Handó Tünde: Magánélettől független hivatás
Az igazgatási és a szakmai vezetői poszt szétválasztása ezért szerinte elkerülhetetlen volt, mert így a Kúria elnöke elsősorban az egységes ítélkezési gyakorlat kialakításáért felel, míg az OBH vezetőjének a bíróságok működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket kell biztosítania.
Korábban mindkét feladatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke által irányított OIT látta el. A testületben azonban meghatározó szerepet játszottak a megyei elnökök, és Handó szerint részben ez magyarázza, hogy a bírósági szervezet nem alkalmazkodott az ügyek számának változásához. A bíró elmozdíthatatlan ugyan, de a betöltetlen státus már nem, s miután a helyi bíróságokon évente százszázötven álláshely üresedik meg, az OIT-nak lett volna bizonyos mozgástere – fogalmazott –, hogy oda nevezzenek ki új embereket, ahol a munkateher ezt indokolja.
Ezzel a lehetőséggel azonban szinte soha nem éltek, így a fővárosban és Pest megyében, illetve Debrecenben és Győrött is olyannyira megnőtt a bírák terhelése, hogy az eljárások az átlagosnál lényegesen hoszszabb idő alatt fejeződnek be. Ezért az OBH egyik legfontosabb feladata – és erre munkacsoportot hoztak létre –, hogy felmérje: az egyes ügyszakokban és bírósági fórumokon mekkora lehet az egy bíró által még kezelhető ügyek száma. Handó Tünde úgy véli, elfogadhatatlan, ha például Budapesten egy büntetőbírónak átlagosan majdnem 160, míg Békésben nem egészen harminc folyamatban levő aktával kell megbirkóznia. Ezért az év második felétől új bírákat csak oda neveznek ki, ahol azt a munkateher indokolja.
Szükség van ugyanakkor azonnali intézkedésekre. Az egyik lehetőség, hogy azokra a területekre, ahol az ügyek feldolgozásához külső segítség kell, bírákat rendelnek ki. Az elnök hangsúlyozta: olyan statisztikai mutatókra van szükség, amelyek alapján valamennyi törvényszék láthatja, más bíróságokhoz képest miként áll. Így minden elnök eldöntheti, van-e másoknak felajánlható szabad kapacitása, vagy esetleg maga is hátralékkal küzd.
Handó Tünde úgy látja, Budapesten az elmaradást vidéki bírák kirendelése nélkül nem képesek feldolgozni. Csakhogy a Fővárosi Törvényszéken elegendő tárgyalóterem sincs, ezért körülbelül kétszáz fő elhelyezésére alkalmas létesítményt próbálnak bérelni, és a felszabaduló irodákat alakítanák át tárgyalóvá. Vannak azonban olyan kiemelt ügyek, amelyeket első alkalommal csak a jövő év őszén tűzhettek volna napirendre, miközben ezekben három hónapon belül meg kell kezdeni az eljárást. Az elnök szerint ilyenkor az ügyek más bíróság elé utalása lehet a megoldás.
A velencei bizottságnak a magyar bírósági rendszer átalakításával kapcsolatos egyik legsúlyosabb kifogása viszont éppen az volt, hogy senkit nem vonhatnak el a törvényes bírájától, tehát nem lehet önkényesen kijelölni az adott ügyekben illetékes fórumot. Handó Tünde maga is azt tartja, hogy ez csak kivételes és végső eszköz, mert a legjobb az, ha ott van a bíró, ahol az ügy. Emlékeztetett azonban arra, hogy 2011 januárja óta létező intézményről van szó. A bírák egyébként maguk kezdeményezték, hogy ezt a lehetőséget foglalják jogszabályba, mert már korábban is vittek át ügyeket a fővárosból más bíróságra.
Az elnök hangsúlyozta: nehéz jó megoldást találni úgy, hogy érvényesítsék az eljárások ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő érdeket, s más alapjogok se csorbuljanak. A jogalkotó most úgy döntött, hogy az előbbit kivételes esetekben fontosabbnak tartja a törvényes bíróhoz való jognál, mert az igazságszolgáltatás tekintélyét, a jogállamiságot kérdőjelezi meg, ha az ítéletek túl hosszú idő után születnek meg. Ez elsősorban a gazdasági ügyeknél ahhoz vezethet, hogy a verdiktben foglaltak –mert a cégek időközben megszűnnek, a vagyont eltüntetik – végrehajthatatlanná válnak. A bíróság pedig csupán jogalkalmazó, amely végrehajtja a törvényekben foglaltakat, s nem dolga megítélni, mely alapjogot részesítse előnyben – fogalmazott Handó.
A velencei bizottság keményen bírálta az OBH vezetőjének más jogköreit is. Handó szerint a kritikák egy része a szabályozás bizonyos elemeinek nem megfelelő ismeretéből vagy félreértéséből adódik. Ilyen a hivatal elnökének kifogásolt törvénykezdeményezési joga, ami nem más, mint hogy javasolhatja a parlamentnél egyes jogszabályok módosítását. Tehát csupán kérhet, és nem arról van szó, hogy maga nyújthatna be önálló indítványt.
