciusától enyhített szabályozásról elmondta: nem a kenderélvező büntetéssel fenyegetése volt a szigorítás lényege. A fogyasztást a szigorítás előtt és azóta is bünteti a törvény. A nagy vitát az váltotta ki, hogy az enyhébb szankciót, az úgynevezett elterelést csak szűkebb kör választhatta. A törvény értelmében az, aki egy szál füves cigit körbekínált egy társaságban, ezzel már "kínálati magatartást valósított meg", és szigorú szankcióra számíthatott.
2003 márciusa óta a joint körbeadása nem minősül "kínálati magatartásnak". Az a személy, aki ellen ezért indul eljárás, választhatja az elterelést.
Fennmarad azonban a kérdés: miért kell egyáltalán büntetni a fogyasztót? - fogalmazott a TASZ szakértője.
A szakértő szerint a következetlen jogalkalmazás, valamint a lebukott alkalmi füvezőket sújtó, legalább kétéves, olykor egzisztenciájukba is kerülő eljárások helyett a lágy drogok szabad fogyasztásának engedélyezése mellett számtalan megfontolandó érv szól.
A problémát könnyebben lehetne kezelni, ha a drog fogyasztását bűncselekményből szabálysértéssé minősítenék át, de ez is csak tüneti kezelés lenne.
Egyéni adottság, hogy sok lehet-e egyetlen füves cigi
Csorba József pszichiáter, a Magyar Narkológiai Társaság elnöke az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO meghatározását idézte, amely szerint minden olyan esetben betegségről beszélhetünk, amikor egy szer kóros testi, lelki vagy szociális elváltozást okoz. A drogfogyasztásra is igaz, hogy csak ilyen esetben beszélhetünk betegségről.
Meg szokták különböztetni a cannabist és a heroint addiktív potenciálja, illetve a fogyasztásával járó bűnözés kockázata szerint. Csorba doktor azonban úgy látja: nem lehet egyértelmű sorrendet felállítani a szerek veszélyessége, a függőség kockázata vagy a halálos adag létezése, illetve nem létezése alapján.
A pszichiáter úgy fogalmazott: a különböző szerek hatása egyénenként más és más lehet.
Egyeseknek negyed gramm heroin sem okoz problémát, míg másoknál egyetlen füves cigaretta elszívása is súlyos pszichotikus elváltozásokhoz vezet.
A rendőr nem bűnözőt lát a drogfogyasztóban
Németh Zsolt rendőr alezredes, a Rendőrtiszti Főiskola tanára úgy látja, az újabb tudatmódosító szerek feltűnése és kipróbálása egyfajta korszellemet tükröz: gyorsabban érjük el a hatást. "A szüleink holtra isszák magukat - mi elegánsabban jutunk el ugyanoda" - fogalmazta meg a drogok népszerűségének egy lehetséges magyarázatát Németh Zsolt.
Ha egy normális, rendezett életet élő srác találkozik a droggal, abból nagy valószínűséggel nem lesz semmi baja. Megkínálták, elfogadta, megkóstolta.
A problémás drogfogyasztás csak tünet. Szűk kisebbség, aki bajba kerül - és ilyenkor az igazi kérdés, hogy mi a baja? Hogyan lehet segíteni?
Túl későn kérnek segítséget
Pusztaházi Istvánné, az Önkontroll Egyesület elnöke nagyobbik fia elvesztésének történetén keresztül a család szerepét világította meg. Két fiút nevelt fel, mindketten kipróbálták a füvet. A kisebbiknek nem lett ebből problémája, a nagyobbik azonban továbblépett, és heroinnal próbálta "kezelni" egyéb gondjait - és ebbe sajnos belehalt.
Az Önkontroll Egyesületet súlyos drogfüggő gyerekek szülei alapították, hogy segítsenek azoknak a sorstársaiknak, akik saját családjukban szembesülnek ezzel a csapással. Nem meglepő módon egyértelmű álláspontjuk, hogy a drogozás semmilyen formája nem elfogadható, mert minden szer túlságosan veszélyes.
Pusztaháziné saját példáján is tapasztalta, hogy a szülő sokáig hitegeti magát. Ő is csak az igazán kemény jelekre figyelt fel - arra, amikor megtalálta a tűt fia holmijai között. A marihuánamaradékokra csak utólag emlékszik vissza. Úgy tapasztalja, hogy a szülők naivitása mostanában mintha még fokozódna is. Nyolcvan százalékuk akkor kér segítséget, amikor már nem bírja tovább a kétségeket. Két-három évig is eltart, amíg szembenéznek a valósággal. Csak akkor kérnek segítséget, amikor már nem lehet nem észrevenni családtagjuk teljes életvitel-változását, megbízhatatlanná válását.
Ötvenháromszoros latencia a bűnügyi statisztikákban
Ritter Ildikó kriminológus arra mutatott rá, hogy mivel a rendőrök, ügyészek többsége maga sem tekinti bűnözőnek az átlagos drogfogyasztót, nem érvényesülhet a következetesség elve. A rendőrség a mindennapi gyakorlatban a fogyasztók kétséges eredménnyel kecsegtető üldözése helyett a dílereket igyekszik felderíteni.
Mindez Nyugat-Európában is probléma. A nyugati országok is abba az irányba mozdulnak, hogy ne engedjék teljesen szabadjára a droghasználatot, büntessék valamennyire, jelezve ezzel, hogy a jogalkotó nem ért egyet a drogozással, de igyekezzen minél kevesebb kárt okozni.
Ezért került előtérbe a drogfogyasztás bűncselekményből szabálysértéssé minősítése - mutatott rá Ritter Ildikó.
