alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
22. kedd

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Keresik a kiszivárogtatókat az Alkotmánybíróságon

Még keresik, hogy kik hogyan szivárogtattak ki információkat az utóbbi időben az Alkotmánybíróság (AB) üléseiről, a testület elé került határozattervezetekről. Az eljárást nem az Alkotmánybíróság apparátusa folytatja le, úgy tudjuk, házon kívül irányítják a munkát.

Baka F. Zoltán| Népszabadság| 2012. február 6. |45 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kiskondás | 2012. február 6. | 22:12:59

Paczolay szerint ha másért nem, hát akkor ezért van szükség az Alkotmánybíróságra. Keresgélnek egymás között.

Nezvál Béla | 2012. február 6. | 18:24:22

A nyári szabadság 3 (három) hónapjára sem függesztik fel a keresést ?

Gorekaqm | 2012. február 6. | 17:24:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Béla222 | 2012. február 6. | 17:22:50

Na erre az évre megvan a munkájuk! Keresik a kiszivárogtatót!

paragrafus | 2012. február 6. | 16:43:03

Mint ahogy az is a visszamenőleges hatály tilalmába ütközik, hogy a hivatalban volt legfelsőbb bírósági elnök eltávolítására azt a módszert találták ki, hogy utólag megváltoztatták a jelölés szabályait.

paragrafus | 2012. február 6. | 16:40:46

wizes4 | 2012. február 6. | 13:02:27
paragrafus | 2012. február 6. | 12:47:50
....."Ami nem igaz, mert ha az érintettre pozitív hatással van, előnyére válik, akkor lehet visszamenőleges tűrvényt alkalmazni".....

Wizes4!

Amikor a visszamenőleges hatály tilalmáról beszéltem, akkor ezzel egy szóval sem állítottam azt, hogy semmilyen esetben és semmilyen körülmények között sem lehet alkotmányosan visszamenőlegesen normát alkotni.
Viszont a megjegyzésed arról árulkodik, hogy neked halvány lila fogalmad sincs a visszamenőleges hatály tilalmáról.

De az, hogy egy benyújtott - és már folyamatban lévő - beadvány esetében utólag megváltoztatják a benyújtás szabályait, az bizony egyértelműen a visszamenőleges hatály tilalmába ütközik.

VB1990 | 2012. február 6. | 16:38:16

Egyébként érdekes,hogy az ügyészségi kiszivárogtatások ellen sosem indítottak vizsgálatot.

OkoskaTörp | 2012. február 6. | 16:27:55

egy niemand: Természetesen igazad van, elnézést.

orbital: Le lehet ám mondani, és el lehet menni nyugdíjba. Jaaaa, hogy az kevesebbet hoz a konyhára, és közpénzből fizetett autó-iroda-titkárnő-bohócruha-láncos nyakörv sem jár hozzá?

csataval | 2012. február 6. | 16:18:59

kovách tamás |
Igen:

"Megkérdezném Stumfp István véleményét, Őnáluk úgyis van ilyen családi tapasztalat."
és az újonnan megválasztott, fidesz párti alkotmánybírákat.

St.simoni | 2012. február 6. | 15:59:19

Az AB ebben a formában felesleges, csak a pénzt viszi.

kovách tamás | 2012. február 6. | 15:51:04

Megkérdezném Stumfp István véleményét, Őnáluk úgyis van ilyen családi tapasztalat.

orbital | 2012. február 6. | 15:33:50

Az AB teljesen súlytalan lett! Nem születnek majd érdemi döntése, nagy szakmai pofon lehet az oda bekerült jogászoknak, hogy bábnak használják csak őket....

Jager László | 2012. február 6. | 14:57:35

Jellemző.
Pokol és az AB.
Pokol van és mi az AB?
Alaptörvény Bíróság?
No jó.
Balsaival kiegészülve a Pokol és az Alaptörvény Bíróság?
Ezt is megértük!!!
J.L.

elégedetlen | 2012. február 6. | 14:09:12

dr. Paczolay Péter Elnök Úr!
Tetszene inkább azt "súlyos jelenségnek" tartani, hogy Önök több, mint egy év alatt nem voltak képesek dönteni a dolgozók MILLIÓIT érintő rablásról! Nem kérem, maguk k*ssoltak! Csak nem a zsíros fizetésüket és juttatásaikat védték? Most ne álljon ki, hogy maguk még valamit is jelentenek ebben a diktatúrában! Még egyetlen egy becsületmentő lehetőségük van: mondjanak le! Olyan emberekkel dolgoznak most együtt, akik nyilvánvalóan pártérdeket képviselnek, ráadásul Alkotmánybíró lehet az, akinek a képviselői törvényjavaslata maguk szerint is alkotmányellenes!(Balsai)Ennek ellenére képesek vele együtt ülésezni? Szánalmasak... Habár nincs mit csodálkozni. Van új Tákolmányunk és ahhoz Tákolmánybíróságunk. Szegény ország! Szegény nép!

