Húsz méter széles, száz méter hosszú területen, fél méter vastagon borított mindent szennyvíziszap a Pest megyei Veresegyház határában. A szennyvíztisztítás során keletkezett masszát legyek ezrei lepték el, a bűz elviselhetetlen. Az iszap-lerakót a strandként is használt Öreg-tóba folyó Folyás-pataktól harminc méterre alakították ki. A másfél héttel ezelőtti döbbenetes kép mára annyiban változott, hogy a fekália nagy részét a föld alá temették. Egy méter mély, egymással párhuzamosan futó árkokat ástak, s ebbe öntötték a masszát, majd földdel borították. A több-kevesebb sikerrel járó "szagtalanító" intézkedésre azért került sor, mert a közelben élők jelezték az önkormányzatnak, hogy elviselhetetlen a bűz. Többen a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél is bejelentést tettek.

A veresegyháziak nemcsak a szennyvíziszap elhelyezését kifogásolják: a harminc éve nyitott, ma már jobbára használaton kívüli önkormányzati tulajdonú homokbányába mind több kommunális hulladék kerül.

Pásztor Béla, a város polgármestere elmondta: ő bízta meg a településen hulladékszállítással foglalkozó Szloviker Kft.-t, hogy hordja a szennyvíziszapot a tisztító-üzemtől - és a város határain kívül is ismert medvefarmtól - néhány száz méterre lévő fás, bokros területre. A polgármester elismerte: még nincs engedélyük arra, hogy így tárolják az iszapot. Ezt azzal magyarázta, hogy nem várhatták meg az engedélyezési eljárás végét. Korábban ugyanis a gödöllői hulladéklerakóba szállították az iszapot, ám az két hónapja megtelt. A telep vezetősége ugyan korábban értesítette erről a polgármestert, de a masszának azóta sem találtak helyet. Pásztor Béla szerint a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója a hét végéig dönt arról, hogy a gödöllői telep bővítéséig fogadhatják-e a veresegyházi szennyvíziszapot.

A polgármester azt állította: az előírásoknak megfelelően helyezik el a maszszát, s később erdősítik majd a területet. Pásztor Béla a homokbánya kapcsán elmondta, hogy oda az ő engedélyével - de szakhatósági hozzájárulás nélkül! - a Szloviker Kft. szállít kommunális hulladékot. Hozzátette: ez kényszermegoldás, mert a regionális hulladéklerakó létrehozásáig nem tudják máshová hordani a szemetet. Mindehhez tegyük hozzá: a homokbányát illegális szemétlerakónak tekinti több helybeli lakos is.

Kónya Károly, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója szerint az önkormányzat a szennyvíz-iszapot és a kommunális hulladékot is illegálisan helyezi el. Mint mondta, az iszap ugyan nem számít veszélyes hulladéknak, de tárolása során ügyelni kell arra, hogy ne szennyezze a környezet, semmiképpen se jusson a talajba. Éppen ezért szigetelt medencékben kellett volna elhelyezni az anyagot. Az igazgató hozzátette: a veresegyházi szennyvíztisztítóval korábban is volt probléma, mert a tisztítás során keletkező víz elhelyezése sem felelt meg az előírásoknak, s ezért évről évre csak próbaüzemre kapott engedélyt a telep.

Kónya Károly közölte: a szennyvíz-iszap elhelyezéséről a napokban kapták meg a lakossági bejelentést, a vizsgálatot megkezdték. Kérdésünkre válaszolva kijelentette: a homokbányában kialakított hulladéklerakó, valamint a szennyvíziszap lerakása miatt is eljárást indítottak felügyelőik. Megtudtuk: az esetleges bírságról, és a helyreállításról mindkét ügyben a nyár közepén várható döntés.

Mi a véleményük az ügyről azoknak a helybelieknek, akik már-már elviselhetetlennek érzik a széljárástól függően terjengő a bűzt? Veresegyházon többekkel szót váltottunk, minden megkérdezett beszélt a kialakult helyzetről, gyors megoldást sürgetve. Az elgondolkoztató volt, hogy beszélgetőpartnereim ragaszkodtak a névtelenséghez. Amikor ennek okát firtattam, a válasz minden esetben így hangzott: Versegyház kisváros, itt mindenki ismer mindenkit, könnyű a másiknak betartani - akár észrevétlenül is.

Arról mindenestre megoszlanak a vélemények, hogy kit terhel a felelősség a kialakult helyzetért. Abban mindenesetre kialakult az érintettek körében egyfajta egyetértés, hogy ha a hatóság vizsgálata elmarasztalja az önkormányzatot, akkor az egész város bűnhődik a polgármester rossz döntése miatt. Az esetlegesen kiszabott bírság és a helyreállítás költsége akár többmilliós is lehet.

Azt többen megemlítették: az amúgy szép környezetben fekvő tó vize egyre rosszabb minőségű. A kérdés az: van-e összefüggés az egyre romló víz és a szennyvíziszap illegális lerakása között?

Erre a kérdésre is ma már egyre többen szeretnének pontos választ kapni Veresegyházon.

Veresegyház hulladékgazdálkodásának vizsgálata hónapokig is eltarthat, mert a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnek nincs elegendő szakembere. Csak tizenöt hulladékgazdálkodással foglalkozó felügyelőt alkalmaznak a Budapestet, csaknem teljes Pest megyét, Nógrád megyét és Heves megye egy részét átölelő terület ellenőrzésére. A felügyelőségnek - az engedélyeztetési és szakhatósági feladatok mellett - évente ezer lakossági bejelentést kell kivizsgálnia.