Semmis a kijavított devizahitel-szerződés
Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) ismét semmissé nyilvánította azt a devizaalapú jelzáloghitel-szerződést, amelyet – nagy vihart kavart döntésével – a Kúria július elején tett érvényessé – derült ki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) tegnapi közleményéből. (Az eljárásban az adóst a PITEE égisze alatt működő jogász képviseli.) Mint arról beszámoltunk: az OTP egyik ügyfele többek között azért perelte be a bankot, mert az a szerződésben nem tüntette fel a költségek között a devizavételi és -eladási árfolyam különbségét, az úgynevezett árfolyamrést. (A devizaalapú hiteleknél a kölcsön folyósításakor az előbbit, míg a törlesztőrészlet kiszámításánál az utóbbit alkalmazták a bankok.) Márpedig a hitelintézeti törvény szerint érvénytelen az a szerződés, amelyben nem sorolnak fel minden, az ügyfelet érintő költséget – erre hivatkozva az adós a megállapodás semmisségének kimondását, az eredeti állapot helyreállítását, a felvett kölcsönt meghaladóan befizetett összegek visszatérítését kérte.
Ezzel az érveléssel részben a Kúria is egyetértett, a legfelső bírói fórum szerint azonban az érvénytelen szerződést nem kell semmissé nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy a Kúria utólag beleíratta a megállapodásba, hogy a devizavételi és -eladási árfolyam különbözete az adós költsége. A Kúria az eredeti, a hitel felvételekor alkalmazott egyszázalékos árfolyamrést vetette bele a szerződésbe, csakhogy az OTP azt időközben a duplájára emelte. A Kúria azzal küldte vissza első fokra az ügyet, hogy a felek számoljanak el egymással a különbségről – ez összességében néhány tízezer forintot jelent. A PKKB azonban e helyett érvénytelennek nyilvánította a hitelszerződést, mivel a bíróság – szóban kihirdetett véleménye – szerint nem elég részletes a hiteldíj megváltoztathatóságának feltételrendszere.
A PITEE közleménye szerint: „A PKKB ítélete jól mutatja, hogy a Kúria júliusban egy korrupt döntést hozott.” A szervezet úgy látja, hogy a legfelső bírói fórum feleslegesen állította helyre visszamenőleg a szerződés érvényességét, mivel az OTP által kötött devizahitel-szerződések több okból is semmisek. A Kúria szereptévesztésben van, ha azt hiszi, az a feladata, hogy kijavítsa a bank szerződéseit – fogalmaz a PITEE, mely szerint „Magyarországon az igazságszolgáltatást olyan emberek vezetik, akik a hatalmi elit gazdasági érdekeit védik”. Megkeresésünkre az OTP-nél elmondták, hogy korábban a Kúria jogerős döntést hozott a jogalap tekintetében, az oklistát pedig nem kifogásolta. Emellett a bank a közelmúltban több tucat, azonos tényállás alapján ellene indított pert nyert meg. Az OTP egyébként nem kapta kézhez írásban az ítéletet, illetve annak indoklását, így a fellebbezés részleteiről még nem tudtak dönteni a pénzintézetnél.
A bíróságok jelenleg több mint ezer devizahiteles pert tárgyalnak, és a hasonló ügyekben nemritkán egymásnak ellentmondó ítéletek születnek. Alig három hónapja például a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntésében elutasította egy devizahiteles keresetét. Az adós a pénzintézet egyoldalú hiteldíj-, illetve törlesztőrészlet-módosítása miatt a szerződés érvénytelenítését kérte. Az ítélőtábla döntése szerint nem kérhetők számon a Hitelintézeti törvény jelenlegi, 2010. január elsején hatályba lépett előírásai az évekkel korábban kötött szerződések kapcsán, ugyanígy az új rendelkezések által bevezetett árazási elvek sem. Az oklistával (2010 óta ebben kell felsorolni, hogy milyen esetekben módosíthat a bank egyoldalúan a hitel költségén, kamatán) kapcsolatban előadta a bírói fórum, hogy elemei világosak, érthetőek és alkalmasak arra, hogy az előre nem látható, normális üzleti kockázatot meghaladó mértékű piaci változásokat kezeljék.
A lapunk által megkérdezett jogászok szerint a bíróságok gyakorlata még a jogerős döntések esetében sem egységes, ezért lenne szükség arra, hogy a Kúria állást foglaljon a kérdésben. Magyarországon ugyan nincs precedensjog, de a legfelső bírói fórum döntése mégis irányt mutathat – tették hozzá. Erre ugyanakkor még várni kell. Darák Péter tegnap a parlamentben újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs napirenden devizahiteles ügyekkel kapcsolatos jogegységi döntés, de a későbbiekben nem zárható ki. A Kúria elnökének beszámolóját a szervezet tavalyi működéséről az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában hallgatták meg hétfőn. A júliusi, a devizahiteles ügyben hozott döntéssel kapcsolatban Darák Péter nem vitatta, hogy az ítélet nem hordozott könnyen érthető, egyértelmű üzenetet, ám – mint mondta – a vizsgált ügy sem volt fekete-fehér. Jogegységi döntést ugyan még nem hozott a Kúria, tavaly azonban egy elvi állásfoglalást már kiadott a témában. E szerint nem ütközik a jó erkölcsbe, ha a hitelszerződésekben a kamat mellett költséget és díjat is felszámolnak a bankok, és nem sérti a jogszabályokat az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége sem.
EKB: veszélyes a forintosítás
Ewald Novotny osztrák jegybankelnök, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzója szerint az EKB elnöke, Mario Draghi, az Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB) vezetőjeként igyekszik nyomást gyakorolni Budapestre annak érdekében, hogy a kormány ne hozzon egyoldalú döntést a devizahitelek forintosításáról – írja a Reuters a Der Standard osztrák napilap értesüléseire hivatkozva. Mario Draghi óva intette Magyarországot attól, hogy egyoldalú lépéseket tegyen az ügyben, mivel az negatív hatással lenne a pénzügyi stabilitásra, a gazdasági növekedésre és a hitelezés alakulására. Ewald Novotny szerint a magyarok megígérték, hogy bármilyen lépést is hoznak, előtte egyeztetnek európai partnereikkel. Az EKB nem kívánta kommentálni az osztrák lap cikkét, az osztrák jegybank szóvivője viszont annyit elismert, hogy Ausztria az ESRB elé vitte a magyar ügyet. Kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de tegnap lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