nocsak! | 2012. február 6. | 13:21:52

Ja, ez a fontos, a kiszivárogtatás.
Nem az ellopott magánnyugdíjakról kéne tárgyalni, kedves senkiháziak?

egy niemand | 2012. február 6. | 13:18:48

Bocs, én is pontatlan vagyok: "...mert vétkesek közt cinkos aki néma."

egy niemand | 2012. február 6. | 13:17:05

T.OkoskaTörp | 2012. február 6. | 10:45:00
"Mert bűnösök közt cinkos aki néma..." (Babits)" - ez így nem pontos! Helyesen: "...mert vétkesek közt cikos aki néma."

baloldali41 | 2012. február 6. | 13:16:06

Ez már nem is AB,hanem ATB,de inkább Gerinctelen,Senkiházi Gittegylet Közössége,ami 15 főből áll.Mindegyiknek van díszes talárja,hogy eltakarja a nyakukra kötött madzagot,amin keresztül rángatja őket gazdijuk.Nem mondom,jól megfizetik őket,s tükörbe sem kell nekik nézni.Igaz,ennek fejében a családtagok is busás jövedelemhez jutnak,s még az unokák is bejutnak arra az egyetemre-lehetőleg valahol külföldön is eltölthetnek néhány szemesztert ösztöndíjjal-,amelyikre csak akarnak,így teljes körű ellentételezést kapnak gerinctelenségükért.

wizes4 | 2012. február 6. | 13:02:27

paragrafus | 2012. február 6. | 12:47:50

Ami nem igaz, mert ha az érintettre pozitív hatással van, előnyére válik, akkor lehet visszamenőleges tűrvényt alkalmazni.

paragrafus | 2012. február 6. | 12:47:50

paragrafus | 2012. február 6. | 12:44:44
....."A visszamenőlegesség tilalmát egyébként az uniós és a nemzetközi jog is tiltja".....

Pontosítok!

A visszamenőlegesség tilalmának alkalmazását egyébként az uniós és a nemzetközi jog is tiltja.

Sorry!

paragrafus | 2012. február 6. | 12:44:44

Valamit tisztázzunk!

Ha egy benyújtott - és ezáltal folyamatba került - indítványnak utólag megváltoztatják a benyújtási feltételeit, az a visszamenőlegesség tilalmába ütközik.

A visszamenőlegesség tilalmát egyébként az uniós és a nemzetközi jog is tiltja.

Számomra meg egyenesen elképesztő és döbbenetes, hogy maga az Alkotmánybíróság is a tiltott visszamenőleges hatályt alkalmazza.

wizes4 | 2012. február 6. | 12:39:48

Elröhögtem magam.
Egyébként van még Ab?
Na neeee!

pedro-amigo | 2012. február 6. | 12:38:45

Petike, nem szabályozási hanem morális akadálya van annak, hogy az AB betöltse szerepét. Sajnos hitványakat választottak erre a szép posztra akik nem merték felvenni a kesztyűt. Szégyen és gyalázat, elárulták a népet! Ez pedig a Te elnökséget alatt történt...

liberal001 | 2012. február 6. | 12:21:56

Nekem lenne ötletem, kit kell gyanúsítani.

Egri Károly | 2012. február 6. | 12:17:44

Mint a rothadó gyümölcs:annak is szivárog a leve.

noagora | 2012. február 6. | 11:59:20

Próbálja magyarázni a megmagyarázhatatlant.A vak is látja, hogy milyen aljasul aszisztáltak a kormánynak a nyugdíjpénzek lenyúlásában.Legalább utólag bocsánatot kérnének. Az AB sóhivatal lett rengeteg pénzért, függetlensége a múlté. Sok ember kap sok fizetést a semmiért.

Sigismundus | 2012. február 6. | 11:58:07

Alkotmànybirosàg? Jo vicc.

LeftSide | 2012. február 6. | 11:44:49

WTF is "Alkotmány"?

gope | 2012. február 6. | 11:38:26

Röhög a májam.
Amikor a pártkatonákat adaültették, akjkor P.P. mit gondolt?
Valószínüleg ezt.

wagabond53 | 2012. február 6. | 11:29:23

tiktakjen | 2012. február 6. | 10:33:46
Csak ez a pótcselekvés kicsit sokba kerül nekünk!!!

salabakter | 2012. február 6. | 11:19:09

Én a Balsai-t kizárnám - nem is ismer fityeszeseket.

