|
Dominik és Ladislaus E. Batthyány nézete szerint káros hatású leegyszerűsítés, hogy Jelinek Rechnitz - Az öldöklő angyal című darabjában felmenőjüket, Batthyány Margit grófnőt is egy mészárlás tettesei között ábrázolja.
A levelet a színmű ausztriai premierje alkalmából tették közzé, az egyik vezető osztrák napilap, a Die Presse vasárnapi kiadásában.
A Magyarországon 2009-ben bemutatott előadás alapját az a megtörtént eset képezi, hogy 1945-ben a dél-burgenlandi Rohoncon (Rechnitz) a Batthyány-kastélyban zajló vadászünnepség résztvevői közül néhányan több mint 180, a kastély közelében elszállásolt deportált magyar zsidót öltek meg. Máig viták tárgyát képezi, hogy a grófnő mit tudott a történtekről s hogy részt vett-e a gyilkosságokban.
Dominik és Ladislaus Batthyány levelében hangsúlyozta a mészárlás felett érzett megrendültségét, s azt is, hogy nem a néhai Margit grófnőt akarják védeni. Rámutattak azonban arra is, hogy a grófnő részvétele a tömeggyilkosságban nem bizonyított. Emellett vitatták a történteknek azt az elterjedt megközelítését is, hogy a vendégek szórakozásból ölték meg a kényszermunkára Ausztriába hurcolt deportáltakat. Jelinek "veszélyes játékot" űz és a történtek "szenzációhajhász" megközelítésének kedvez, amikor valóságot és fikciót ötvöz - írták.
A konzervatív beállítottságú lap vasárnapi vezércikkében védelmébe vette az osztrák írónőt. Történészeket és újságírókat szükség esetén szembesíteni kell az "ostoba egyszerűsítés" vádjával, Jelineknek azonban meg kell hagyni a művészet szabadságát - írta a Die Presse.
A rohonci tömeggyilkosság feltételezett tetteseinek egy részét 1948-ban Ausztriában bíróság előtt elítélték, de a fő gyanúsítottak hollétére nem derült fény. A holttesteket rejtő tömegsír utáni kutatások mindeddig nem jártak eredménnyel. Batthyány Margit - született Margareta Thyssen-Bornemisza - a háború után Svájcba menekült. A grófnőt azzal vádolták, hogy segített a szökésben a vádlottaknak, vádat azonban nem emeltek ellene.
Jelinek formabontó, történet és konkrét szereplők nélküli egyfelvonásosát Jossi Wieler svájci rendező állította színpadra a Münchner Kammerspiele társulatával, 2008-ban. A darab a Rohoncon történtek mellett tudatosan épít a filmtörténet egyik klasszikusára, Luis Bunuel spanyol filmrendező 1962-ben bemutatott Az öldöklő angyal című filmjére, illetve Euripidész Bakkhánsnők című drámájára. A történetet a görög tragédiák mintájára öt "hírnök" szövegeiből ismeri meg a néző.
Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
A darab Münchenben nagy sikert aratott és 2009-ben a Budapesti Őszi Fesztivál közönsége is láthatta. Ausztriai bemutatását eredetileg megtiltotta a hazáját több művében is kíméletlenül bíráló, ezért viharos bírálatokat kiváltó írónő, a neves Bécsi Ünnepi Hetekkel azonban kivételt tett. Az osztrák kritika magát az előadást kedvezően fogadta, mindamellett sajtóbeszámolók szerint a bécsi közönség nem ünnepelte olyan hangosan az előadást, mint a müncheni.
Más is megírta, nemcsak Jelinek
"Szégyen és botrány a családban. Mi az igazság a mítosz mögött?" - ez áll David R. L. Litchfield A Thyssen-dinasztia címmel német kiadásban tavaly megjelent könyvének ismertetőjében. A brit szerző tavaly interjút adott a Népszabadságnak. "Régi adósságom törlesztem, mondta Litchfield, hiszen könyvem fontos szereplője a Thyssen-Bornemisza lányként született Batthyány Margit volt a rohonci vár hírhedt úrnője.
A 64 évvel ezelőtt, 1945. március 24-én történt tömeggyilkosságot - amikor a magyar-osztrák határ közeli dél-burgenlandi Rohoncon (Rechnitz), a kastélyban rendezett éjszakai orgia során a Batthyány Margit által meghívott magas rangú SS-vendégek halomra gyilkoltak 180-200, a kastély pincéjében fogva tartott magyar zsidó munkaszolgálatost, már feldolgozták a történészek, s Agyonhallgatva címmel tíz éve dokumentumfilm is készült Rohonc "elnémult" lakóiról - tette hozzá az angol kutató. - A Thyssen családnak a rohonci történetben és a háborúban játszott szerepéről, felelősségéről azonban eddig nem beszélt és nem írt senki. A Thyssen-sztori - amivel a könyvemben foglalkozom - az új elem a történetben" - magyarázta Litchfield.
