Bizonytalan Biztos Kezdet

Nyílt levélben fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez a Gyerekesély Közhasznú Egyesület, mert a gyerekszegénység megfékezésére és a szegénység újratermelődésének megakadályozására létrehozott gyerekházak hónapok óta pénz nélkül működnek.

„Települési önkormányzatok és civil szervezetek várják – eddig hiába –, hogy a deklarált elköteleződéseknek, határozatoknak, rendeleteknek, törvényeknek megfelelően megszülessen a Biztos Kezdet Gyerekházak hazai forrásokból történő finanszírozására vonatkozó kormányzati döntés” – áll a levélben. A gyerekházak a brit kormány Sure Start programjának egyes elemeit átvéve kezdtek el működni néhány éve Magyarországon. Szinte közhelyszerű tény, hogy a mélyszegénységben élő családok gyerekeinek szükségük van speciális fejlesztő és szociális szolgáltatásokra a születésüktől kezdve. Ez ugyanis hatással van későbbi sikeres óvodai, majd iskolai karrierjükre. A betérő családok szendvicset, teát kapnak, a gyerekek szabadon játszhatnak. Közöttük sok olyan kicsi van, akinek otthon nincsenek játékai, könyvei. A speciális házban nem csak a gyerekekre figyelnek. A szülőket informálják az elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatásokról, a gyerekek hatékony segítése pedig együttműködésre ösztönzi a pedagógusokat, a gyerekjóléti szolgálatos szociális munkásokat, a védőnőket.

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

A gyerekházak megalakulása szorosan kapcsolódik a parlament által 2007-ben egyhangúlag megszavazott hosszú távú stratégiához, amely a gyerekszegénység felszámolását tűzte ki célul. A Legyen jobb a gyerekeknek nemzeti stratégiát a ma kormányon lévő Fidesz is megszavazta.

A költségvetési törvény márciusi határidőt adott a minisztériumnak a vonatkozó rendelet megalkotására.

Nem először tapasztalható, hogy a kormányzat a saját maga által előírt jogszabályokat is megsérti: vége a júliusnak, de rendelet sehol.

Megkérdeztük a minisztériumot, miért nincs jogszabály. „A Biztos Kezdet Gyerekházak hazai forrásokból történő finanszírozására vonatkozó kormányzati döntés várhatóan 2012 augusztusában megszületik, azaz a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló Emmi miniszteri rendelet kihirdetésre kerül. Ezt követően, még augusztusban be lehet nyújtani a pályázatokat, melyek elbírálására a tervek szerint szeptember hónapban kerül sor” – áll a tárca válaszában.

– Annyit tehát már tudunk, hogy várhatóan lesz kormányrendelet – ezt már Darvas Ágnes szociológus, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület tagja mondja. – Csakhogy 42 olyan ház van, amelynek már lejárt a támogatása, és egyelőre források nélkül működik. Ezek közül 26 fenntartását a helyi önkormányzatok nyögik – mondja.

Már az is zavart okozott, amikor megjelent a költségvetési törvény, amelyben a gyerekházak működtetésének forrását az önkormányzatokhoz sorolták. A legtöbb házat valóban a települések tartják fenn, de a jogalkotó nem vette figyelembe, hogy van 16 olyan ház, amelyet egyesület, egyház vagy alapítvány működtet.

Ha augusztusra végre elkészül a finanszírozást rendező jogszabály, akkor a házak civil tulajdonosai újabb procedúra elé néznek: megállapodást kell kötniük a települési önkormányzatokkal, mert csak így juthatnak hozzá a fenntartáshoz szükséges pénzhez. Darvas Ágnes azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyár utolsó hónapjában nehéz elképzelni, hogy összerántsanak az amúgy is nehéz költségvetési helyzetben lévő önkormányzatok egy testületi ülést, és a bizonytalan, hosszú távú működési feltételeket nélkülöző gyerekházakról szavaznának.

Kormányzati elköteleződés a program mellett inkább csak szavakban van. A költségvetési törvény ugyanis – ha megérkezik végre a hozzá kapcsolódó kormányrendelet – csak december utolsó napjáig rendezi a finanszírozást. A jövő év januárjától újra a bizonytalansággal kell szembenézniük a gyerekházaknak, amelyek ráadásul olyan szegény településeken működnek, ahol az óvodák is férőhelyhiánnyal küszködnek. Vagyis: ezeken a helyeken a ház létszükséglet.