Itech | 2012. február 6. | 11:02:50

Ugyan már! Keresik? Javaslom, hogy szavazzunk, ki az ki nem tudja?

szupor | 2012. február 6. | 10:52:28

wagabond53 | 2012. február 6. | 10:39:32

"tiktakjen | 2012. február 6. | 10:33:46
Csak ez a pótcselekvés kicsit sokba kerül nekünk!!!"

Teljes mértékben igazad van. Csak, ha már itt tartunk, a pótcselekvés sajnos nem áll meg az Alkotmánybíróságnál. És akik közvetlenül döntenek az AB-s jövedelmekről, azok a hallgatásért fizetnek. Lásd a magánnyugdíjpénztári beadványok sorsát.

tökász | 2012. február 6. | 10:51:35

Mit kell ezen vizsgálni? Évekig nem volt kiszivárogtatás, csak amióta felhígultak. Na akkor ki szivárogtat???

tik-tak | 2012. február 6. | 10:50:57

Paczolay úr figyelmébe az örökbecsű Tanúból egy Virág elvtárs idézet:"A kémek nem úgy dolgoznak, hogy gyanút keltsenek. Épp ellenkezőleg! De pont az bennük a gyanús, hogy nem gyanúsak.".

Magyarán, önöknél mindenki gyanús,ki ezért,ki azért.....

Jager László | 2012. február 6. | 10:48:40

Adáshiba!
Hiba nem az Ön készülékében van!
Elnézést is kérhetnének!!!
Elnézés már nem alaptörvényes vélemény!???
J.L.

Amarillisz | 2012. február 6. | 10:46:13

A tekintetes alkotmánybíróság tekintélye a béka segge alatt van tíz méterrel. Vajon ki tehet erről? Nyaloncok gyülekezete lett, nulla tudással, és hál'istennek, nulla tekintéllyel.

OkoskaTörp | 2012. február 6. | 10:45:00

"Mert bűnösök közt cinkos aki néma..." (Babits)

Ez alapján ítélhetjük meg az Alkotmánybíróság elmúlt egy éves működését. 3000 milliárdnyi manyup-vagyon lenyúlásában bűnrészesek 260 képviselővel együtt.

Pixy | 2012. február 6. | 10:44:34

Ne cicózz, Paczolaykám, rúgjátok ki a portást, aki Gyurcsány embere oszt jónapot.

wagabond53 | 2012. február 6. | 10:42:03

Szerintem a fidesz arra játszik, hogy maga a nép zavarja el az AB-t.

wagabond53 | 2012. február 6. | 10:39:32

tiktakjen | 2012. február 6. | 10:33:46
Csak ez a pótcselekvés kicsit sokba kerül nekünk!!!

tiktakjen | 2012. február 6. | 10:33:46

Az AB nem alkotmány-bíráskodik, hanem kiszivárogtatót keres. Na, de mivel nem alkotmány-bíráskodik, nincs is mit kiszivárogtatni.

Ezt hívják pótcselekvésnek.

Javaslatom: az AB legyen ezentúl PB. Pótcselekvési Bíróság.

wagabond53 | 2012. február 6. | 10:22:20

És tényleg vizsgálni kell a kiszivárogtatót? Röhögnöm kell!! Ugyanaz megy , mint az ügyészségen. A vizsgálatot majd a szivárogtató levezényli, el mehet ez a Paczolay is oda , ahova gondolom!!

simitata | 2012. február 6. | 10:20:00

A sóhivatali státust valahogyan indokolni, megmagyarázni szükséges. Mert a látszat az nagyon fontos. Mondhatni csak az számít. Egyébként meg adják oda a Pintérnek, majd az pártatlanul kivizsgálja.

Paczolay Péter

Népszabadság - Móricz Simon

Információink szerint egyéni felelősség megállapítására (akár az AB-ben, akár annak falain kívül) eddig nem került sor. Paczolay Péter, a testület elnöke pár hete beszélt felháborodással a Hvg.hunak adott interjúban a határozattervezetek kiszivárogtatásáról, azokat „súlyos jelenségnek” tartva. Utalt rá, hogy a kormányhoz is kerülhettek ilyen dokumentumok.

A legismertebb eset a magán-nyugdíjpénztári rendszer leépítéséről szóló jogszabályokhoz benyújtott keresetekhez kapcsolódik. Amint arra számítani lehetett, a testület a pénztárban maradók nyugdíjjogosultságát a jövőre nézve megvonó törvényi részeket tartotta alkotmányellenesnek. A határozattervezetről az Origo honlapján lehetett részleteket olvasni tavaly nyár végén. Döntés végül nem született a tervezetről, mert szeptemberben új, az Orbán-kormány által jelölt alkotmánybírák kerültek be a testületbe, s a felkészülésükre időt akart hagyni az AB. A tavalyi év aztán úgy ért véget, hogy a témát nem zárták le (egy parlamenti szavazás is közrejátszott), így viszont 2012-től a megváltozott alkotmánybírósági szabályok vonatkoztak a korábban benyújtott keresetekre: a folyamatban lévő ügyek közül azokat, amelyeket az actio popularis keretében, egyéni indítvány formájában nyújtottak be, januártól figyelmen kívül hagyja a testület.