Jelen volt a zsidók kínzásakor
Valójában nem is egy, hanem két könyv született Litchfield tollából. Az egyik Thyssen-leszármazott, Heini rendelte meg tőle a család történetének megírását. "Lényegében már kész voltam a családtörténettel, amikor feleségemmel - aki egyben alkotótársam és lévén német anyanyelvű, az egész munka során a tolmácsom is volt - 2003-ban ellátogattunk Rohoncra" - mondta az író. "Csak kíváncsiak voltunk, nem akartunk semmit sem felkutatni, hiszen Heini Thyssen a beszélgetések alatt csak annyit mondott, hogy a kastély, ahol nővére, Margit élt, elpusztult, az oroszok felégették. Feltűnt azonban, hogy a kastélynak vannak ép részei, és elhatároztuk, hogy szétnézünk és maradunk még egy napot. A kis helyi hotel tulajdonosa csodálkozott is, mi szél hozott bennünket, hiszen ez itt nem turistalátványosság. Elvitt minket egy idősebb férfihez, aki elmagyarázta, hol tartották fogva a kastélyban a beteg, legyengült magyar zsidókat. Az úrnő, Margit - mondta a háború alatt a kastélyban szolgált néhai édesapját idézve a férfi - mindig jelen volt a zsidók kínzásakor, látni akarta, hogyan ölik meg őket."
Litchfield ekkor elhatározta, hogy tudni akarja az igazságot, ezért összegyűjti a fellelhető bizonyítékokat. A helyi történészszel, Josef Hotwagner úrral is felvette a kapcsolatot, akinek tudomása volt arról, hogy 1945 áprilisában a szovjetek Rohoncon feltárták a tömegsírokat, és a fotókkal illusztrált dokumentumokat átadták az osztrák hatóságoknak. Hogy, hogy nem, azonban ezek a bizonyítékok eltűntek, s eddig nem kerültek elő.
Ő hívta meg a zsidókat lemészároló SS-vendégeket
"Londonban találtunk egy magyar zsidó túlélőt, aki elmondta, hogy ő volt az egyike azoknak a zsidó munkaszolgálatosoknak, akikkel a helyi nácik megásatták a magyar zsidók sírját, és - mivel ő meg tudott szökni - nem végezték ki a többiekkel együtt. Az osztrák hatóságok - egy sor peres eljárás után - elismerték a rohonci tömeggyilkosságot, és mi is számos írásos és szóbeli bizonyítékkal rendelkezünk. Ahhoz nem fér semmi kétség, hogy mindez megtörtént, és Margitnak köze volt a tömeggyilkossághoz, mivel ő hívta meg a zsidókat lemészároló SS-vendégeket. Engem viszont elsősorban az érdekelt, hogyan és miért úszta meg a felelősségre vonást a néhai Margit és a Thyssen család, amely ma is az egyik leggazdagabb iparmágnás dinasztia Németországban."
Elhatároztam, hogy az első könyv, a Thyssen-családtörténet mellett írok egy másodikat is, mondta Litchfield, és hozzátette: "Soha nem engedtek volna be a családi archívumba, ha nem írom meg a Thyssen-monográfiát. A család dokumentumait elzárva, lakat alatt őrzik, még azt sem mondhatom meg, hogy hol" - felelte kérdésünkre a szerző. Mindenesetre bőséges anyagot talált. És úgy érzi, hogy a leszármazottak ma szemet hunynak a történtek fölött.
A Thyssenek magyar kapcsolata
A Thyssen-dinasztia története egyedi abból a szempontból, hogy a közismerten nácibarát család tagjait, beleértve Margitot is, aki végül jómódban halt meg 1989-ben Svájcban, soha nem vonták felelősségre azért, amit a második világháborúban tettek: "A család, azzal, hogy semmit nem tett Margit őrültségei, patológiás kegyetlenségei ellen, elnézték bűneit (és SS szeretőit), maguk is érintettek voltak a rohonci tömeggyilkosságban. Ezt a történetet a család 60 éven át eltitkolta, és nem mondta meg róla az igazat."
A Thyssen család történetében nagyon fontos a "magyar kapcsolat". A Thyssenek magyarnak mondták magukat, magyar nemesi címeket szereztek (Margit Batthyány grófhoz ment feleségül). Nem véletlenül: magyarságuk mögé bújva akarták leplezni háborús üzelmeiket. "Magyarként" azt mondták, hogy ők nem felelősek azért, ami Németországban történt. Nem titok azonban, hogy a németországi Thyssen-bányákban és fegyvergyárakban kényszermunkásokat, köztük több tízezer zsidót használtak. Ezrével dolgoztatták őket halálra. A Thyssen-vállalat volt az egyetlen, amely a többi nagy német cégtől, így a Krupp-művektől és másoktól eltérően nem ismerte el háború alatti felelősségét.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
