Nem fest túl jó képet, hogy a középiskolások alig 39 százaléka szeretne Magyarországon élni, 31 százaléka még nem döntött, de 30 százaléka inkább külföldön telepedne le. Az elvágyódók kétharmada az EU-n belül képzeli el a jövőjét, míg hatoduk az unión kívül élne. Az egyetemisták körében végzett hasonló felmérés szerint a hallgatók 61 százaléka szeretne Magyarországon élni, 19 százalék még nem döntött, 20 százalék gondolja úgy, hogy külföldön akar letelepedni - olvasható a Magyarország 2025 című akadémiai kutatásban, amelyről először a nyáron számolt be a Népszabadság.

A Nováky Erzsébet jövőkutató által vezetett kutatócsoport azt vizsgálta, 15 év múlva, miként fest a magyar társadalom. 

A kutatók a mai középiskolásokat és egyetemistákat kérdezték jövőbeli terveikről.

Nyelveket beszélő, a környezetvédelemre fogékony embereknek látják magukat 2025-ben a mai középiskolások és egyetemisták, akik közül sokan külföldön szeretnének élni. Az egyetemisták ugyanakkor nem szeretnék, ha Magyarország kedvelt bevándorlási célpont lenne, viszont mindenki valószínűnek tartja, hogy a hazai lélekszám nyolcmillió körül lesz 2025-re.

A középiskolások 79 százaléka szeretne családot, 18 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben, és mindössze 3 százalék utasította el teljes mértékben a családalapítás gondolatát. A legtöbben két gyereket szeretnének, de népszerű a három gyerek gondolata is - a családalapításra legkésőbb tíz év múlva kerülne sor.

A középiskolások nagyon fontosnak tartják a nyelvtanulást. A többség az angolt favorizálja, de a németet is sokan választják.

A középiskolások úgy vélik, hogy 2025-ben az elfogadás és a megértés jellemzi hazánk társadalmát. Sok külföldi él majd itt, akit befogad a többség. A diákok szerint megszokott és megengedett lesz az azonos neműek házassága, illetve számukra az örökbefogadás.