Fellner és Helmer annak a kornak építészei, amikor a színház elhagyja nemesi közönségét, és célba veszi a polgárság szívét meg pénztárcáját. Feudális pompájú színházaik a polgárságnak készültek. A színház intézménye kikerül ekkor az udvar kezéből. A meggazdagodott polgárság szórakozóhelye lesz. Képes megépíttetni. Képes működtetni. Képes megfizetni helyárait.

Ferdinand Fellner és Hermann Gottlieb Helmer császári és királyi egyenkaszárnyákat húztak föl Tháliának. Működésük katasztrófaként hatott a magyar építészekre.

Világraszóló műépítészi sikereiket egy katasztrófának köszönhették. Egy-egy nagyobb háború föllendíti a gyógyászatot és a gyógyszeripart: Fellner & Helmer színházépületeinek futótűzszerű elterjedését egy színháztűz indította meg. Fennállásának kilencedik évében a bécsi Schottenringen lévő Komische Oper kigyulladt este hétkor. Százezrek nézték az utcáról a több száz bennrekedtet, amint sikoltozva keresik a lángoló házból a kivezető utat. Ez volt a legnagyobb európai színházkatasztrófa. 450-900 ember lelte halálát. Ablaktalan, vak folyósokon tülekedtek a szabadulni akarók. A lángoló Ringtheater fénye bevilágította Ferdinand Fellner és Hermann Helmer pályáját. Fényes sikereiket elsősorban annak köszönhette a két élelmes építész, hogy okultak a tűzesetekből. Körültekintően igyekeztek védekezni mindenfajta véletlen ellen. Kialakított színházi szerkezetük a legnagyobb biztonságot nyújtotta a színházi tetőkre fölröppenő vörös kakas ellen. Elhagyták a fából építkezés veszélyét. A legfelsőbb emeletek közönségét is könnyen megközelíthető széles körfolyosók és egymástól elválasztott lépcsőházak útján meneküléshez juttatták. A gázvilágítás nyílt lángját fokozatosan elektromos világításra cserélték. Bevezették a színpadot a nézőtéri részektől elválasztó vasfüggöny intézményét.

Fellnerék színházai vonzóvá tették a szüneteket. A redukált méretű páholyoktól nyert helyekre szalonok, dohányzók, cukrászdák, kerengők kerültek.

Épületeik a Ferenc József-i idők szabatos lenyomatai voltak. Kényelmesek, ésszerűek, biztonságosak. Bizonyos polgári szolidságot képviseltek, de nem nélkülözték a fölfelé törekvő polgárság tiszteletét a feudalizmus iránt. Színházépületeik a bécsi újbarokk irányzatához sorolhatóak, fél lábbal mégis az eklektika elvein álltak. Praktikusak és patetikusak voltak. Célszerűek és cirádásak. Gyakorlatias megfontolásokkal beeresztették a színházba a természetes fényeket, egyszersmind gondoskodtak a fényűzésről is. Épületeik otthonos érzeteket keltettek, de ünnepélyesek voltak, akár egy bonbonosdoboz: vendégeik szívesen fogyasztottak Fellnerék cukortartójából.

Fellner maga írta tanulmányában: "Mindegyik színház hasonlított egymáshoz, mert takarékosnak kellett lenni. Jóllehet, különböző szerkezeteket terveztünk, legtöbbször visszatértünk a legolcsóbb típushoz."

A kölcsönkiállítás 48 épületet mutat be. Budapestről a volt Somossy Orfeumot a Nagymező utcában, a mai Budapest Operettet, a Vígszínház eredeti épületét, a Népszínházat, amit majd 1965-ben Nemzeti Színház néven felrobbantanak. Többé-kevésbé a kecskeméti Katona József és a Szegedi Nemzeti is a bécsi tervezőpáros műhelyének gyakorlatias nagyvonalúságát hirdeti, ma is. Színházszériájuk két véglete az Alfred Krupp megrendelésére tervezett berndorfi (ma is működő) Munkásszínház és gróf Esterházy Miklós József tatai lóversenyvendégeinek emelt - lerombolt - kastélyszínház. Főúri műpártolás és munkásjóléti intézmény.

Amikor az ezredéves kiállítás megnyitására a magyar fővárosba érkező Ferenc József meglátogatta a frissiben megnyílt Vígszínházat, és császárkabátban, cilinderben tisztelgett a császár és király előtt, Ferdinand Fellner, a meglepett uralkodó így szólt hozzá: Auch von Ihnen? (Ugyancsak Öntől?)

Fellner és Helmer ugyancsak teliépítette a monarchiát színházzal.

(Nyitva: március 10-ig, kedd kivételével naponta 10-16 óráig.)