Igaz-e a hír, hogy a WAZ megkereste a Szabad Sajtó Alapítványt?

- A hírnek ez a része igaz, a WAZ valóban megkeresett bennünket. Méghozzá közvetlenül azután, hogy a Gazdasági Versenyhivatal úgy döntött, a Népszabadságban már korábban 49,9 százaléknyi tulajdont birtokló Ringier nem szerezhet többségi tulajdont a lapnál, mert így a más honi sajtóorgánumokkal is a lappiacon lévő kiadó túlzott erőfölénybe kerülne. Mi jeleztük a WAZ-nak, hogy nem szándékozunk megválni a részvényeinktől, úgyhogy, ha ilyen igényei vannak, vegye föl a kapcsolatot a Ringier-vel. Tehát leszögezem, hogy a Szabad Sajtó Alapítvány nem adja el a részvénycsomagját.

Becslések szerint az alapítvány 26,6 százalékos tulajdonrésze több milliárd forintot érhet. Nem érné meg eladni?

- Semmiképpen. A Szabad Sajtó Alapítvány ugyanis tisztában van a Népszabadság mint nemzeti médium iránt viselt felelősségével. Hozzáteszem, hogy gazdaságilag ostobaság, erkölcsileg pedig elfogadhatatlan lenne a részvénycsomag eladása. Az elmúlt 13 évben a lap életében többször is volt tulajdonosváltás. A mi elsődleges célunk pedig mindig az volt, hogy az újság nyugodt működési feltételeit megteremtsük és biztosítsuk a magunk eszközeivel. Úgy érzem, ez sikerült, ennek a pozíciónak a feladása vállalhatatlan számomra.

Csak az ön számára, vagy az alapítványnak is vállalhatatlan lenne egy ilyen lépés?

- Nekem személyesen és természetesen az alapítványnak is. Hadd emlékeztessem arra, hogy a Szabad Sajtó Alapítványt 1990-ben az MSZP hozta létre, és egyáltalán nem véletlen, hogy a Népszabadságban megtartott tulajdonrészét az alapítványra ruházta át. Ennek oka az volt, hogy az alapító pontosan fölmérte, a Népszabadság nemcsak Magyarország legfontosabb írott sajtóterméke, hanem ennél jóval több, a demokratikus nyilvánosság egyik alapintézménye. Éppen ezért az alapítvány az újságban speciális befektetőként van jelen, hiszen érdekeltek vagyunk ugyan a lap nyereségességében, de ennél fontosabb számunkra, hogy az újság jó legyen. Ha eladnánk a részvényeinket, akkor veszélybe kerülhetne a lap jellege, és az a szellemi-politikai egyensúlya, amely az elmúlt másfél évtizedben jellemezte a működését. Nem beszélve arról, hogy elárulnánk a baloldali-liberális értékrend képviseletét a demokratikus nyilvánosságban és az ehhez kötődő eredeti alapítói szándékot. Ezzel végzetesen kompromittálnánk magunkat és az alapítót is a baloldali emberek százezrei, a Népszabadság teljes olvasótábora és az egész demokratikus közvélemény előtt.

Vannak híreik a WAZ és a Ringier esetleges tárgyalásairól?

- Erről tőlük kellene érdeklődni. Hangsúlyozom: mi mindenféle tulajdonosi kombinációt elfogadunk, de a tulajdonrészünkből nem vagyunk hajlandók engedni. Ez nem csak a már említett szempontok miatt fontos. Legalább enynyire lényeges az is, hogy a Népszabadság egyfajta nemzeti intézmény. Ha eladnánk a részvényeinket, a nemzeti tulajdon szorulna ki egy újabb fontos hazai sajtótermékből. Ezt Magyarország semmiképpen sem engedheti meg magának.

Az alapítvány kuratóriumának is van ilyen tartalmú állásfoglalása?

- Az alapítvány kuratóriuma egyértelműen és egyhangúlag támogatja az álláspontomat - ezzel kapcsolatban érvényes döntésünk is van -, miként azt a politikát is, amit az elmúlt években folytattunk a tulajdonosváltások kapcsán. Jelesül azt, hogy igyekszünk konstruktívan együttműködni mindenkori tulajdonostársainkkal - nemcsak a nagybefektetőkkel, hanem a szerkesztőségi közös részvénynyel és a Népszabadság Egyesülettel is - úgy, hogy döntéseinket mindig a Népszabadság érdekeire tekintettel hozzuk meg.

Érez-e az alapító részéről politikai nyomást annak érdekében, hogy értékesítsék a részvénycsomagot?

- Mind a mai napig ilyen nyomásnak semmilyen jelét nem érzékeltem. Szerintem nincs is rá ok, hiszen, miként azt már mondtam, egy ilyen lépésnek sem erkölcsileg, sem politikailag, sem gazdaságilag nem lenne értelme. Miért is alkalmazna egy szociáldemokrata párt ennyire idejétmúlt módszereket annak érdekében, hogy egy ilyen vállalhatatlan lépést keresztülvigyen? De megismétlem: az MSZP elnöksége eddig semmilyen nyomást nem gyakorolt az alapítványra. Miért is tenné ezt?

Nyilván ön is hallott azokról az elképzelésekről, amelyek szerint az alapítvány részvényeiért járó pénzt az MSZP esetleg egy másik sajtótermékbe forgatná, vagy kampánypénzként hasznosítaná.

-Az utóbbiról: elképzelhetetlennek tartom, hogy az MSZP ennyire szűk látókörű politikát folytatna, rossz célokért jogilag és erkölcsileg is elfogadhatatlan módszereket alkalmazna, úgyhogy erről szerintem fölösleges is tovább beszélni. A másik elképzelés pedig teljesen elhibázott stratégia lenne. Ha a szocialisták a jobboldalhoz hasonlóan pártlapot vagy egy ellen Hír Televíziót alakítanának ki, az a társadalom és a politikai-szellemi élet végzetes megosztásához vezetne. Ez senkinek nem állhat az érdekében. Hozzáteszem, ez gazdaságilag is elfogadhatatlan lenne, hiszen az országos politikai napilapok piacán ma egyetlen nyereséges termék van: a Népszabadság. Így a részvények eladásából származó pénz esetleges kétes fölhasználása nyilvánvalóan az alapítványi vagyon föléléséhez vezetne.

És ha már erről van szó, fölhívnám a figyelmet még egy veszélyre: ma már nagyon kevés értékesnek nevezhető országos napilap van, s ezek mindegyike veszteséges - a Népszabadság kivételével. Mindannyiunk alapvető érdeke ugyanakkor, hogy valamennyi szellemi-ideológiai irányzat korrekt módon képviseltethesse magát a nyilvánosság előtt. Nem lenne tehát célszerű, ha az országos politikai napilapok csődbe jutnának. Ma már oly kevés van belőlük, hogy erre mindenképpen vigyázni kellene. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy ez nem egy-egy párt feladata, a sajtó függetlenségének jogi és financiális alapjait a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek kell megteremtenie. Magyarán: azt kell megvizsgálni, hogy mit tehet a kormány és az Országgyűlés azért, hogy javuljon a politikai kultúra színvonala, s ennek részeként a sajtónyilvánosság független maradhasson. Ennek érdekében új médiatörvényt és új sajtótörvényt is kellene alkotni. Ennek koncepciójáról a Szabad Sajtó Alapítvány kuratóriuma január végén kíván vitát szervezni a szakma képviselőivel.