– Az önkormányzatok eleve nemigen voltak boldogok a gyerekházak indításának ötletétől – mondja Darvas Ágnes. A házak nyitása óta eltelt 3-4 év tapasztalatai viszont meggyőzték a polgármestereket arról, hogy eredményes munka zajlik az intézményekben, és most már ragaszkodnak hozzá, hogy a szolgáltatást megtartsák. – Porcsalma kis falu a román határhoz közel, óriási munkanélküliséggel. A polgármester nemrégen mesélte, hogy 15 gyerek ment tavaly szeptemberben óvodába a gyerekházból. Az óvópedagógusok arról számoltak be, hogy a korábbi évekkel ellentétben ezek a gyerekek már teljesen óvodaérettek voltak, és ez nemcsak azt jelentette, hogy tudtak eszközöket használni, hanem azt is, hogy nyitottak és befogadók voltak az óvodai fejlesztésre – fogalmaz Darvas Ágnes, hozzátéve, a porcsalmai gyerekház is költségvetési pénz nélkül működik, egyelőre csak önkormányzati segítséggel. Van olyan település, ahol már nem tudja fenntartani az önkormányzat ezt a szolgáltatást, ott a ház munkatársai önkéntesen dolgoznak.

A gyerekházak működtetésére 2008-ban írt ki az akkori kormány pályázatokat, uniós forrásokat nyitott meg erre a célra. A pályázati pénz fedezte a megnyíló házak átalakítását, felújítását, a gyerekbarát infrastruktúra kialakítását. Csakhogy a gyerekházak finanszírozását csak az első három évben fedezte uniós pénz – ha az Emmi márciusban megalkotta volna a rendeletet, akkor a szolgáltatás finanszírozása zavartalan lett volna ebben az évben, az uniós pályázatok ugyanis április–májusban zártak. Kérdésünkre, miért késik a rendelet, a tárca azt válaszolta, a házak további működésének folyamatos biztosítása „csak hazai forrásból lehetséges”, a feltételek megteremtéséhez szükséges kormányzati döntés előkészítése „nagy körültekintést igényel”. „Ebben az esetben a szokásos, már „hagyományokkal” rendelkező jogszabályi egyeztetésnél is hosszabb idő szükséges a véglegesítéshez, hiszen a merőben új, igazán újító és hiánypótló támogatás alapjait szükséges rendelettel megteremteni” – olvasható a minisztérium levelében. Ezt a választ Darvas Ágnes nem tudja értelmezni. – A zárási időpont azóta tudható, hogy elindították a pályázatokat, vagyis három éve. Ennyi idő nem elég a „feltételek megteremtéséhez szükséges kormányzati döntés” előkészítéséhez? – kérdezi, hozzátéve, üdvözlendő a nagy körültekintés, de nem válasz arra, hogy miért nincs még rendelet.

Mindössze háromszázmillió forintról van egyébként szó. (Egy ház éves működési költsége mindennel együtt körülbelül 6-8 millió forint. Ebben benne van a reggel nyolctól délután egyig tartó nyitva tartás két szakképzett alkalmazottal, a fenntartási és a rezsiköltségek.) Ennyit kellett volna a kormánynak biztosítania a zavartalan működéshez. Nem sikerült.

„Nincs mentség”

„Elvárjuk a kormánytól, hogy haladéktalanul hozza meg azokat a döntéseket, amelyeket a törvényekből következően már rég meg kellett volna, biztosítsa a Biztos Kezdet program fennmaradását” – mondja Kunhalmi Ágnes, az MSZP politikusa, hozzátéve: a mindenkori kormánynak és Országgyűlésnek egyértelmű felelőssége, hogy ez az értékes intézményrendszer tovább működhessen. Hozzáteszi: nincs elfogadható mentség vagy magyarázat, ha késlekedés vagy pláne tudatos döntés miatt megszűnik az a 49 intézmény, ami ma eredményesen segít nyomorgó gyerekek sokaságának valódi esélyhez jutni.”

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.