Wass Albert író erdélyi szobrait nem elegendő lepellel bevonni, azokat a templomokba kell áthelyezni - jelentette ki Razvan Theodorescu. A román művelődési és vallásügyi miniszter szerint mindaddig, amíg a bíróság nem dönt a néhai erdélyi író háborús bűnösségével kapcsolatban, amíg ártatlansága jogilag bizonyosságot nem nyer, a szászrégeni és a holtmarosi Wass Albert-szobrokat le kell szedni talapzatukról, és be kell költöztetni a szóban forgó települések templomaiba.
Vita Wass Albert szobrairól
Gróf Wass Albertet 1946-ban - távollé-tében - ítélte halálra a kolozsvári népbíróság, mert az akkor felsorakoztatott tanúk szerint a magyar hadsereg 1940-es, Erdélybe vonulásakor a gróf román és zsidó személyeket gyilkoltatott meg Vasasszentgotthárd és Omboztelke falvakban, s a 16 áldozat után 55 árva maradt.
Wass Albert családja nemrég kérelmezte a perújrafelvételt Romániában, s a gróf felmentését. Az üggyel Frunda György RMDSZ-szenátor, marosvásárhelyi ügyvéd foglalkozik.
A román kormány azonban tavaly márciusban amerikai nyomásra elfogadta a 31. számú sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében Romániában tilos háborús bűnösség okán jogerősen elítélt személyekről utcákat, tereket elnevezni, illetve azoknak szobrot, emléktáblát állítani. E rendeletet főképp az Antonescu-kultusz megfékezése érdekében hozták.
A kolozsvári népbíróság ítélete alapján 1979-ben a Ceausescu-rezsim Wass gróf kiadását kérte az Egyesült Államoktól. Az amerikai igazságügyi minisztérium kivizsgálta az ügyet, s bizonyítékok híján a kiadást megtagadta. Ezt szorgalmazta James C. Mansberger jr. is, aki 1949-1950-ben kivizsgáló tisztként Wass Albert amerikai letelepedési kérelmének jóváhagyását javasolta. Az eljárás során az író elvált felesége is azt vallotta, hogy a magyar tisztek által valóban elkövetett gyilkosságok idején Wass Albert nem tartózkodott otthon, hanem több hétig a hegyekben vadászott.
A kolozsvári népbíróság ítélete azonban jogilag mindmáig érvényben van, az író szobraira nézve tehát az említett rendelet teljes mértékben hatályos. Mind-addig, amíg egy másik bíróság fel nem menti - post mortem - a románokról oly szép regényeket maga után hagyó grófot.
A debreceni Wass Albert Társaság tiltakozást juttatott el lapunkhoz. A dr. Vincze Piroska elnök által vezetett szervezet azt követeli, hogy a román hatóságok mindaddig, "amíg a perújrafelvétel révén az író felmentése, rehabilitációja meg nem történik", az ellene irányuló "alaptalan támadásokkal, rágalmakkal" hagyjanak fel. Addig hagyják meg a róla elnevezett bögözi és vicei iskolák nevét, és ne háborgassák az író marosvécsi nyugvóhelyét és síremlékét. A debreceni társaság úgy véli, 1946-ban "a népbíróság koncepciós per eredményeképpen, hiteles tanúk meghallgatása nélkül sütötte rá" Wass Albertre a háborús bűnösséget.
A bukaresti Adevarul napilap viszont néhány héttel ezelőtt úgy vélte, hogy Wass Alberttől a magyar hadsereg által 1944 őszén Nagysármáson véghezvitt zsidógyilkolás (126 áldozat) sem volt idegen, s a grófnak ezért is kellett elmenekülnie 1944 őszén "a horthysta csapatokkal Magyarországra, majd onnan Nyugatra". Az Adevarul tudni vélte, hogy mivel az 1989-es rendszerváltás után Magyarország megtagadta Wass hazatérését, 1998-ban az író - "a zsidó körök bosszújától tartva" - önkezével vetett véget életének. Hamvait azonban mégis Romániába "csempészték, s a marosvécsi kastély parkjában temették el".
