Jogi ellentmondás a hálapénz körül
A minisztérium megnyugtatta a kórházszövetség elnökét: a jövőben sem lesz következménye, ha elfogadják a pénzes borítékot. Továbbra is elegendő, ha a kórház igazgatója – mint ahogyan ezt már tavaly valamennyien megtették – föloldja a munkatársait a munka törvénykönyvének tilalma alól, amely szerint az orvos munkájával kapcsolatban harmadik személytől díjazást (hálapénzt) nem fogadhat el.
A Magyar Kórházszövetség decemberben kért kormányzati állásfoglalást a hálapénzről, miután egy szakmai konferencián Gellér Balázs jogász arról beszélt: ellentmondásos helyzetet teremt az, hogy a munka törvénykönyve szerint megengedett a hálapénz elfogadása, a Btk. egyik paragrafusa alapján viszont a jogtalan előny vagy ígéret elfogadása szabadságvesztéssel járó bűntett.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak elmondta: szóbeli állásfoglalást kaptak a tárcától, amely szerint nincs változás, a gyakorlaton semmiben sem változtat a Btk. megfogalmazása.
– Ez az álláspont nem védi meg az orvosokat: a hálapénzt elfogadók és az azt adók is perelhetők az új Btk. alapján – tart ki korábbi véleménye mellett Gellér Balázs, az ELTE büntetőjogi tanszékének docense. A minisztériumi állásfoglalásnak a bírói gyakorlatban nincs jelentősége, a bíróság maga alakítja ki a joggyakorlatát. Arra a kérdésre, hogy van-e már olyan per, amelyben az új Btk. alapján állna bíróság előtt orvos, nemmel válaszolt. Szerinte ugyanis még túl kevés idő telt el a törvény hatálybalépése óta. Emlékeztetett arra, hogy korábban is volt büntető törvénykönyvi passzusa a gazdasági vesztegetésnek, ami 2002-ben változott. Ekkor két elkövetési magatartást összevontak, és így már akkor is bűncselekményt követett el az orvos, ha az előre nem ígért és nem is kért pénzt utólag tették a zsebébe, amit nem adott vissza. Ez a szabályozás egy évig élt, 2003-ban Bárándy Péter akkori igazságügy-miniszter törvénymódosítással korrigálta, és megint nem minősült vesztegetésnek az előre nem kért pénz utólagos elfogadása. Ez a helyzet volt érvényes 2013. július elsejéig, az új Btk. hatálybalépéséig.
Gellér Balázs megjegyezte: az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha a kérdést a büntető törvénykönyvben rendeznék a jogalkotók. A jelenlegi helyzet ugyanis nem felel meg a jogbiztonság követelményének.