Ha minden jól megy, karácsony napján landol a Mars felszínén az Európai Űrügynökség (ESA) szondája, a Beagle-2. A június másodikán fellőtt európai űrjármű két részből áll: a Mars Expressz nevű egység várhatóan legalább egy marsi éven keresztül - ez földi viszonyok között 687 napnak számít - kering a vörös bolygó körül. A Beagle-2 december tizenkilencedikén válik le a főegységről és várhatóan hat nappal később landol a felszínen. A kutatók remélik, hogy a Mars-járó segítségével végre egyértelműen tisztázható, volt-e víz, s ezzel élet a bolygón, vagy sem. Többek véleménye szerint milliárd évekkel ezelőtt víz folyhatott a szomszédos bolygón, egy aszteroida becsapódása miatt azonban ez eltűnt. Nyomai azonban - remélik a kutatók - a felszín alatt jég formájában megőrződtek. Az európaiak mellett két amerikai és egy japán űrszonda is közelít a Mars felé. Az amerikaiak várhatóan 2004 januárjában érkeznek meg, a japáni esetében nehezebb a jóslás, mert az 1998-ban fellőtt Nozomi útját számos műszaki probléma kísérte.
Folyókanyarulat a Marson
A marsi vízkérdés azonban akár az európai űrszonda megérkezése előtt megoldódni látszik. A MARS Global Surveyor szonda felvételein ugyanis tisztán látható egy folyamdelta - olvasható a Science magazin Online kiadásában -, ami nemcsak arra utal, hogy valamikor szabad víz volt a Marson, hanem arra is, hogy nagy víztömegek viszonylag hosszú ideig voltak szabad állapotban.
Földi mércével mérve ez a folyam inkább csak folyócska volt, az egész deltarégió csak tizenhárom kilométer hosszú és tizenegy kilométer széles - jelentette a korridor.hu. A folyóágak kimosott falait már elsöpörte a porviharok eróziója, de a lassan áramló víz lerakódásai tisztán láthatóak. Szintén látható a folyó által szállított hordalékkúp, ami azt jelzi, hogy a folyó egy nagyobb tóba vagy tengerbe torkollott. Michael Malin és Kenneth Edgett kutatók biztosak abban, hogy amit találtak, bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Mars valamikor - földi szemmel nézve - kellemes hely volt.
