A cseh jobboldal jól járt a pártszakadással
A markánsabb jobboldali politizálásra törekvő szárny azonban a tisztújító közgyűlésen megbuktatta őt, s pártelnökké Jirí Cunek szenátort választották, aki azonban alig két évvel később korrupciógyanús ügyei miatt lemondott. Miroslav Kalousek viszont 2009-ben megalapította (a Hagyomány, Felelősség, Jólét cseh szavak kezdőbetűiből és a megalakulás évéből ) a TOP 09 pártot, amelynek elnöke Karel Schwarzenberg lett, aki korábban a zöldeket támogatta. Az új párt a tavalyi voksolásokon 16,7 százalékos támogatottságával a harmadik lett, s kormánykoalícióra lépett a Polgári Demokratákkal (ODS) és a Közügyekkel (VV).
A baloldalon ugyan pártszakadás nem következett be, de a belső viszályok miatt először Milos Zeman lépett ki a CSSD-ből. Megalapította a Polgárok Jogainak Pártját (SPO), amelynek azonban alacsony a támogatottsága.
Szlovákiában tulajdonképpen a hatalmát bebetonozni kívánó Vladimír Meciarnak a múlt század kilencvenes éveiben keresztülhajszolt választási törvénye miatt (a koalícióra lépő pártok mindegyikének külön-külön el kellet érnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt) egyesült a szlovák jobboldal. Amelyből – hatalomra kerülésük után – kivált és ismét önálló és állandó parlamenti párt lett a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) pedig a liberális Demokrata Pártot (DS) befogadva, máig a szlovák jobboldal meghatározó politikai ereje.
Tulajdonképpen a Meciar-féle jogszabály gyorsította fel a három szlovákiai magyar politikai erő (Magyar Polgári Párt, Együttélés, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom) egyesülését Magyar Koalíció Pártja néven, 1998. júniusában. Az MKP két megbizatási időszakban (1998-2002, 2002-2006) is kormányzati tényező volt. Miután harmadszorra nem kerültek kormányra, felszínre törtek az évek óta tartó belső ellentétek.
Elsősorban Duray Miklós bírálta Bugár Béla pártelnököt, hogy értékközpontú, elvszerű politizálás helyett bizalmasaival gazdasági csoportérdekeket helyez előtérbe. 2007-ben Csáky Pált választották elnökké, s a viszálykodás tovább fokozódott. Végül két éve Bugár Béla több társával kilépett az MKP-ból. s megalapították a magyar-szlovák együttműködés pártját, a Hidat, amelyre a tavaly a szavazópolgárok 8,12 százaléka voksolt.
Az MKP 4,33 százalékos támogatottságával nem jutott be a parlamentbe. A Radicová-kabinet bukása miatt jövő márciusra előrehozott újabb törvényhozási választások kapcsán a Híd Országos Testülete múlt héten úgy döntött, hogy nem lép politikai szövetségre a Magyar Koalíció Pártjával.
