A történet első fele feltételezéseken alapul, mint majdnem minden az újszerű politikai gazdaságtan rövidke történetében. A közegben otthonosan mozgó pártemberek kitalálták, hogy a Sláger és a Danubius Rádió haszna akár másutt is jól jönne, könnyed hang, sok zene, néhány szellemiségüknek megfelelően orientáló hír – és a bevétel máris dagaszthatná a kasszát, valamint a politikai vitorlát.

Így a két adó gazdái bárhogyan is alkudoztak, az újak olyan gáláns ajánlatot tettek a korabeli médiahatóságnak, hogy nem lehetett vitás, kié lesz a két frekvencia. Amennyiben mégis, csak azért, mert meglehetősen öntörvényű (így nevezik manapság a függetleneket) jogtudós állt a döntéssel megbízott intézmény élén, és minden erővel meg akarta akadályozni az üzletet – sikertelenül. A végén tiltakozásképpen lemondott.

A Fidesz elfogadottságán mit sem változtatott az eset, talán a vesztes is sok más ok miatt maradt alul, s vezetése nyilván abban reménykedett, hogy a nagyon csúnya bolt megszépül az idők folyamán, az éveken át elszalasztott intézményépítést (szellemi műhelyek, média) az utolsó utáni pillanatban a rádióból származó nyereséggel pótolhatják. Alaposan meg lettek vezetve.

Ennél a pontnál hagyjuk magukra a feltételezéseket, foglalkozzunk a tényekkel. Nincs a létrejött üzletnek területe, amely azóta termőre fordult volna: gyomok lepik a földet politikai, jogi, gazdasági értelemben, sőt nemzetközi szinten is, hiszen a volt tulajdonosok sem hagyták annyiban a dolgot. A megajánlott irreálisan magas sugárzási díjat a médiahatóság, ki tudja, miért, de azóta nagyvonalúan mérsékelte, az egyik adó fizet, a másik képtelen rá.

A kormányhoz közel álló rádió (Class FM) legalább másfél milliárdos állami megrendelést kap, a másik egyetlen fillért se. Ez utóbbi tartozása tetemes, de a gáláns hatóság, a sajtószabadság letéteményese elengedte a kamatokat, sőt még egy év haladékot is adott a hátralék kiegyenlítésére.

Persze – ismét feltételezésekbe bocsátkozva – a suba alatt megkötött deal vált működésképtelenné, ezt csak tetézte a gazdasági krízis, amely egyébként is alaposan belemart a reklámtortába.

Aki mentségnek hiszi, hogy a két adó hallgatottsága fej fej mellett halad, téved. Aki azt hiszi, hogy ez a történet egyedülálló, szintén téved. Aki arra a konklúzióra jut, hogy ez a sorsa a jóhiszeműségnek, hibázik. Aki számára az a tanulság, hogy ennyit ér a konszenzus, rossz lóra tesz. Ideje volna végre helyes következtetéseket levonni. És nem hátsó szobákban.

Budapest, 2009. november 19. Csiszár Jenő, a Class FM tanácsadója és műsorvezetője a stúdió félig kész előterében hallgatja a Danubius Rádió műsorának utolsó perceit. Pár másodperccel éjfél után elindult a két új országos kereskedelmi rádió: a Sláger helyén jelentkező NeoFM és a Danubiust váltó Class FM. A hét évre szóló műsorszolgáltatási jogosultságot október 28-án ítélte oda a pályázóknak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), miután a frekvenciákon korábban sugárzó adók szerződése lejárt. MTI Fotó: Kovács Tamás