Hasonló a helyzet a kinevezési jog kapcsán is,mert a bizottság valószínűleg nem tekintette át a magyar bírósági önigazgatási rendszer egészének működését – véli Handó. Az új bírák, illetve a vezetők kinevezése előtt a helyi bíróságokon az összbírói értekezlet, a törvényszékeken a választott bírói tanácsok, valamint a kollé giumok is véleményt nyilvánítanak, így ezek a testületek személyi kérdésekben szerinte megkerülhetetlen szűrőként működnek. Vagyis: az OBH-elnököt szinte kész helyzet elé állítják.
A kinevezési folyamat ráadásul a bíró kar teljes nyilvánossága előtt zajlik, ezért Handó Tünde állítja: nem hozhat olyan döntést, amelyet ne lenne képes érvekkel alátámasztani. Eddig a hivatal vezetője 149 pályázatot bírált el, és mindössze nyolc alkalommal tért el a bírák által felállított rangsortól. Ebből hat esetben az érintett törvényszéki elnökök javaslatával egyetértve bírósági titkárokat sorolt előre a többi jelölttel szemben.
A jövőben viszont már az Országos Bírói Tanács (OBT) által meghatározott szempontrendszert kell érvényesíteni, és ha az elnök nem az első helyen megjelölt személyt javasolja, a tanács egyetértése nélkül a bírói kinevezést sem kezdeményez heti. Amikor pedig valamilyen vezetői posztra a hivatal elnöke olyan jelöltet választana, akit az érintett bíróságokon nem támogatnak, az OBT ugyancsak vétójogot kapmajd. Így végképp nincs lehetőség arra, hogy a hatalmával visszaéljen – jelentette ki a bírósági hivatal elnöke.
A nemzetközi szervezetek a 62 évnél idősebb bírák kényszernyugdíjazása miatt is támadják a magyar kormányt, az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást is indított. Handó ezt a döntést nem kívánta kommentálni, kérdésünkre annyit azonban elmondott: ha idősebb kollégáinak esetleg mégsem kellene levetniük hamarabb a talárt – sokan már június 30-án távozni kényszerülnek –, igazgatási vezetőként képes lenne megoldani a helyzetet. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ügyhátralék feldolgozása szempontjából szerencsés is lehetne, ha maradhatnának.
Az OBH elnökét ma többnyire Szájer József fideszes EP-képviselő feleségeként emlegetik (Az Orbán-család barátja is – a szerk.). Handó Tünde erre reagálva elmondta: elsőként 1991-ben kellett feltennie magának a kérdést, hogy képes-e családi kapcsolatai ellenére a független ítélkezésre. Akkor úgy érezte, a magánélete nem befolyásolja abban, hogy bíróként pártatlanul járjon el. Második alkalommal 1999-ben került szembe ugyanezzel a dilemmával, amikor arról kellett határoznia, hogy megpályázza-e a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöki székét. Az elmúlt két évtized azt igazolja, hogy minden esetben szakmai alapokon nyugvó döntéseket hozott – jelentette ki Handó Tünde. Szerinte ezt támasztja alá, hogy három alkalommal pályázott amunkaügyi bírósági elnöki posztra, és kollégái, illetve a Fővárosi Bíróság bírói tanácsának tagjai a titkos szavazáson több alkalommal egyhangúlag támogatták.
Arra a felvetésünkre, hogy tavaly a fideszes politikus feleségének vagy a szakembernek szólt-e az OBH-elnöki posztra szóló jelölés, Handó közölte: akkor harmadjára tette mérlegre, hogy a hivatását lehet-e függetleníteni a magánéletétől. Úgy gondolja, hogy erre eddigi pályafutása –amelynek része, hogy jelentős vezetői gyakorlatot szerzett, nemzetközi kapcsolatokat épített ki, szakmai szervezetekben tevékenykedik – meggyőző választ ad. Nem vitatja azonban, hogy most még inkább bizonyítania kell. Ezért arra törekszik, hogy minden esetben megalapozottan és átlátható módon hozza meg döntéseit.
Névjegy
HANDÓ TÜNDE 1986-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-tól 1986-ig a Ménesi úti Bibó István Szakkollégium tagja volt. 1986–1990 között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fogalmazója, majd ugyanitt bírósági titkár, 1991-től kinevezett bíró, 1999. április 15-től a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. 2000-től a Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének elnökhelyettese, 2008 óta a Magyar Munkajogi Társaság tagja. 2008-ban az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének elnöke lett. Az Országgyűlés 2011 decemberében az Országos Bírósági Hivatal elnökévé választotta. Férje Szájer József, a Fidesz korábbi alelnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselője.
