A vendéglőnek egykor helyet adó több mint százéves épületen olvasható még az ötvenes évektől a rendszerváltásig használt Palotagyöngye név. A hiányzó vakolatdarabok, a törött üvegtáblák és a bedeszkázott ablakok siralmas látványt nyújtanak. Az üres termekből szinte minden mozdíthatót elloptak. A hajdani teraszt, illetve belső udvart benőtte a gaz. A 90-es évek óta sorsára hagyott épület mára életveszélyessé vált. Az utóbbi években sokszor kellett közbelépnie a rendőrségek az önkényes beköltözők ellen.

Az étterem múltjáról a közelben lakó 74 éves Mészáros József mesél, aki a szülei vezette vendéglő épületében látta meg a napvilágot. Később pedig az államosításig kivette részét a családi vállalkozásból. Miközben egy hatalmas dobozból sorra kerülnek elő régi étlapok, fényképek, a hajdani inas az éttermet megálmodó nagyapjáról beszél, aki Üllőn született, de igazi pesti lányt vett feleségül, így költözött a fővárosba. 1870 táján részletre vette meg a református egyház később általa elbontott parasztházát. A vállalkozó szellemű vendéglőst már a nagyszabású építkezés előtt megkereste Dreher Antal sörgyára, és termékének kizárólagos forgalmazásáért mindvégig jelentős segítséget nyújtott. A vadonatúj üzlet végül 1891-ben nyílt meg Mészáros József vendéglője és éttermei a Honalkotóhoz néven.

A tárgyi emlékeket féltve őrző utód szerint a múlt század harmincas-negyvenes éveiben még egészen más hangulata volt a térnek. Ehhez tartozott a ház előtti buszvégállomás, a taxidroszt, valamint a mai Fő utca hajdani villamosjárata, amely akkor még fahídon haladt át Újpestre, és a Nyugati pályaudvarig lehetett eljutni vele. A városháza be-betérő tisztviselői mellett nap mint nap rengeteg ember fordult meg errefelé, ami meglátszott az étterem forgalmán is. A családnak is otthont adó ház száz személyre méretezett termei a söntéssel, mosókonyhával, terasszal és pincékkel együtt a kor minden igényét kielégítették.

A vendéglő alapítójának négy gyermeke született. A tulajdonos az apja nevét is öröklő egyetlen fiú lett. Ifjabb Mészáros József ahhoz, hogy apja örökébe léphessen, gazdag lányt vett feleségül. Bár a Dreher Sörgyár Rt. még mindig támogatta a Mészáros vendéglőt, a családi vállalkozás fennmaradásában és további fejlődésében mégis nagy szerepe volt, felesége szülei 48 holdas, Pest megyei, szokolyai birtokának. A bejáró emberek tisztelték a vendéglőst, többnyire tekintetes úrnak szólították. Népszerűségében szerepe lehetett, hogy neje tudta nélkül is hitelezett a vendégeknek. Fia egyszer a pincében két láda hitelcédulára bukkant.

Az éttermet nem csak a tehetősebb urak látogatták. Oda járt reggelizni az egész környék. A több részre választható nagyterem pódiumán esténként cigányzenekar játszott. A kifőzött abroszokkal borított asztalokon saját készítésű szecessziós étlapok álltak. A kártyaszalon falát kapitális szarvasagancs díszítette. Az étterem külön érdekessége volt a hatalmas akvárium, amelyből a vendég maga választhatta ki, melyik halból főzzék a vacsoráját.

A vendéglő fejlődésének először a második világháború vetett véget. 1945-től nyolc hónapig hadiüzem működött a falai közt. Orosz katonák felügyelték, hogy a varrodává alakított helyiségekben miként készülnek a Vörös Hadsereg ruhái. Miután az épületet több találat érte, a helyreállítás költségeire százezer forintos újjáépítési kölcsönt kényszerültek felvenni, részleteit egészen 1951-ig fizették. Az akkor még csak kamaszodó örökös emlékei szerint 1946-ban egy teljesen elpusztult pasaréti étterem kerthelyiségének vasszerkezetét vették meg, amit be is építettek a vendéglő teraszán.

