Az egészségügyi világnap alkalmából a szervezet idén Európában az asztmára, az allergiára helyezi a hangsúlyt, ugyanis a krónikus gyerekbetegségek okozójaként ezek az élen vannak, s a környezeti veszélyekkel való összefüggésük egyértelmű.

Minden gyereknek joga van az egészséges otthonhoz, iskolához, településhez, mégis minden évben több mint ötmillió 14 éven aluli gyerek hal meg, főleg a fejlődő országokban, a környezetük állapota miatt kialakuló betegségben, mondja Gro Harlem Brundtland, a WHO főigazgatója. Az említett baj óriási költségekkel is jár: a késői 90-es években Kína a környezetszennyezés miatt gazdasági erejéből, egyes becslések szerint, 7,7%-ot veszített. Az országban évente 1,9 millió ember halt meg a környezet okozta légúti megbetegedésekben, ami az éves kínai halálesetek 21%-ának felel meg.

Európában a legtöbb országban a gyerekek asztmás tüneteinek gyakorisága a 70-es évek közepétől a 90-es évek közepéig 200%-kal nőtt. Az Európai Unióban az allergiák a legelterjedtebb gyerekkori krónikus betegségek közé számítanak, átlagosan a gyerekek több mint 10%-át, néhány országban több mint 25%-ukat érinti (Nyugat-Európában az érték néhol a kelet-európai értéknek a tízszeresét is eléri).

A WHO szerint bebizonyosodott, hogy a genetikaiak mellett számos környezeti tényező (így pl. a passzív dohányzás, a lakásban, a szabadban lévő rossz levegő) is hozzájárul az allergia kialakulásához. Európában a csecsemők az idő nagy részét zárt helyen töltik, s ezért őket inkább fenyegetik a lakásban meglévő allergén anyagok. A WHO szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy a zárt térben a passzív dohányzás igen káros a gyerekek légútjaira nézve, árthat a tüdő fejlődésének, növekedésének is. A dohányos anyák gyereküket annak első három életévében a többi gyereknél mintegy 50%-kal nagyobb kockázatnak teszik ki az alsó légutak megbetegedéseit illetően és növelik annak veszélyét, hogy a gyerek iskolás korában asztmás panaszokkal küzdjön.

Egy hazai vizsgálat adatai szerint: a forgalmas helyen élő gyerekeknél a bronchitiszes tünetek 33, az asztma 97, az allergia 37%-kal gyakoribb, mint az olyan társaiknál, akik csendes, nyugodtabb vidéken, falusias környezetben élnek.

Míg a köztudatban az él, hogy az allergia a tavasz és a nyár veszélyeinek egyike, valójában a civilizációs világunkban az év 365 napján leselkednek ránk az “allergének".

Bár pontos statisztikai adatok nem készültek, nagy valószínűséggel pontos a becslés, hogy hazánkban az allergiás megbetegedések valamelyik formájától minden 10-15. ember szenved, s számuk egyre nagyobb tempóban nő. Az allergia tünetei másfélmillió embernél orr-, illetve szem-panaszokat okoznak, 2 milliónál mutatkozik a bőrön. 200 ezren szenvednek ételallergiától nálunk, és 140 ezerre tehető az asztmások száma.

Az európai asztma és allergia napon (május 7-én, a WHO által az asztma világnapjaként számon tartott eseményen) a szakemberek arra kívánják felhívni a közvélemény (az érintettek, családtagjaik és az esetleges majdani betegek) figyelmét, hogy a világszerte rohamosan terjedő betegség visszaszorításához a korszerű orvostudomány mellett az igen alapos tudatformálás is nélkülözhetetlen.

A világnap alkalmából a krónikus légúti megbetegedésben szenvedő gyerekek és családjuk részére május 10-én, Budapesten, a kispesti uszodában családi vízi napot tartanak azért, hogy az úszást és a fizikai aktivitást játékosan népszerűsítsék a betegek körében.

A szervezők tájékoztatása szerint az egész napos rendezvényen 6-18 éves asztmás gyerekek vetélkedhetnek egymással. A délelőtti vízi 5-próba és 3-próba (időméréses) után mindenki használhatja az uszodát, s megnyitják a kosár-, a röplabda-, s a focipályát is. (Bővebb információt kaphatnak a http://www.agybe.ngo.hu weboldalon.)

Az allergiás betegségek pontos okát nem tudják a szakemberek meghatározni, de az ismert, hogy az allergiás betegeknél bizonyos allergének (anyagok, amelyek a nem-allergiásoknál kóros reakciót nem okoznak) túlzott mértékű ellenanyag (antitest) termelést váltanak ki. Amikor a szervezet ismételten találkozik a kiváltó okkal, olyan antigén-antitest kölcsönhatás jön létre, amelynek során kémiai anyagok szabadulnak fel a szervezetben, és jellemző allergiás tüneteket okoznak.