A kormány ma dönthet az atomerőmű-bővítésről

A kormány ma minden valószínűség szerint meghozza a Paksi Atomerőmű megkétszerezésére vonatkozó támogató döntését. A kabinet szerint a fukusimai események miatti atomellenes közhangulat és a beruházási költségek tisztázatlansága ellenére sincs "alternatíva".

A NOL értesülései szerint a kormány szerdán formálisan is döntést tervez hozni az atomerőmű-bővítés mellett.

Paks sokáig nélkülözhetetlen része marad a hazai villamosenergia-termelésnek
Paks zöldben

A parlament 2009-ben fogadott el elvi állásfoglalást a Paksi Atomerőmű 2 ezer megawattos (MW) kapacitásának megduplázásáról, mégpedig határozott MSZP-Fidesz-egyetértéssel. A nemzeti energiastratégia tervezete több jövőbeni változatot tartalmaz az ország energetikai fejlesztésére. Értesülésünk szerint a kormány ebből választ ki egyet.

A fejlesztés sarkalatos kérdése az atomkapacitás bővítése, hiszen a tervezett újabb 2 ezer MW rendkívül nagy méretnek számít az ország, illetve a térség áramszükséglete szempontjából. A nemzeti energiastratégia változatai nem tartalmaznak az atomerőmű azonnali leállítására, illetve az atomerőmű későbbi kivezetésére vonatkozó terveket. Ellenben megfogalmaznak bővítés nélküli tervet (a jelenlegi blokkok felújításával és 20 éves továbbműködtetésével), 2 ezer MW-s bővítésről szólót, sőt, 2030 után egy újabb 2 ezer MW-os fejlesztést is latolgatnak, teljesen új telephelyen.

A kormány az előzetes terveknek illetve a stratégia sugallatának megfelelően Paks azonnali leállítása, felújítás utáni bezárása illetve két új 2 ezer MW-os fejlesztés helyett a "csak egy" 2 ezer MW-os paksi bővítés mellett teszi majd le a voksát.

Az elképzelés szerint az új blokkok akkor lépnének életbe, amíg a most felújítandó eredeti blokkok élettartama kitart, vagyis 2030 körül. Igaz, ha minden ütemesen halad, néhány évig nem 2 ezer, hanem 4 ezer MW lesz Magyarország atomkapacitása. Ezt követően viszont, a most felújítandó blokkok végleges bezárásával az ismét 2 ezer MW-ra csökkenne.

A kormány tehát a fukusimai - máig zajló - atomerőmű-katasztrófa, az ennek nyomán kialakult európai atomellenes hangulat dacára határozottan kiáll a korábban megfogalmazódott elképzelések mellett. A kormány illetékes elöljárói - Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, illetve Bencsik János energiaügyi államtitkár - rendre hangsúlyozzák, hogy Magyarországon nincs az atomerőmű-fejlesztésnek "alternatívája". Ezt elsősorban azzal indokolják, hogy az ott termelt áram eladási ára alacsony, a biztonsági követelményeknek - a most zajló uniós stressztesztek tapasztalatainak is – pedig az üzem teljes mértékben eleget tesz.

Mindeddig ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a kormány egyelőre nem hozott hivatalos döntést a bővítésről.

A költségekről, illetve azok viseléséről továbbra sem esik egyetlen szó sem. A tulajdonos állami Magyar Villamos Művek dokumentumaiban itt-ott még mintegy 700 milliárd forintos költségbecslés is szerepel (melyet egy közel félmilliárd forintba kerülő tanulmánysorozattal számítottak ki), ám ez minden valószínűség szerint csak egy nagyon „fapados” atomerőműre vonatkozhatna. A kormány által az energiastratégiához felkért szakértő intézet is közel 2 ezer milliárd forintra saccolta a 2 ezer MW-os bővítés költségét. Környezetvédő szervezetek már két éve is alsó hangon 3 ezer milliárd forintnál kezdtek, feltehetőleg nem pontosan ugyanazt értve bővítési költségeken, mint az állami beruházó. Azt pedig senki nem vonja kétségbe: a fukusimai katasztrófa miatti pótlólagos biztonsági beruházások még tovább srófolják a számlát.

Költségviselés tekintetében először a Gyurcsány-kormány szolgált vaskos meglepetéssel. Határozottan kijelentették ugyanis, hogy az MVM maga állja a beruházást és kész. Sem állami támogatás, sem az MVM-hitelekre nyújtott állami kezességvállalása nem szükséges. Tették ezt aközben, hogy a tőzsdén el akarták adatni az MVM-mel az egyik legnagyobb vagyonelemének számító központi áramhálózatot, és nem tanúsítottak különösebb önmérsékletet az évi MVM-nyereségek kivonásakor sem. Veres János akkori pénzügyminiszter nemrég erre lapunknak úgy emlékezett, hogy az elképzeléssel maga az MVM állt elő.

