Az 1889-ben alapított drogéria helyén több mint fél évszázaddal ezelőtt megszűnt az illatszerüzem, amelynek fénykorában szinte csodájára jártak a budapestiek, mert itt kísérletezték ki azokat a krémeket, szappanokat, dezodorokat, kölniket, tisztítószereket és megannyi más terméket, amelyek iránt évről évre nagyobb volt az érdeklődés.

A kőbe vésett, néhány soros feliraton kívül napjainkban szinte semmi nem utal Molnár József és Moser János neves vállalkozására, amely a két világháború között Európa egyik legnagyobb illatszergyártó és -forgalmazó üzeme volt. A kétemeletes Magyar utcai házat a - cég nevét megtartó - későbbi tulajdonos, Bartha István gyógyszerész építtette. A Miletin Ferenc és Sürü János építőmester által tervezett, 1931-ben átadott épület második emeletén a lakosztályokat helyezték el, az első emelet egybenyitható termei pedig számos előkelő fogadás és fényes bál helyszínei voltak hajdanán. A romantikus stílusú, több mint tíz éve felújított lakóház apró párkányaival és erkélyeivel ma is a Károlyi-kert környékének szemet gyönyörködtető épülete.

Bartha doktor a harmincas években - kiváló kereskedői érzékkel - minden szakmájába vágó patikát és kozmetikai cikket árusító boltot igyekezett megvenni. Így került birtokába a Petőfi Sándor utca 11. szám alatti főüzlet, a Váci utca 23. földszintjén működő fióküzlet, valamint a Kossuth Lajos utca 10. számú épületben működő drogéria, amelynek helyén napjainkban is népszerű illatszerbolt működik. Bartha nemcsak a fővárosban terjeszkedett: exportját tovább növelve francia kozmetikumokat kezdett importálni, drogériásiskolát alapított, sőt licenceladásra és -vételre is hajlandó volt. Részt vett az 1899-ben alakult, kezdetben Egyetemi Asztaltársaságnak, majd Kis Akadémiának nevezett baráti kör összejövetelein. A "tudományos ismereteket kölcsönös tanítás útján bővítő és a baráti összetartást ápoló" társaság főleg a budapesti tudományegyetem oktatóiból alakult. A természettudományok időszerű kérdéseivel foglalkozó előadásaikat a Kis Akadémia Könyvtára című sorozat 61 kötetében publikálták, ezek kiadását Bartha István jelentős pénzadományokkal támogatta.

A hatalmas vállalatbirodalomra a laboratórium neve mellett a Kossuth Lajos utcai drogéria is emlékeztet, bár bejáratáról régen leszedték már az eredeti feliratot. Persze ha egy századfordulón élt dáma napjainkban betérne a Belváros egyik legforgalmasabb főútvonala mentén található boltba, ettől még bízvást otthon érezné magát az egykori gyógyfűszer- és illatszer-kereskedésben. Elődjét, az Arany Méhkashoz címzett drogériát 1872-ben Neruda Nándor alapította, és kalandos módon került Bartha István birtokába. Amikor ugyanis a gyógyfüvek helyett a kész gyógyszerek iránt növekedett meg az érdeklődés, ráadásul a konkurencia egyre több saját készítésű kozmetikumot kínált, az alapító fia az új helyzetben nem bizonyult elég rugalmasnak, és a csőd szélére került. Bartha kapott az alkalmon, és megvette a boltot, ám nem sokáig vezethette: a Molnár és Moser cég napja a második világháborúban leáldozott. Az illatszerbirodalmat 1949-ben államosították, így természetesen a Magyar utcai laboratórium is megszűnt, ám a Kossuth Lajos utcai üzlet továbbra is drogériaként hirdette magát, és sok más helylyel ellentétben itt még az ötvenes-hatvanas években is mindig lehetett valami különleges, minőségi kozmetikumot vásárolni.