Magyar kérelmezők körében rekordösszegűnek számító kártérítést ítélt meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A magyar állam Ny. Lászlónénak és T. Lajosnénak egyaránt több millió forintot köteles fizetni, miután az EJEB minapi ítéletében a két asszony több mint 12 éve tartó polgári peres ügyében az Európai Emberi Jogi Egyezmény vonatkozó cikkelyét sértő perelhúzódást állapított meg.
Rekordkártérítés Strasbourgból
Ny.-né és T.-né még 1991-ben terjesztett be keresetet a Budapesti Munkaügyi Bíróságnál korábbi, magyar állami tulajdonú munkaadójuk, a Vegyépszer ellen. A nyolcvanas évek végén mindketten Kazahsztánban, a tengizi olaj-, és gázmezők kitermelésével kapcsolatos munkát végeztek. Keresetük szerint a közel két éven át tartó veszélyes, szovjetunióbeli munkából hazatérve különféle, nem tisztázott természetű betegségek léptek fel náluk, amely megbetegedések következtében elvesztették munkavégzési képességüket. Az 1998-ban a magyar állam ellen is kiterjesztett perben a legutolsó fordulatot az jelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban a korábbi ítéleteket hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Ny.-né és T.-né ügye azért is érdekes, mert az EJEB úgy tárgyalta meg keresetüket, hogy a kérelmezők magyarországi pere még mindig folyamatban van. Mint ismeretes, a strasbourgi kérelmek egyik alapkövetelménye, hogy az EJEB-hez csak akkor lehet fordulni, ha a kérelmezők az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették. Emberi jogi szakértők emlékeztetnek arra, hogy a perelhúzódásos ügyek ezen általános szabály alól kivételt képeznek.
Barbalics István nagyatádi ügyvéd, Ny.-né és T.-né jogi képviselője szerint a strasbourgi ítélet azért is figyelemre méltó, mert a 12 éve tartó munkaügyi per elhúzódására vonatkozó ügyben az EJEB arra való tekintet nélkül állapított meg egyezménysértést és kártérítést, hogy az eljárás a hazai szinteken milyen szakaszt ért el.
Strasbourg a két magyar asszonyéhoz hasonló ügyekben nem a keresetek érdemi részével foglalkozik: Ny.-né és T.-né esetében is a perek mértéktelen elhúzódása miatt marasztalták el magyar államot, egyben rekordösszegű kárpótlást megítélve azóta, hogy Magyarország 1992 novemberében ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét. Ha sem a pervesztes magyar kormány, sem pedig a kérelmezők nem folyamodnak a bíróság Nagykamarájához, akkor a magyar kormánynak három hónapon belül kell teljesíteni kártérítési kötelezettségét.
