Magyar szempontból újabb jogi premier színhelye volt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A strasbourgi testület ezúttal rendőri bántalmazás ügyében marasztalta el a magyar államot, amelynek - a perköltséget is beleszámítva - összesen hatezer eurót kell fizetnie Kmetty Ágostonnak, a Budapesti Kofakamara elnökének, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökségi tagjának.
Rendőrpofonokért strasbourgi kártérítés
Kmetty esete annak idején nagy port kavart a hazai médiában. A rendőrséget 1998. december 22-én egy állítólagos bombariadóhoz hívták ki a budapesti Nagycsarnokhoz. Több kereskedő a karácsonyi forgalomra és a korábbi hamis bombariadókra hivatkozva azonban nem volt hajlandó eleget tenni a hatósági felhívásnak, amely értelmében mindenkinek el kellett hagynia a Vámház körúti épületet. A kofák a helyszínre hívták érdek-képviseleti vezetőjüket. A közel kétórás vita végén a rendőrök "szükséges fizikai kényszert" alkalmaztak a kialakult általános polgári engedetlenség fő felelősének tartott Kmetty őrizetbe vételére. Az egyik bulvárlap megfogalmazása szerint "úgy húzták ki a tömegből, mint egy szánkót".
A IX. kerületi kapitányságon előállított férfit állítása szerint az épület pincéjében több rendőr ököllel verte, illetve rugdosta. A Strasbourgba benyújtott kereset szerint az egyik rendőr olyan erővel lépett az őrizetes hasára, hogy súlyos bélproblémákat okozott neki a helyszínen. Kmetty a rendőri bántalmazások ellen 1999-ben több panaszt is benyújtott, ezeket azonban a különböző illetékes hatóságok elutasították. Ügyvédje végül 1999 decemberében fordult Strasbourghoz arra hivatkozva, hogy a magyar hatóságok egyezménysértést követtek el, midőn nem megfelelő módon vizsgálták ki ügyfele panaszait. Az EJEB tegnapi egyhangú állásfoglalásában megállapította az egyezménysértést.
Kmetty tegnap érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni a strasbourgi ítéletet, amelynek végleges eredményéről lapunktól értesült. Annyit mondott: elejétől fogva tudta, hogy nyerni fog, hiszen ő érdekképviselőként vált a jogállamiságot is súlyosan sértő rendőri brutalitás áldozatává.
A Kmetty-ügy érdekessége, hogy Magyarország ugyan 1992 novemberében ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét, de most fordult elő első alkalommal, hogy az EJEB megállapította a magyar állam felelősségét azért, mert a hatóságok nem vizsgálták ki megfelelő módon a rendőri bántalmazás ellen benyújtott állampolgári panaszt. Jogi szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy a kérelmező akár a megítélt összeg kétszeresében is részesülhetett volna: hasonló rendőri bántalmazásos ügyekben a tízezer euró körüli nem vagyoni kártérítés sem megy ritkaságszámba.
