Kilátszik az ínségkő a Dunából a Gellért-hegy előtti szakaszon. A pesti-budai néphagyomány szerint, ha előbukkan a kő, a következő évben éhinség várható. A hagyomány alapja az, hogy a szikla csak nagyon alacsony vízállásnál látszik ki a vízből, így ha szárazra kerül, az komoly, a következő évi termést veszélyeztető aszályt jelez.
A kő
-Ez mi ez?
-Ez? Úgynevezett kenyér. A konténerben találtam, fenn a téren. Má\' meg mér\'?
-Ott az oldalán, igen, ott: nem megyen valami fölfelé?
-Megyen, megyen. Na és, ha megyen? Mi voltál te azelőtt? Koronaherceg?
-Nem emlékszem. És az mi?
-Ebből a szögből májasnak nézem. Hanem most már ácsi. Neked mid van?
-Lássuk csak, ez itt egy kondenzátor, ez meg egy sípoló nyúl.
-Sípoló nyúl?! Na elmész te a p...ba. Macska az, úgy éljek.
-Nyúl, ha mondom.
-Agyonütlek, meglásd.
-Jóvammá. Kell bor?
-Savankás. Pedig édes.
-Lehet, hogy lejárt?
-Lehet. A Vöröskeresztnél mi volt máma?
-Cibereleves meg ugorka.
-Az jó. Holnap mi lesz?
-Holnap? Valami továbbképzés a konyhásoknak. Tehát semmi se.
-Szép.
-Az.
-Máltaiaknál voltál?
-Hát. Kákakása, esőben sütve.
-Az se rossz.
-Hej, te, az meg mi?
-Mákos tarajos.
-Nem, nem az, hanem ott kinn, a kövek véginél. Az a nagy izé ott, ami kiáll a vízből. A múltkor még nem volt ott.
-Te jóságos Jézus. T''od mi az, vaze? Az Ínségkő.
-Ajjaj. Az Isten irgalmazzon nekünk.
