Szalai Erzsébet szerint (Az újkapitalizmus intézményesülése - és válsága, október 25.) a VOSZ, illetve egyik vezetője "hangot ad a túlságosan magas bérszínvonal miatti elégedetlenségének".

Az ezzel kapcsolatos álláspontunkat csak teljes egészében érdemes ismertetni. A kiindulási pont egy, a közelmúltban megjelent KSH-tanulmány, mely tényleg azt mutatja ki, hogy a havi munkaerőköltség Magyarországon 20 százalékkal magasabb, mint Szlovákiában, Bulgária esetében 65 százalék, míg Románia vonatkozásában 60 százalék a különbség a "javunkra". Ez, tetszik, nem tetszik, versenyképességi hátrány. De: miközben "papíron" a magyar dolgozó többet kapna, ténylegesen - a magasabb elvonások, a sokkal progresszívebb személyijövedelemadó-tábla miatt - lényegesen kevesebb kerül a zsebébe, mint szlovák kollégájának! Ezt kifogásolta a VOSZ, javasolva, hogy a gazdaságpolitika az elvonások mértékének csökkentésével javítsa a bérszínvonalat. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen stratégia a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt érdeke.

A VOSZ javaslata szerint a közszférában elért megtakarításokat elsősorban arra kell felhasználni, hogy a személyi jövedelemadó terheit - és nem a cégeket sújtó adókat - mérsékelni lehessen. Például nálunk is be lehessen vezetni egy egységes, 19 százalékos kulcsot, mint azt tervezik 2004. január 1-jétől Szlovákiában. Csak ezt követően nyílna meg az útja a helyi iparűzési adó mérséklésének, esetleg eltörlésének. A VOSZ tehát először a munkavállalóknak kedvezne éppen azért, mert az elégedett, jól megfizetett munkaerő a gazdaság versenyképességének egyik feltétele. Meg azért is, mivel a több személyi jövedelemből többletmegtakarítás (vagyis beruházás) és többletfogyasztás (termelés) következik. Ismét azonos az ország, a munkavállalók és a munkaadók érdeke.

"Folyamatos forráskivonás" történik a közszférából, az oktatás, kultúra, egészségügy "több évtizede forráshiányos", és most a VOSZ ismét itt akar szorítani� - sugallja a cikk.

A statisztika szerint a kép legalábbis vegyes: 1992-2002 között a versenyszférában több mint kétszázezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, az állami szférában (közigazgatás, egészségügy, oktatás) szinten maradt. Tíz év alatt az állami szférában a bruttó bértömeg reálértéke 39,4 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparban viszont csak 8,7 százalékkal. Persze sok esetben valószínűleg az történt, hogy a közszférában hanyagolták a fejlesztéseket, a pénzt az embereknek "nyomták". Ezt felismerve javasolta a VOSZ, hogy az elért megtakarítások felét azonnal kapja vissza a közszféra, hogy minőségi oktatást, európai színvonalú egészségügyet lehessen teremteni. Ily módon érdekeltségi alapon és nem a fűnyíróelv alapján valósulna meg a közszféra felülvizsgálata. Aki marad, az minden szempontból járjon jobban. Munkavállalóként részesüljön az adócsökkentésből, s mint a közszféra dolgozója, javuljanak a munkakörülményei!

Szalai - hivatkozva Vadász János kormánybiztos úrra - idézi az Eurostat kiadványát, mely szerint míg Magyarországon a munkavállalók 21,6 százaléka dolgozik a közszférában, addig az Európai Unióban ez az arány 24,2 százalék.

Érdemes visszamenni az "ősforráshoz" és elővenni az Employment in Europe 2002 című kiadványt. A 32. oldalon lévő 10. táblából valóban kiszámítható a 24,2 százalék, de vigyázat: itt a "közigazgatásról, védelemről és társadalombiztosításról" van szó (ez rendben volna, a magyar és a nemzetközi adatok tartalma azonos), majd "oktatást", illetve "egészségügyet és szociális munkát" értékel a kiadvány. E két utóbbi esetében nincs szó csak "az állami szektorról", hanem a teljes tevékenység foglalkoztatását méri a statisztika, függetlenül attól, hogy a munkáltató állam, önkormányzat, egyház vagy magánvállalkozás. Így könnyű kimutatni a hazai közszféra kicsinységét.

A VOSZ véleményét egyébként három, egymástól függetlenül készült nemzetközi összehasonlításra alapozta. Az első a "közigazgatási blokkra" vonatkozott, az OECD National Accounts szerint, a 9/a táblázat 28. tételének országonkénti összehasonlítását követően. A második adatsor az OECD Public Sector bizottságától származik - erre a forrásra a Miniszterelnöki Hivatal szakértői hívták fel a figyelmemet. A harmadik dokumentum kiadója a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Eddig senki nem kérdőjelezte meg ezeket a vizsgálatokat, melyek rendre azt mutatják ki, hogy hazánk a közszféra által foglalkoztatottak arányát tekintve "az élbolyban" van.

LŐRINCZE PÉTER
a VOSZ európai uniós csatlakozási munkabizottságának vezetője