Előbb-utóbb az Alkotmánybíróságnak (AB) is mondania kell erről valamit.
A Szegedi Ítélőtábla éppen az emberi jogi bíróság tavalyi ítéletére hivatkozva fordult április elején az AB-hez, kezdeményezve, hogy a testület semmisítse meg a Btk.-nak a feltételes szabadon bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezéseit. Minden elítéltnek joga van ugyanis ahhoz – mondta ki a strasbourgi fórum –, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok alapján megvizsgálják, indokolt-e az érintett további fogva tartása.
A konkrét ügy vádlottja előre kitervelten és nyereségvágyból három embert ölt meg, de a strasbourgi bíróság leszögezte, hogy „minden fogvatartottnak – beleértve az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélteket – biztosítani kell a rehabilitáció lehetőségét és a szabadulásra való esélyt, ha a rehabilitáció sikeres volt”.
|
Trócsányi László igazságügyi miniszter érkezik államtitkárai bemutatására, vele jön Répássy Róbert, mögötte Molnár Zoltán, Berke Barna és Patyi Gergely
Máthé Zoltán / MTI |
Így az első fokon kiszabott tényleges életfogytig az ítélőtábla szerint sérti az emberi jogok európai egyezményét. Hazai jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata esetén azonban az AB-t semmiféle határidő nem köti, így könnyen elképzelhető, hogy halogatják majd a döntést.
Strasbourgban viszont mostantól kezdve minden esetben elmarasztalják majd az államot, ha egy életfogytiglanos panaszt tesz, és amennyiben a szabályozás nem változik, a folyamatos egyezménysértés miatt az Európa Tanács szégyenpadra ültetheti Magyarországot.
Kormányzati tervek
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára közölte: a kormány várhatóan a parlament őszi ülésszakára be is terjeszti azt a tervezetet, amely megoldaná a tényleges életfogytiglan problémáját. A kegyelmezési eljárásról külön jogszabály készül, mert a büntetőeljárási törvény ezzel a kérdéssel igen szűkszavúan foglalkozik. Az államtitkár jelezte ugyanakkor, hogy az nem sérti az emberi jogokat, ha valakit életfogytiglanra ítélnek, és az sem, ha az ilyen büntetés valóban életfogytig tart. A strasbourgi emberi jogi bíróság sem ezt kifogásolta, csak azt, hogy nincs olyan rendszer, amely biztosítja a fogva tartás indokoltságának felülvizsgálatát.
A büntetés-végrehajtás adatai szerint egyébként tavaly decemberben csak nem egészen ötvenen töltötték ténylegesen életfogytig tartó büntetésüket, miközben összesen mintegy 12 ezer elítéltet tartanak fogva. Ám hamarosan sokan lehetnek, akik nem szabadulhatnak, mert 2010-hez képest megháromszorozódott a számuk, és a bíróságok az elmúlt évben már több mint húsz vádlott esetében hoztak ilyen döntést.
Trócsányi Lászlói gazságügy-miniszter a napokban azt nyilatkozta, hogy ez a büntetési forma biztosan megmarad. Szerinte az emberi jogi bíróság nem vizsgálta, hogy a kemény büntetőpolitika mellett létezik a kegyelmezési rendszer is, és a kettőt egymásmellé kell tenni, s ennek alapján lehet egy országról ítéletet mondani.
Strasbourgban azonban értékelték ezt is, de a nemzetközi fórum álláspontja szerint az elnöki kegyelem intézménye nem tekinthető hatékony megoldásnak.
Az elítéltnek tudnia kell – fogalmaztak Strasbourgban –, hogy milyen magatartási szabályokat kell betartania, s miként kell viselkednie, ha valaha ki akar jutni a börtönből. A szakminiszter talán erre reagálva nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy szeretnének egy külön kegyelmezési törvényt beterjeszteni, amely az eljárás rendjét szabályozza. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint ez Strasbourgnak kevés lesz.
Kádár András Kristóf úgy véli, az elnöki kegyelem meglehetősen esetleges, ráadásul az államfő döntését az igazságügy-miniszternek kell ellenjegyeznie, így jogon túli szempontok is érvényesülhetnek. A jogvédő úgy gondolja, a miniszter nyilatkozata is azt jelzi, hogy a tényleges életfogytiglan ügye átpolitizált kérdéssé vált, és ha ez így van, szerinte még kevésbé kellene politikusokra bízni, hogy emberi sorsokról döntsenek.
Kegyelmezési jogkör
A köztársasági elnök kegyelmi jogköre a büntetésekre – szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás – és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, továbbá a büntetőjogi intézkedések közül a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki. Így a priusz törlését felesleges kérni, mert akkor még az államfő sem segíthet, ha valaki olyan állást kíván betölteni, amelynek feltétele a büntetlen előélet. Az elnök kegyelmi eljárása egyébként szinte átláthatatlan, s az érintett meghallgatására sincs lehetőség.
Jogerős ítélet esetén az igazságügyminiszter, ha pedig valaki eljárási kegyelmet kér, a legfőbb ügyész jegyzi az előterjesztést, amelyben javaslatot is tesz az államfőnek. Őt azonban ez nem köti, vagyis tetszése szerint dönthet, és azt indokolnia sem kell. A határozata viszont csak akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügy-miniszter ellenjegyezte. Korábban volt példa rá, hogy a miniszter szembement az elnöki akarattal, s már csak emiatt sem lehet hatékonynak tekinteni ezt a „jogorvoslati” lehetőséget. (L. K.)
