BKV: terv van bőven, csak közben csődbe megy
A főváros tájékoztatása szerint a koncepció elkészült, és azt tegnap átadták Varga Mihály államtitkárnak, Fellegi Tamás tárca nélküli miniszternek és Naszvadi György államtitkárnak. A részletekről azonban csak a kormánydöntés után adnak tájékoztatást.
A városvezetés abban bízik, hogy ha az IMF rábólint a tervre, akkor a kormánnyal is meg tudnak állapodni. A kabinet viszont a Századvég Alapítványban bízik. Bár az intézetnek semmiféle tapasztalata nincs a közlekedésszervezésben, illetve ilyen jellegű cég működtetésében, a kormány mégis őket kérte fel a javaslatcsomag összeállítására. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég elnökhelyettese még Abu-Dzabiba is elkísérte Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadót és Rogán Antalt. A belvárosi polgármester onnan tett javaslatot a Budapesti Közlekedési Központ feloszlatására.
A Századvég és a főváros együttműködése nem zökkenőmentes. Az elmúlt héten több koncepcióváltozat is készült, de a városvezetés egyiket sem tartotta elfogadhatónak azok kizárólag pénzügyi fogásokra alapuló megoldási javaslatai miatt. Tarlós István főpolgármester tegnapi tévéinterjújában hangot is adott aggodalmának, miszerint a közgyűlés a csődtől tartva olyan vállalásokat fogadhat el a tervezet nyomán, amelyek most megoldásnak tűnnek, de valójában végrehajthatatlanok.
A BKV finanszírozásáról nehéz újat mondani. Az elmúlt évben a főváros 26 különféle indítványt tett. A legutóbbi listán az útdíjon kívül az iparűzési adó emelése, a közlekedési adó, a dugódíj, a közösségi közlekedés áfájának csökkentése, a forrásmegosztás módosítása és a parkolási bevételek fővároshoz irányítása szerepelt. Ehhez a főpolgármester később kisebb vihart keltve a buszágazat kiszervezését és a járatritkítást is hozzátette.
Az egykoron Vitézy Dávidot is tagjai között tudó Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) azonban korántsem tartja ezt elrugaszkodott ötletnek. Szerintük hétvégén egy-két órával később kezdődhetne a nappali üzem, kisebb járművekkel. A reggeli csúcsidőből – az iskola- és a munkakezdés eltolásával – kivonnák a diákokat és a közalkalmazottakat, a nyugdíjasok pedig csak 9 óra után utazhatnának ingyen. Ezzel milliárdokat spórolna a cég, akárcsak az energiaracionalizálás, a beszerzési rendszer átalakítása, az irodaházak értékesítése és a cégautók eladása révén. Az egyesület az elektronikus jegy előtt bevezetné az időkorlátos (csúcsidőszakot kizáró) napijegyeket és bérleteket. Az állammal újraszabályoztatnák a kedvezmények és a fogyasztóiár-kiegészítés rendszerét. A járműpark cseréjét pedig hazai gyártókkal bonyolítanák le.
De hiába a jövőrajzolás, ha közben csődbe megy a BKV. A közlekedési cégnek 32 milliárd forint törlesztése válik esedékessé március végéig. – A bankoknak nem érdekük bedönteni a BKV-t, hiszen akkor ők sem juthatnának a pénzükhöz, de legalábbis nehezen – állítja Vitézy Dávid, a BKK vezetője, aki szerint erre utal, hogy a közlekedési cég valamennyi hitelezője felső vezetői szinten képviseltette magát a főváros hétfőre összehívott egyeztetésén. A közlekedési vállalat pénzügyi lehetőségeinek és kényszereinek ismertetése mellett Vitézy arról is tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy közös politikai akarat van a cég finanszírozására. Ennek értelmében a közlekedési vállalat jegyár- és reklámbevétellel nem fedezett működési költségét a későbbiekben az egy forinthoz egy forint elv alapján – azaz felesben – finanszírozná az állam, illetve a főváros. Így áprilisban megköthető lenne az új közszolgáltatási szerződés. Mindezt felülírná, ha a bankok egyszerre mondanák fel lejáró hiteleiket.
Ez ugyanis azonnali csődöt eredményezne. De ez egyik pénzintézetnek sem állhat érdekében. A bankvezérek ebben egyet is értettek a közlekedési központ vezetőjével, de további kockázati tényezőnek értékelték a biztos finanszírozási háttér hiányát. A BKK vezetője azzal nyugtatta a bankvezetőket, hogy a főváros az uniós szabályoknak megfelelően kívánja kialakítani a tömegközlekedés finanszírozását és jogi kereteit. Ezért választották szét teljesen a megrendelői, illetve a szolgáltatói szerepet. A pénzintézetek ezenfelül állami garanciát szeretnének a megújított hitelek mögé, illetve biztosítékot a Malév tiltott állami támogatáscsapdáját elkerülő finanszírozásra. A pénzintézeti vezetők – saját tulajdonosi körük álláspontjának ismeretében – várhatóan március elején tárgyalnak ismét a főváros képviselőjével.
