Megnyitása után 51 évvel végleg bezárják a balinkai szénbányát augusztus 15-én. A Bakonyi Erőmű Rt. tulajdonában lévő bánya eddig elsősorban az inotai hőerőmű számára fejtette a szenet: tavaly azonban leállították az erőművet, mivel a Magyar Villamos Művek Rt. nem kötött hosszú távú áramvásárlási szerződést a céggel. Azóta a balinkai szenet az ajkai erőműbe vitték, annak ellátására viszont elegendő az Ajka mellett működő Ármin-bánya szene is.

A balinkai bánya 1952-es megnyitása óta a térség egyik legnagyobb munkaadója volt: 1994-ben itt 1100 ember dolgozott. Amikor ez év elején a tulajdonosok bejelentették, hogy leállítják a termelést, még 398 ember talált munkát és megélhetést az üzem két aknájában. Mint Tamaga Ferenc, a Bakonyi Erőmű Rt. bányászati igazgatója lapunknak elmondta: a balinkai bányászok közül hatvan ember úgynevezett bányásznyugdíjba megy. A törvények ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy aki huszonöt évet és ötezer műszakot ledolgozott a föld alatt, az nyugállományba vonuljon.

- Tizenegy embert átveszünk az ajkai bányánkba - mondta az igazgató, aki hozzátette: eredetileg negyven ember jelentkezett az Ármin-bányai munkára. Ez a bánya mintegy nyolcvan kilométerre fekszik Balinkától. Elsősorban azokat az embereket vették számításba a cégnél, akik közel jártak már az ötezer műszak teljesítéséhez. Végül is azonban csak tizenegyen vállalták az Ajkára való utazást. - Csábító lehetőséget jelentett az embereknek a végkielégítés, amely a bányánál töltött időtől függően háromhavitól tizenkét hónaposig terjedő fizetésnek megfelelő összeget jelent: ez a kollektív szerződés szerint a munka törvénykönyvében előírt összeg kétszerese - jegyezte meg Tamaga Ferenc, aki úgy tudja: az ingázás helyett sokan inkább az egy összegben felvehető, átlagban egy-kétmillió forint közötti készpénzt választották.

A termelést április 28-án fejezték be a balinkai bányában. Azóta a vágatok kiszerelésén, a gépek, berendezések felszínre hozásán dolgoztak a bányászok. A még hasznosítható gépeket és felszereléseket átviszik Ajkára, vagy megpróbálják értékesíteni. A bánya függőleges, illetve lejtaknáját betömedékelik, várhatóan augusztus 15-én pedig leállítják azokat a szivattyúkat, amelyek a vizet emelik ki a vágatokból: ezzel megkezdődik a bányaterület elárasztása. Ennek befejezése után, várhatóan októberben zárják le a bánya felszíni nyílásait.

A bezárás súlyosan érinti a környékbelieket. A kilencvenes években sorra zárták be a térség bányaüzemeit Inotánál, illetve Veszprém, Dudar vidékén. A térséghez legközelebb a Pusztavám melletti Márkushegyen működik bánya, amely az oroszlányi erőmű számára szállítja a szenet: sokan itt próbálnak elhelyezkedni. Ám a balinkai bányászok többsége elmúlt negyvenéves, és a föld alatt töltött évek, évtizedek után kisebb-nagyobb egészségi problémákkal küzdenek, ezért kevesen bízhatnak abban, hogy szakmájukban elhelyezkedhetnek. Sokan a móri ipari parkban működő vállalkozásoknál keresnek betanított munkát.

A bányabezárás Balinka önkormányzatát is sújtja: a község költségvetésének egyharmada származott a bánya iparűzési adójából. Nagy István polgármester lapunknak korábban elmondta: több fejlesztésről le kell mondani az idén a településen, így későbbre halasztották a közvilágítás korszerűsítését, az utak rendbe hozását is.

Balinkán és a környező településeken, így Mecséren és Bakonycsernyén is sokan aggódnak a térség kitűnő minőségű karsztvízbázisának sorsa miatt is. Kiss István, Mecsér önkormányzati képviselője szerint egyáltalán nem megnyugtató a helyzet: állítása szerint nem lehet biztosan tudni, hogy az elárasztandó vágatokban nem maradtak-e veszélyes anyagok, például olajjal szennyezett gépek, amelyek elfertőzhetik a vízbázist. Tamaga Ferenc ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: a bányabezárás terveit a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség az általa kiadott környezetvédelmi engedélyben szabta meg. Ez a hatóság egyben pontosan meghatározta, hogy a bányabezárás során milyen gépeket és anyagokat kell feltétlenül kiszállítani a föld alól. A felügyelőség szakemberei a bánya több pontján folyamatosan mintavételekkel győződnek meg arról, hogy ezeket az anyagokat valóban elszállították-e a bányászok - mondta az igazgató, aki hozzáfűzte: a bányabezárás a veszprémi bányakapitányság által jóváhagyott úgynevezett műszaki üzemi terv szerint folyik. E terv végrehajtását a bányakapitányság szakemberei is ellenőrzik. A bányászati igazgató azt mondta: a bányatulajdonosok gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy a föld alatt lévő berendezéseket értékesítsék vagy újra felhasználják, ezért mindent kihoztak a bányából, szögezte le Tamaga Ferenc.