A cég 2007-ben kért engedélyt az Országos Gyógyszerügyi Intézettől (OGYI) a szer hazai rendelhetőségére, erre az elvi lehetőséget 2012-ben meg is kapta. Következő lépésként – egy úgynevezett első gyártási tételt – kellett volna átadniuk az OGYI-nak egy utolsó ellenőrzésre, hogy a készítmény csomagolása, a beteg és az orvos tájékoztató szövege megfelel-e a hazai előírásoknak. A „próbacsomag” azonban azóta sem érkezett meg. Az okokról a cég képviselője nem kívánt nyilatkozni. Az okok azonban – információink szerint – nem feltétlenül szakmaiak.

A kormányzat jogszabályokkal és plakátokkal vívja harcát a terhességmegszakítás ellen

Arra, hogy a gyógyszer – két évvel ezelőtt – eljutott az engedélyezésig, a kisebbik kormánypárt azonnal abortuszellenes kampánnyal reagált. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2012 májusában a Hír TV műsorában jelentette be: a készítmény hazai regisztrációja nemzetközi kötelezettség volt, de az abortusztabletta alkalmazásával kapcsolatban olyan mértékű szakmai vita alakult ki, amely egykönnyen nem rendezhető. Ezért az egészségügyi szakállamtitkárság úgy döntött, hogy a készítmény beszerzése, az egészségbiztosító általi támogatása, forgalmazása szóba sem jöhet.

A politikai szándék szakmai feltöltésével pedig külön apparátust foglalkoztattak, akiknek az volt a feladatuk, hogy találjanak jogszabályt a tabletta egyértelmű tiltására.

Itthon egyetlen klinikán, a Rózsakert Medical Centerben ekkor már hónapok óta alkalmazták az abortusztablettát. Ez az intézmény úgynevezett egyedi engedéllyel külföldről hozta Magyarországra a szert. A Népszabadság birtokába került feljegyzésből derült ki, hogy a kormányzat „célba vette” a magánklinikát is. Jogászokat bíztak meg, hogy találjanak okot arra, miként lehetne megszüntetni a tabletta alkalmazását a klinikán. Ilyen jogi lehetőséget ugyan nem találtak, de az intézményt megszállták az ÁNTSZ ellenőrei, akik egyebek mellett azt firtatták: megvannak-e a feltételei a Rózsakert klinikán az abortusz elvégzésének, valamint jogszerűen végzik-e a műtétet a magánrendelőben. A Rózsakert Medical Centerben a tablettás abortusz hatósági felfüggesztésére végül nem került sor, a klinika maga „dobta be a törülközőt”. Pedig közben egy az egészségügyi államtitkárságnak készített szakértői véleményből az is kiderült, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező abortusztabletták egyedi beszerzésének tiltására sem az egészségügyi államtitkár, sem az egészségügyért felelős miniszter nem rendelkezik hatáskörrel, a hatályos jogszabályok ilyen jogkört nem adnak a számukra.

Közben hiába kérte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és más jogvédő szervezet, hogy a tabletta hétköznapi használatát „akadályozó” szakmai vita részleteit, a tiltást megalapozó úgymond tudományos bizonyítékok forrását az államtitkárság hozza nyilvánosságra. Ez máig nem történt meg. A sajtó ezzel kapcsolatos kérdéseire is semmitmondó közleményekkel, de leginkább hallgatással reagált a szakminisztérium. A jogvédők bírósághoz fordultak és közérdekű adatigényléssel próbálták kideríteni, hogy milyen rejtett kockázatokat fedezett fel az államtitkárság, ami sem a WHO-nak, sem a szakértő orvosoknak, sem pedig az engedélyező szerveknek nem tűnt fel. A GYEMSZI, a kórházakat fenntartó és a gyógyszerügyi hatóságot is képviselő megahivatal előbb üzleti titokra hivatkozással megtagadta a szakmai aggodalmakat megalapozó adatok kiadását. Ezt a TASZ nem fogadta el, és bírósághoz fordult. A pert – határidő-túllépésre való hivatkozással – elvesztették, mivel a gyakorlattól eltérően számították az eljárásra irányadó határidőt.

A szervezet ismét a GYEMSZI-hez fordult, hogy a hatósági döntést, illetve a hatástanulmányokat és a „tisztázatlan kockázatokat” megismerhessék. Az újabb kérelemre a hatóságok kiadták a közigazgatási eljárást lezáró döntést, valamint a nyilvános értékelésről szóló jelentést is. Ezek mind azt igazolták, hogy a megfelelő eljárásokat, kockázatelemzést lefolytatták és megállapították, a tabletta hatásos és biztonságos.

A gyógyszer használatával kapcsolatban ugyanis van kedvező hazai tapasztalat, sőt a kémiai úton történő terhességmegszakítást a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium is támogatta. Erre megvolt minden okuk, hiszen a kilencvenes évek elején a WHO kérésére több országban összehasonlították az abortusztablettát a terhességmegszakítás hagyományos módszereivel, és ebben a programban részt vett a Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika is. Az eredményeket az egészségügyi világszervezet publikálta. E szerint a méhkaparással és a gyógyszerrel megszakított abortuszok esetében is csaknem azonos arányban fordult elő szövődmény, kivéve a lázat, amely gyakrabban fordult elő a kürettel elvégzett beavatkozásoknál. A vizsgálat adatai szerint a tabletta mellett szólt az is, hogy jóval kíméletesebb eljárásnak bizonyult, mint a hagyományos küret. A KSH anyai halálozásokat gyűjtő adatsorából pedig az is kiderül, hogy két-három évente Magyarországon belehal egy-két nő a hagyományos (küretkanállal végzett) abortuszba.