Példátlan üdültetési program, kis szűrőkkel

– Volt olyan szülő, aki annyira nem akarta a véletlenre bízni gyermeke nyaralását, hogy 57-szer nevezte be a vitorlástáborba – említ egy extrém példát Majthényi László, az Erzsébet-tábor projektvezetője a jelentkezésekről, hozzátéve, hogy egy gyerek egy nyáron csak egy táborban vehet részt.

Az Erzsébet-tábort a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány hirdette meg az Erzsébet-utalványból származó bevételből. Idén egymilliárd forint értékben írtak ki pályázatokat, ebből több mint tízezer gyerek fog nyaralni. Pontosabb számot azért nem tudnak mondani, mert még nem zárult le minden pályázat. Az első turnusok hétfőn indultak.

Majthényi László szerint idén – tekintettel arra, hogy ez volt az első alkalom – némileg késve írták ki a pályázatokat, áprilistól lehetett jelentkezni. Elsősorban csoportok jelentkezhettek (tíz diák egy kísérőtanárral), de néhány táborba volt lehetőség egyéni jelentkezésre is. Jellemzően az osztályfőnökök pályáztak, kisebb részben pedig szülők. Külön pályázhattak a gyermekvédelmi szakellátásban, nevelőszülői hálózatban ellátott gyerekek és a többiek. Előbbieknek ezer forint önrészt kellett befizetniük az egyhetes nyaralásért, a többieknek pedig ötezret, ha megfeleltek annak a feltételnek, hogy a családjukban az egy főre eső havi nettó bevétel nem haladja meg a 93 ezer forintot. Vagyis például egy kétgyerekes, összesen havi nettó 372 ezer forintot kereső család mindkét gyereke nyaralhat ötezer forintért egy hetet. De ha a szülők nem akarnak nyilatkozni a jövedelmükről, vagy többet keresnek az előírt összegnél, akkor is pályázhattak, csak tízezer forintos önrészt kellett befizetniük.

Ez még mindig jutányos ár, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a táborok között olyan – egyébként több tízezer forintba kerülő – lehetőségek is vannak, mint az intenzív nyelvi tábor, az alkotóművészeti tábor, a labdarúgó-sporttábor vagy a már említett vitorlástábor. A helyszínek is ideálisak: a gyerekek többek között Balatonberényben, Csopakon, Fonyódligeten, Vajtán és Agárdon üdülhetnek. A pályázatokat érkezési sorrendben bírálták el a keretösszegek kimerüléséig, de néhány hely még most is kiadó, többek között a zánkai táborba vagy a Cser-KÉSZEN az Életre elnevezésű táborba.

–Azt, hogy megtaláltuk a rászoruló gyerekeket, bizonyítja, hogy a legtöbben a keleti országrészből, Borsod vagy Szabolcs megyéből érkeznek, s sokan vannak közöttük a kistelepüléseken élők. Sokan jelezték például, hogy hiába ennyire olcsó a tábor, a helyszínre utazás kifizetése is gondot okoz számukra. A jobb módúnak számító Győr-Moson-Sopron megye viszonylag kevés gyereket küld – magyarázza a projektvezető. Hozzáfűzi, hogy a nyaraló gyerekek kilencven százaléka ezer vagy ötezer forintot fizetett önrészként, ami szerinte szintén arra utal, hogy elérték a legszegényebbeket.

– Sokan el sem akarták hinni, hogy ennyiért eljuthatnak egy hétre a Balatonra. Az uniós országok több mint felében van valamilyen szociális üdültetés, de ilyen nagyságrendű szociális gyereküdültetésről nem tudunk – tette hozzá Majthényi László.

– Ezek a pályázati kiírások, két kivétellel, alapvetően nem a legrászorulóbb családokat célozzák – mondja Darvas Ágnes szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, a Gyermekesély Egyesület elnöke. Kutatásaik szerint a magyar családok hatvan százaléka nem tud évente legalább egy egyhetes nyaralást biztosítani a gyerekeinek. A legalsó jövedelmi ötödben ez az arány közel 90 százalékos, míg a legfölsőben csak 20 százalék.

A szociológus szerint ilyen volumenű üdültetésre az elmúlt húsz évben valóban nem volt példa. Az sem baj, hogy nem csak a legszegényebbek nyaralhatnak. Mégis úgy véli, igazságosabb lett volna, ha meghatározzák, hogy a nyaraltatott gyerekek egy bizonyos hányada hátrányos helyzetű kell hogy legyen. Hozzáteszi: az, hogy a keleti országrészből többen üdülnek, csak a gyerekek területi megoszlásával együtt értelmezhető, hiszen Kelet-Magyarországon eleve több gyerek él, mint a nyugati országrészben. Darvas Ágnes szerint az sem a legrászorultabbaknak kedvez, hogy a táborozóknak ki kell fizetni az útiköltséget, az, hogy online kellett beadni a jelentkezést és az, hogy a legjobbnak tűnő sporttáborok egy részébe csak edzővel vagy csak szakági sportegyesület tagjaként lehetett jelentkezni.

– A legszegényebbek nem sportolnak szervezetten, így ők pont a legizgalmasabb táborokban nem tudnak részt venni. Ezek mind kis szűrők, melyek a jobb módú gyerekek bejutásának kedveznek – magyarázza.

Szociális tábor Káptalanfüreden
Szociális tábor Káptalanfüreden FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.