Lenyomják a torkukon

Néhány hét múlva debütál az általános iskolák első és ötödik évfolyamán a „kötelezően választható” egyházi hittan, illetve állami erkölcstan. Mendrey László, a PDSZ elnöke (képünkön) szerint kollégáiból és a szülőkből dől a panasz.

Az elsősök 52 százaléka a hittant, 48 százaléka az erkölcstant választotta, míg az ötödikesek jóval nagyobb arányban (58 százalék) erkölcstant fognak tanulni és kevesebben hittant (42 százalék). Bár az új tantárgy bevezetése nagy vitát váltott ki, Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa korábban úgy nyilatkozott, a hitoktatással kapcsolatban semmiféle panasz nem érkezett hivatalához. Szerinte ez érthető: egyelőre kivárás van. A tanévkezdethez közeledve megkérdeztük a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteit is.

Konkrét panasz a Galló Istvánné vezette PSZ-hez sem futott be. Ugyanakkor a témával kapcsolatos aggályait a PSZ mindenhol, ahol lehetőséget kapott rá, elmondta. Sőt: Alkotmánybírósághoz is fordult. Hivatalos megkeresés a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez sem érkezett, de – közölte Mendrey László elnök – magánemberként dől a panasz a kollégákból és a szülőkből. Azok a pedagógusok, akik szeptembertől erkölcstant fognak tanítani, általában a felkészítés színvonala miatt elégedetlenek. A 60 órás „gyorstalpalón” elsajátított ismereteket távolról sem tartják elegendőnek.

Elvétve bár, de szélsőséges politikai nézetektől motivált megnyilvánulásokkal is találkoztak: erkölcstan címén az egyik képzés vezetője órákon keresztül azzal foglalkozott, hogy az Egyesült Államok „a főgonosz a világon”.

A pedagógusok jó része még mindig nem érti, mi szükség volt erre az egészre. Azok a diákok, akik igényelték, eddig is járhattak hittanra. Az erkölcstannak se látják sok értelmét, főleg úgy nem, hogy a gyerekek ebből a tárgyból állítólag osztályzatot kapnak. A tanárok leginkább a viselkedésükkel mutathatnak erkölcsi példát, egyébként pedig mondhatnak bármit: ha a diákok maguk körül erkölcstelenséget tapasztalnak, akkor az iskolában hallott szövegek leperegnek róluk. A szülők – folytatta Mendrey – jellemzően attól tartanak, hogy az osztálynaplóba bekerül, ki választotta az erkölcstant, ki a hittant. Félelmeik szerint ennek akár hosszabb távon is lehetnek következményei.

Mendrey hangsúlyozta, hogy a vallási ismeretek tanítása valóban fontos lenne, hisz a kereszténység az európai kultúra alapvető része. A hitoktatás azonban nem erről szól. Nyugtalanító az is, hogy a hitoktatók számára a törvény nem írja elő a pedagógus végzettséget. A PDSZ elnöke szerint közfelháborodásról túlzás lenne beszélni, inkább bizalmatlanság és kétely jellemzi a helyzetet. Csak a tanévkezdés után derülhet ki, a rendszer mennyire működik, okoz-e problémákat például az órarend összeállításakor az erkölcstan és a hittan beillesztése.

A puding próbája az evés – tette hozzá –, de ne legyen kétségünk, bármilyen csomós is az étel, le fogják nyomni a torkunkon. Annyi egészen biztos – jelentette ki Mendrey László –, hogy az új tantárgy bevezetése nem társadalmi igény eredménye, ez színtiszta politika. Elképzelhető, hogy már megint rengeteg időt, pénzt és energiát ölünk valami olyasmibe, aminek hatékonyságáról csak ködös, jórészt ideológiai alapon nyugvó elképzelések kaptak nyilvánosságot.

Mendrey László
FOTÓ: MÓRICZ SIMON
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.