Három magyar igazság
Ősszel még 2,9 százalékos deficitet vártak 2013-ra. A módosítás azt jelenti, hogy már idén is fenntarthatatlannak tartja a bizottság a magyar gazdaság korrekcióját, miközben elismeri, hogy számszerűen a 2012-es határidőre az uniós küszöbérték, három százalék alá nyomta a kormány a hiányt. A bizottság prognózisa szerint idén 0,1 százalékkal zsugorodik a magyar gazdaság.
Orbán Viktor évértékelőjében erre úgy reagált, hogy nem kell foglalkozni az unió jóslataival, mert sosem jók. Matolcsy György tárcája is lesöpörte az asztalról az EU véleményét: szerintük a bizottság téved, előrejelzése hibás, mert a gazdasági növekedés egy százalék felett és ezért a hiány is „bőven a GDP 3 százaléka alatt lesz”. Pedig a bizottság most leginkább azt nem hiszi el, hogy a gazdaság fehérítéséből, a pénztárgépek adóhivatalhoz bekötéséből vagy az e-útdíj bevezetéséből a várt összegek befolynak a költségvetésbe.
Olli Rehn pénzügyekért felelős EU-biztos szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy a kincstári optimizmusnál több is lehet a magyar kormány tarsolyában. Úgy fogalmazott: a magyar hatóságok elkötelezettek, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek biztosítják, hogy három százalék marad a deficit idén is. Szavai szerint az intézkedéseknek strukturális természetűeknek kell lenniük, és a konvergenciaprogramban kell majd részletezni ezeket.
Orbán az évértékelésében egyértelműen fogalmazott: a magyar deficit idén is három százalék alatt lesz. Arról azonban nem szólt, hogy a brutális GDP-adatok láttán prognózisa módosítására kényszerül-e kormány, és ha igen, akkor miből és hogyan foltozza be a költségvetésen ütött lyukat. Az ellenzék, amely szerint Orbán a saját álomvilágát értékelte, százmilliárdokban méri a szükséges megszorítócsomag összegét. Ez azonban már nem Matolcsy baja lesz, ha a jegybank élére (vagy máshová) kerül a miniszteri székből. Potenciális utódja, Varga Mihály a napokban utalt arra, hogy a kormányprognózis felülvizsgálatára lehet szükség.
A kormány távolra tekintő vízióját már ismerjük, a miniszterelnök ugyanis húszéves mestertervet is ismertetett az évértékelésében. E szerint a kormány azt tűzte ki célul, hogy megszüntesse az ország külső pénzügyi és energiafüggőségét, és megállítsa a népességfogyást. Ezen túlmenően „ismét kultúrnemzet leszünk, világnemzetet építünk”, és mindennek eredményeként a magyar családok életszínvonala meghaladja az európai átlagot.
