Zalaegerszegen az általános iskolások háromnegyede, a középiskolásoknak viszont csupán 16 százaléka ebédel az iskolai menzán. Szombathelyen - ahol 2500 óvodás, 6300 általános, s 7800 középiskolás gyereket tartanak nyilván - 7762-en intézményükben reggeliznek és ebédelnek, a kollégisták pedig a szálláshelyükön vacsoráznak is. Ezek a számok is mutatják, hogy térségünkben is szinte önálló iparággá vált a diákétkeztetés.

A zalai megyeszékhelyen hat általános, és négy középfokú intézményben, valamint egy kollégiumban működik konyha. Egy kivétellel valamennyit a Zalagast üzemelteti. Zalaegerszeg önkormányzata úgy rendelkezett, hogy a szülők az ebéd norma szerinti nyersanyagárát fizetik, a diákétkeztetés rezsijét pedig a város állja. Az általános iskolásoknak az ebéd most 156 forintba kerül, ehhez 112 forint támogatást ad az önkormányzat. A középiskolások 198 forint térítési díjért ebédelhetnek, ehhez 123 forinttal járul hozzá a város. A három vagy több gyereket nevelő családok a törvénynek megfelelően a térítési díj felét fizetik a menzai ellátásért.

Összehasonlításképpen: Győrött az általános iskolások 163, a középiskolások 173 forintot fizetnek az ebédért. A napközis ellátás 264 forintba kerül. Általános iskolások esetében ehhez az öszszeghez személyenként 116, a középiskolás tanulóknak 123 forintot tesz hozzá a város.

Szombathelyen a napközis általános iskolások 297 forintért kapnak naponta háromszori étkezést. A 3600 lakosú Vas megyei Vép nagyközségben 210 forintért jutnak napi étkezéshez az általános iskolások.

A helyi önkormányzatokra nagy terhet rónak a közétkeztetéssel kapcsolatos szociális feladatok. A Győr-Moson-Sopron megyei kisváros, Kapuvár önkormányzatánál például arról panaszkodtak: a Ringa húsüzem részleges bezárása, és az onnan történő elbocsátások következtében emelkedőben van a munkanélküliség, és ez fölemészti szociális keretük jelentős részét. Még a törvény által előírt kedvezményekre is nehezen futja szűkös költségvetésükből.

A rábaközi városban 147 család részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban amiatt, mert a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a 21800 forintot. Ezekben a családokban 281 gyerek nevelkedik, közülük 38 óvodás.

Szombathelyen a háromgyerekes családok óvodásai, a fogyatékosok, a tartósan betegek 113 forintot fizetnek a napi élelmezésért, 304 rászoruló pedig a gyermekvédelmi támogatások keretében ingyen jut ennivalóhoz.

Nem kevés gondot okoz a közétkeztetések szociális költségének előteremtése a kisebb falvaknak. Zala megye aprófalvas települései közül a szomszédos községek általában közös oktatási intézményeket tartanak fenn. A megye szélén található Mihályfa, Óhíd, Szalapa és Kisvásárhely közös igazgatású óvodát és iskolát működtet. Az alsó tagozatos iskola és az óvoda Óhídon van, a felsősök Mihályfára járnak tanulni. A körzeti iskola 116 tanulója közül hatvan vesz részt a közétkeztetésben, 160 forintos térítési díjért.

A szalapai önkormányzat évek óta minden gyerek napközis étkeztetési költségeinek a felét magára vállalja. A Sümeghez közeli településen ugyanis kevés a munkalehetőség, a helybeliek pedig meglehetősen szerény jövedelmekből élnek.

Kisvásárhelyen összesen egy alsós és két felsős diák lakik, a másik három faluban 36 óvodáskorú gyerek él, közülük 21 ingyen ebédel, mert szüleik rendszeres nevelési segélyre szorulnak.

A közétkeztetési kiadások kiemelt helyet foglalnak el a kisebb önkormányzatok költségvetésében. Vépen az önkormányzat évente 3,1 millió forintot tesz hozzá a szülők pénzéhez. Az állami normatíva náluk 7 millió forint. Szombathelyen összesen mintegy egymilliárd forintba kerül az iskolai közétkeztetés, ebből 600 milliót fizetnek be a szülők, a többi önkormányzati támogatás, illetve állami normatíva.

Győrött minden év tavaszán meghatározza a közgyűlés a közétkezés anyagnormáját, vagyis azt az összeget, amennyiből az óvodások, az iskolások ebédjét elő kell állítani. Az idén áprilistól érvényben lévő nyersanyagnorma tíz forinttal magasabb a tavalyinál.

Szombathelyen Krizmanichné Magyari Klára, a polgármesteri hivatal illetékese érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet a közétkeztetéssel kapcsolatban: azt tapasztalják, hogy egyre több gyerek liszt-, cukor- vagy tejérzékeny. Az ő táplálásukra külön figyelniük kell. Esetükben a szülők, az iskola és az ebédet főző cégek megbeszélik, mit ehet az ilyesfajta gondokkal küszködő száz szombathelyi gyerek. A másik két megyében is hasonló a helyzet. Több pedagógus is elmondta azonban: szerintük sokkal több gyerek szenved ilyen betegségben, mint amennyiről orvosi vizsgálatok kiderítették azt. Szerintük szükség volna az ételérzékenységek átfogó egészségügyi szűrésére, hiszen a gyermek életminőségét, teljesítményét, s testi, szellemi fejlődését komolyan befolyásolhatja ez a betegség, amennyiben nem tudnak róla a szülők és a gyerekek.