Tízből hárman buknak el a teszten

Tíz, rendőrnek jelentkező közül hármat azért nem vesznek fel állományba, mert nem mentek át a pszichológiai vizsgálaton – tudta meg a Népszabadság Szeles Erikától, a rendőrség vezető pszichológusától. E vizsgálat keretében a jelölt intellektusát, figyelmét, személyiségét, képességeit mérik fel, emellett egy úgynevezett élettörténeti interjút is készítenek mindenkivel, arra kíváncsiak, milyen hatások érték addigi életében, s azokat miképpen dolgozta fel a jelentkező.

De nem csak a pszichológusokon múlik, kiszűrik-e a túl erőszakos, túl alacsony ingerküszöbű, hirtelen haragú, önkontrollját hamar elvesztő jelöltet. A rendőrségen kétévente mindenkinek át kell esnie a felvételkor elvégzetthez hasonló vizsgálaton. Emellett a rendőrök felettesei bármikor kérhetik beosztottjaik vizsgálatát, akár indoklás nélkül is. Egy a nevének elhallgatását kérő, középvezetői beosztásban lévő rendőr azt mondta: ő minden beosztottját elküldi vagy elküldeti a pszichológushoz, aki emberéletet követelő vagy súlyos sérülést okozó fegyverhasználatra kényszerült, akinek a társa meghalt vagy súlyosan megsérült bevetés közben, bár súlyosabb esetekben a rendőrségi pszichológusok automatikusan „gondozásba veszik az érintett kollégákat”. Azokat is vizsgálatra küldi, akik ellen az átlagosnál több lakossági panasz érkezik.

Az időszakonkénti kötelező és a parancsnok által kért egyedi vizsgálatok egyik következményként a pszichológus megállapíthatja, hogy a rendőr ideiglenesen alkalmatlanná vált-e hivatása gyakorlására. Az ideiglenesség hat hónapot jelent. Ez idő alatt betegállományba küldik, de folyamatosan foglalkozik vele az illetékes pszichológus, szükség esetén pszichiátriai kezelésre is beutalják. Ha fél év elteltével sem javul az állapota, pszichológiai alkalmatlanságát véglegesnek nyilvánítják, ami ellen felülvizsgálatot kérhet. A szűrővizsgálatok ellenére a rendőröket folyamatosan tréningezniük kell. Szeles Erika elmondta: három éve már tartottak egy kétnapos konfliktuskezelési tréninget a teljes állománynak, és most egy újabb stresszkezelési foglalkozássorozatot indítanak.

Az izsáki esetről már csak a folyamatban lévő ügyészségi nyomozás miatt sem beszélhetett a pszichológus, de azt elmondta, hogy minden bizonnyal erről is készül esettanulmány.

Németh Zsolt kriminológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója szerint abból, hogy valaki rendre átmegy a pszichológiai teszteken, még nem következik, hogy éles helyzetben nem tör ki belőle a hatalmaskodási vágy, a szadizmus. Sok rendőr a közjó szolgálatától vezérelve egyszerűen elveti a sulykot. Megint másokban olyan erős a rend tisztelete, hogy egy idő után nem tűrik el a „rendetlenséget” maguk körül, s minden eszközt, ha másképp nem megy, törvényteleneket is megragadnak annak érdekében, hogy „rendet csináljanak, ítélkezzenek”.

A leggyakoribb ok azonban a teljesítménykényszer. A rendőr a felettesei, az ügyész, a lakosság, a politika nyomása alatt teszi a dolgát, látja, tudja, hogy mi történt, de azt ilyen-olyan okból nem tudja törvényesen bizonyítani, s a végén törvénytelen megoldásokhoz nyúl. Ezt a hibát (bűnt) jellemzően a rutintalanabbak és a képzetlenek követik el. Az ugyanis, aki megtanulta a szakmáját, pontosan tudja, hogy van törvényes és szakszerű módszer a legkonokabb, legádázabb gyanúsított „megtörésére” is – és természetesen nem a fizikai megtörésről beszélünk. A kényszervallatás ugyanakkor amellett, hogy bűncselekmény, kontraproduktív. Hiábavaló fenyegetéssel, pláne bántalmazással vallomást kicsikarni. A gyanúsított egy alkalmas pillanatban úgyis panaszt tesz, és akkor még a törvényes bizonyítékok hitelessége is megkérdőjeleződhet.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.