1980 áprilisában álltak bíróság elé a rendőrgyilkosok. Közben az is kiderült, hogy Soós 1968-ban a 38 éves, négyszeresen büntetett Varga Lászlóval megölt egy 24 éves pénzügyőrt. Soós és György 1972-ben száz forintért és egy táskarádióért megölt egy idős asszonyt. Soós és Németh 1979. június 23-án megölt egy fiatal férfit, aki egy vendéglőben ünnepelte harmadik gyerekének születését. Ez a bűntett volt a rendőrgyilkosság főpróbája.

1980. szeptember 10-én hirdették ki a jogerős ítéletet: Soóst és Györgyöt kötél általi halálra, Némethet fiatal felnőtt korára tekintettel életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték azzal, hogy legkorábban húsz évvel később bocsátható szabadon.

1980. október elsején kivégezték Soós Lajost és György Józsefet.

1999 októberében a bíróság elsőfokú döntése értelmében Németh feltételesen szabadult. Három héttel később vissza kellett térnie a börtönbe, mert a közben megszületett másodfokú döntés úgy szólt: "Az elítélt személyiségében bekövetkezett változások még nem elegendőek a feltételes szabadság engedélyezéséhez."

2000. december 16. Németh István feltételesen szabadult. A próbaidő tíz év, ezalatt pártfogói felügyelet alatt áll majd.

Esti Hírlap, 1980. május 16.: "Németh Istvánról, mielőtt elővezették volna a tárgyalóterembe, már hallottunk egyet s mást. Soós és György beszélt róla, ahogy leírták: féktelen indulatú, szadista, olyan, akitől időnként még a nálánál robusztusabb Soós is félt. Németh ügyvédje egy ízben megkérdezte Soóst: miért mondja, hogy ez a fiatal gyerek őrá, a sokszorosan büntetett emberre is hatással volt? Soós ránézett az ügyvédre: Mit tudja azt maga! Nem látta a kisnémetet ölni."
Magyar Nemzet, 1980. május 29.: "Németh a legelvetemültebb közöttük - mondta az ügyész -, a gyilkosság után pohárköszöntőt mondott akképp, hogy a holtak nem beszélnek, ő hajtotta a többieket a bűncselekmények elkövetésére. Ilyen a valóságban Németh, aki itt a tárgyaláson suttog."
Népszabadság, 1980. május 29.: "Németh István a tárgyaláson azt állította, hogy őt Soós kényszerítette a bűncselekmények elkövetésére. Az ügyészi vélemény szerint Németh valójában mindenre elszánt, vakmerő bűnöző, akinek »vállalkozó szellemétől« még sokat próbált társai is visszariadtak."
Magyar Hírlap, 1980. május 29.: "A harmadrendű vádlott, Németh István ugyan büntetlen előéletű volt, de - mint a vádbeszéd is kifejtette - a társaság legelvetemültebb tagjának számított. Az ügyész példaként említette, hogy amikor az orvos szakértő megkérdezte tőle, mi a szánalom, Németh azt felelte: Amikor valamire elszánja magát az ember."  

Szabadlábon a rendőrgyilkos
Népszabadság, 2000.12.14 csütörtök

Feltételesen szabadlábra kerül szombaton Németh István, az 1979-es rendőrgyilkosság egyik tettese - döntött tegnap a Fővárosi Bíróság. Németh végleges szabadulására tíz év próbaidőt szabtak, és erre az időre pártfogói felügyelet alá helyezték.

Németh István huszonegy évet ült börtönben két, különös kegyetlenséggel és nyereségvágyból elkövetett gyilkosságért. Két társát, Soós Lajost és György Józsefet 1980-ban halálra ítélték, majd kivégezték. További három tettesre 2-15 évi szabadságvesztést róttak ki. Némethet azért ítélték "csupán" életfogytig tartó szabadságvesztésre, mert a bűncselekmények elkövetésekor még nem volt húszéves, márpedig az akkori törvények szerint húsz év alattiakat nem ítélhettek halálra. Az 1980-ban kelt jogerős ítélet szerint Németh Istvánt legkorábban húsz év elteltével bocsáthatták feltételesen szabadlábra. Tavaly a Fővárosi Bíróság büntetés-végrehajtási bírája első fokon már szabadlábra helyezte, ám néhány héttel később másodfokon megváltoztatták a döntést azzal, hogy az ügyet egy év elteltével újra megvizsgálják.

Szabadlábon

Népszabadság, 2000.12.16 szombat
Féderer Ágnes riportja