Mészárosék azonban már nem sokáig szolgálhatták ki vendégeiket. 1951-ben az államhatóság emberei egy noteszből kitépett kockás papírt tettek eléjük, így hozva tudomásukra vendéglőjük államosítását. Másnap a famíliát szükséglakásba költöztették. A szülők néhány év múlva Nógrádverőcére költöztek, és csak 1986-ban tértek vissza Budapestre.

A legrosszabbul Mészáros József járt: mivel rövid ideig övé volt az üzlet, 27 hónapi kényszermunka várt rá az Alföldön. Ezután a környék gyáraiban dolgozott mint elektroműszerész. A családi vendéglő sorsát azonban mindig figyelemmel kísérte. Az időközben Palotagyöngye névre átkeresztelt étterem előbb az Észak-pesti Áfész birtokába került. 1954-ben egy évre a Posta kapta meg a helyiséget. Az egykori söntés helyén hatalmas kasszákat állítottak fel. Később újra a vendéglátás került a középpontba. 1989-ig a Platán Vendéglő és Panzió Rt. üzemeltette, ez volt az utolsó cég, amelyik eredeti funkciójának megfelelően működtette a vendéglőt.

Azóta a leszármazottak szeme láttára megy tönkre az épület. Az államosítás máig gyógyíthatatlan fájó pontja a családnak. Mészáros József 30 év körüli fia ma sem tud érzelmek nélkül beszélni róla. Szerinte nincs kizárva, hogy jogi úton még vissza lehetne szerezni az ingatlant. Mindehhez a hágai Nemzetközi Bíróságot tartja a legmegfelelőbb fórumnak, de még nem tette meg a szükséges jogi lépéseket. Millián György, a rákospalotai önkormányzat építésügyi osztályvezetője szerint a régmúlt elegáns vendéglőjével ellentétben a helyiség már a nyolcvanas évek végén is leginkább egy kocsmához hasonlított. Azóta pedig az egymást váltó tulajdonosok egyikében sem vetődött fel, hogy ismét vendéglő legyen belőle.

Pedig a rendszerváltás óta szinte évente új gazdája volt az épületnek. A konditeremtől a tévéstúdióig számtalan ötlet adódott, de Millián György szavai szerint a potenciális befektetők mindig kihátráltak a tervek mögül. A szakember úgy véli, hogy Rákospalota részletes rendezési tervének megfelelően legkésőbb 2004-ben vége szakadhat az épület, több mint tíz éve tartó pusztulásának. A jelenlegi tulajdonosnak már jogerős bontási határozat van a birtokában. A hajdani vendéglő helyére bankfióknak is helyet adó kétszintes lakóház épül. Millián György azonban még mindig szkeptikus, hiszen korábban a jelenlegi ingatlanforgalmazó cég elképzeléséhez hasonló tervek tucatjait látta már meghiúsulni.

Ma tehát biztosan csak annyi tudható, hogy a Hubay Jenő tér közlekedése a közeljövőben gyökeresen megváltozik, s mindez a tér régi épületeinek ésszerű átalakítását, esetleges elbontását is maga után vonja. A hajdani vendéglő mellett futó Deák utca felől új kanyarodó sáv épül az újpesti felüljáró felé. Emiatt a szemközti Hubay ABC épülete is biztosan bontásra van ítélve. Ez lesz a sorsa a Mészáros vendéglőnek is. Nincs is ezzel semmi baj. A kérdés inkább az, miért kellett megvárni, amíg az épület szinte magától dől össze. Millián György szerint a felelősség a tulajdonosokat terheli, hiszen a magántulajdonban lévő ingatlanok sorsát nem befolyásolhatja a hatóság. A szakember úgy véli, talán módosítani kellene az önkormányzati törvényt, hogy az ehhez hasonló esetekben határozottabb szerephez juthasson egy-egy önkormányzat.