Ám ez az elképzelés a tavalyi kormányváltással lekerülhetett a napirendről. Ugyanis a – természetesen új – MVM-vezetés már nem nyilatkozik arról, a cégcsoport saját erőből képes lesz-e állni a költségeket. Pedig az Orbán-kabinet azonnal kihajította az áramhálózat leválasztási tervét. Igaz, állami tulajdonosként ugyanúgy kivonják az MVM nyereségének egy részét, mint az elődök. Konkrét kérdéseinkre Fellegi Tamás és az MVM-vezetés is szigorúan határozatlanul fogalmaz, mondván, a kérdés még korai és a helyzetet állandóan elemezni szükséges.

A NOL információi szerint az állandó elemzések során egyáltalán nem vetették el azt az – inkább talán az előző kormány politikáját tükröző – elképzelést, hogy a Paksi Atomerőmű fejlesztésébe külső befektetőt vonjanak be. Ez azt jelentené, hogy az állam akár 50 százalék plusz egy szavazatig is visszavonulhat a leendő blokkok tulajdonosi szerkezetében, átadva a helyet például az áram várható nagy vevőinek. E tekintetben elsősorban a klasszikus külföldi energiabefektetők, mint a francia EdF, a német RWE vagy E.ON kerülhetnek szóba.

Nem mentes a tisztázatlan pontoktól az erőműegység leendő szállítójának kiválasztása sem. Állandó a piaci pletyka arról, hogy Fellegi Tamás, aki egyben magyar-orosz kapcsolatokért felelős kormánymegbízott is, moszkvai, meglehetős sokirányú tárgyalásai során „odaígérte” volna az atomfejlesztést Oroszországnak. Ezt hivatalosan cáfolták. Nem is tehetnek mást, hisz egy ilyen nagyságrendű nemzetközi tender esetén ez a – Fidesz-kormányról amúgy nem elképzelhetetlen – ígéret gyakorlatilag vállalhatatlan. A magyar kormány fel is vette a fonalat a szintén pályázó francia, amerikai és más beszállítókkal. Ám az orosz kormány minden más lehetséges ország kabinetjénél hangsúlyosabban ajánlkozik a paksi fejleszésre. A magyar kormány berkeiben pedig már úgy fogalmaznak: „nagyon erős ajánlatot várnak” az orosz állami atomkonszerntől. Akárhogy is, ez egy leendő orosz beszállítóra való „nagyon erős utalás”.

Erre vonatkozóan márciusban a szakminisztérium – szokatlanul konkrétan – jövő év eleji tenderkiírást helyezett kilátásba. Ez a fukusimai atombaleset ellenére továbbra is érvényben lévőnek tekintendő – hangsúlyozzák tárcához közeli forrásaink.

Először gáz, aztán bio, majd atom

A paksi bővítést maga a kormány is inkább a 2020-as évek közepére-végére ígéri. Felmerül a kérdés: mi lesz addig. Az energiastratégia szerint 2030-ig harmadával nőhet az ország áramigénye. Értesülésünk szerint a kabinet az első "átmeneti időben" főként a gázalapú erőművek fejlesztésétől várja a növekvő igények kielégítését.

Ezzel részint az a probléma, hogy az elmúlt évek folyamatai nem támasztják alá egyértelműen az energiaipar állandó kereslet- és áremelkedésre vonatkozó kincstári derűlátását: az elmúlt évtizedek során mind az energiatermékek iránti keresletben, mind azok árában az általános világgazdasági folyamatoknak megfelelő hullámzás volt megfigyelhető. Másrészt a magyar energiastratégák évek óta azt hangsúlyozzák: a legkevésbé az országos gázigény további növekedése lenne szerencsés. Külföldi gázbehozatalra szoruló államként ugyanis ez tovább növeli Magyarország Oroszországgal szembeni gazdasági kiszolgáltatottságát.

A 2020-as évek környékére viszont a kormány már legalább ekkora szerepet szán a megújuló energiaforrásoknak.

Tapasztalataink szerint az egyetlen komolyabb, belföldön kibányászható hagyományos fűtőanyagkészlet, a több mint száz évre elegendő mátrai lignit kérdése továbbra is tisztázatlan. Az ennek kiaknázását célzó közös magán- és állami tervet az Orbán-kabinet lefújta. Az energiastratégia a mátrai lignitkészletet talányosan stratégiai tartaléknak nevezi.

Információink szerint a kabinet a lignit elégetési technológiáinak fejlődésére vár. Ez a szénfajta igen rossz minőségű, elégetése komoly környezetszennyezéssel jár. A világon létezik ugyan teljes széndioxid-mentesítő eljárás, csak még nagyon drága. Abban az esetben, ha ez gazdaságos megoldássá válik, a kabinet bizonyára támogatja majd a Mátrai Erőmű bővítését. Ennek előkészítése-kivitelezése néhány év alatt tető alá hozható.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.