Hirtelen nagy lett az érdeklődés a reptér iránt
A Fejér megyei település közigazgatási területén fekvő ingatlanon a két világháború között alakították ki az első – akkor még füves – repteret, majd a hetvenes évek elején a szovjet hadsereg építette meg a betonpályát. A húsz méter széles, több mint két kilométer hosszú kifutópálya mellett egy nyolc méter széles szervizutat, valamint 12 lebetonozott helikopter-leszállóhelyet is kialakítottak. A szovjet csapatok távozása után az állami tulajdonban lévő légikikötő – amelyből mintegy harminchektárnyi Zámoly közigazgatási területéhez tartozik – szabaddá vált, nem csoda, hogy valósággal vonzotta a befektetőjelölteket. Egyszer már el is adták, ám mivel a vevő nem fizette ki a vételárat, visszavették a területet, és átadták természetvédelmi célokra. Amint bekerült a Natura 2000 programba, azaz megszűnt az ipari-reptéri hasznosítás lehetősége, az érdeklődés lelohadt. A kifutópályát éveken át csak illegális autós gyorsulási versenyek résztvevői használták, egészen addig, amíg 200 méterenként megépített földhányásokkal el nem zárták a betonutat az illetéktelen behatolók elől.
A csákvári önkormányzatot meglepetésként érte, hogy a DINPI nemrég kezdeményezte a volt légikikötő országos természetvédelmi oltalom alá helyezését. Különösen azt furcsállják, hogy a repteret körülvevő, valóban érintetlen részekre nem terjedne ki a védettség. Katonáné dr. Venguszt Beatrix polgármestertől megtudtuk, a helyi képviselő-testület határozatban fejezte ki tiltakozását a tervezett lépéssel szemben. „A terület jelentős része – mintegy 8,5 hektár – betonpálya, melynek nincs természetvédelmi értéke. Csákvár számára viszont értékkel bír, hiszen a stabil betonalapra különféle építmények építhetők. Úgy véljük, a betoncsíkok közötti területeken lakó élővilág számára eddig is megfelelő védettséget nyújtott, és ezután is azt fog, hogy a terület 2005 óta Natura 2000 védelem alatt áll” – érvelt a polgármester, aki szerint a védetté nyilvánításhoz kapcsolódó természetvédelmi kezelési tervben szereplő korlátozások egy részre felháborító, indokolatlan tiltásokat tartalmaz.
Példaként említette a hőlégballonok fel- és leszállási tilalmát, valamint a vadászati lehetőség és a technikai sporttevékenységek korlátozását. „A településen élő repülőmodellezők ma is rendszeresen igénybe veszik a területet, senkit sem zavarnak. Csakúgy, mint a siklóernyősök, akik fészkelési és költési időszakon kívül használják fel- és leszállóhelyként a területet. De ami a falu számára a legfájóbb: védett területen nem létesíthető idegenforgalmi szálláshely, pedig a természetvédelmi szabályok betartása mellett ez lenne a legkézenfekvőbb lehetőség arra, hogy a Csákvár pluszadóbevételhez jusson. Ráadásul a természetvédelmi oltalom alá helyezés egyirányú utca, a listára felkerült területet szinte lehetetlen levetetni onnan” – tette hozzá Katonáné dr. Venguszt Beatrix.
A DINPI vagyonkezelésében lévő repteret 1998 óta a Pro Vértes Nonprofit Zrt. hasznosítja, amely úgynevezett természetgazdálkodási technológiával gondozza a földeket. Míg a környéken élők szigorú korlátozásként élik meg a reptér természetvédelmi oltalom alá helyezését, a lépés nincs ellenére Viszló Leventének, a Pro Vértes Nonprofit Zrt. vezetőjének. Az ismert természetvédő szerint már régóta napirenden volt a légikikötő védettség alá helyezése, véletlen, hogy éppen most került terítékre. Viszló úgy véli, a nemzeti park lépése nincs összefüggésben azzal, hogy épp most írták ki a reptér tíz évre szóló földhaszonbérleti pályázatát.
A korábbi két pályázattól eltérően ezúttal izgalmas csata várható a földért. A Pro Vértes 1998 óta kezeli a repülőtér területét, ám az idén – nyilvánvalóan a területalapú uniós támogatásnak köszönhetően – élénk érdeklődés kíséri a pályázatot. Információink szerint az aspiránsok között több olyan környékbeli gazdálkodó is akad, aki korábban sikerrel szerepelt a Fejér megyei állami földhaszonbérlet-pályázatokon.
Viszló Levente szerint ha más pályázó nyeri el a hasznosítás jogát, tönkremehet az elmúlt 15 éves munkájuk. „A betonpályák között és mellett speciális tevékenységet folytatunk, ami azt jelenti, hogy összehangoljuk a természetvédelmi és az állattenyésztési szempontokat. Nem mindegy, hogy mikor engedjük rá a 700 állatból álló szürkemarha-gulyánkat a legelőre, hiszen tavasszal például gyönyörű orchidea- és árvalányhajmező nyílik a területen. Az irányított legeltetéssel ugyanakkor karbantartjuk a növényzetet” –tette hozzá a Pro Vértes Nonprofit Zrt. vezetője.
Ami az esélyeket illeti, nem áll jól az eddigi bérlő. A korábbi jogszabályok szerint a Pro Vértesnek –mint közösségi célokat szolgáló kiemelten közhasznú szervezetnek – előbérleti joga volt a reptér területére, ennek ellenére a pályázatot mégis kiírták, mi több, a vonatkozó kormányrendelet módosításával eltörölték a cég előbérleti jogát. A DINPI a napokban dönt a haszonbérleti pályázatról.