Minden reményük azonban nem veszett el az indítványozóknak, márciusig módjukban áll „megerősíteni” keresetüket alkotmányjogi panasz formájában, ha megfelelnek az alaptörvényben foglalt elvárásoknak (vagyis amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, a költségvetést érintő ügyekben kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz, valamint személyes adatok védelméhez, a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, illetve a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja csak a testület az alkotmányellenességet), de csak addig, azt követően végérvényesen kihajítja azokat az AB.

Paczolay a hét végén interjút adott az MTI-nek, amelyben szóba került az alkotmányossági panasz intézménye is. Az elnök által felsorolt, alkotmányossági panasszal érintett ügyek közt – mint a bírák nyugdíjazása, a 98 százalékos különadó és a távhőszolgáltatással kapcsolatos egyes önkormányzati rendeletek – nem szerepeltek a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos indítványok. Ez persze nem zárja ki, hogy ne érkeztek volna be ilyen keresetek, bár testületi forrásunk sem tudott ilyenről. Tekintettel arra, hogy az elmúlt egy és negyed évben több száz ilyen kereset landolt az Alkotmánybíróságon, nagy a valószínűsége, hogy ez az ügy is napirenden marad.

Az egyik indítványozó Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke volt, aki lapunkat arról tájékoztatta, hogy az általa kifogásolt ügyekben – mint a szolgálati idő elismerése a pénztárban maradók esetében – időközben kedvező parlamenti döntések születtek. Tavaly év végén az Országgyűlés – egyes vélemények szerint elébe menve az Alkotmánybíróság esedékes ülésén várható határozatnak – úgy módosította az idevágó törvényt, hogy a pénztárban maradók is jogosultak maradnak a szolgálati időre (az AB valószínűleg ezért zárta határozat nélkül tavalyi utolsó ülését, mivel az általa leginkább kifogásolt pontban, a nyugdíjra való jogosultság szabályozásában változás történt).

A szolgálati idő megtartásának ára, hogy a továbbiakban nem a pénztárakba folyik a tagok járuléka, hanem az állami alapba. Mesterházy – aki pénztártag maradt – jelezte a Népszabadságnak, hogy kész újra az Alkotmánybírósághoz fordulni, amennyiben kiderül, hogy a kormány kizárólag az állami kassza feltöltése érdekében alakítja át a szabályokat. Jelenleg még a tag önkéntes döntése, hogy visszalép-e, ám ha a kormány elégedetlen lenne a visszalépők számával, és kényszerrel próbálná visszaterelni a tagokat (illetve ha a nyugdíjszabályozás bármilyen módon úgy változna, hogy az kedvezőtlen a jövő nyugdíjasainak), akkor a szocialisták indítvánnyal fordulnak az AB-hez. A hatályos jogszabályok szerint ehhez vagy az ombudsmant kell megnyerniük, vagy a parlament negyedének a támogatását. Utóbbihoz szükség lenne a Jobbikra is, nélkülük ugyanis nincs meg a szükséges létszám, még a függetlenekkel sem.

Úgy tudjuk, még nem alakult ki az egységes állásfoglalás arról, hogyan kezeli az AB az alkotmányossági panaszokat: úgy tekint-e rájuk, mint a korábbi indítványok megerősítésére, vagy mint egy teljesen új keresetre. Ennek a napirendre kerülés miatt van jelentősége. Történjen bárhogy is, arra nem lehet számítani, hogy pár héten belül újra tárgyalja az AB a nyugdíjpénztári témát.

A ’89-es alkotmány mint örökség

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a testületre vonatkozó megváltozott szabályozás következtében munkájuk depolitizálódhat, és az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába terelődhet. Az új szabályok ugyanakkor továbbra is biztosítják, hogy az AB a törvényhozás kontrollja legyen – mondta az MTI-nek Paczolay Péter, aki szerint az AB elnökének a jövőben nagyobb ráhatása lesz az ügyek ütemezésére, ami hozzájárulhat a munka hatékonyságának növeléséhez.

Az AB január 1-jén életbe lépett új ügyrendje pedig a testület életében eddig szokatlan módon konkrét határidőt szab meg az ügyek, illetve az egyes eljárási szakaszok befejezésére, így az eljárások nem vezethetnek egy-egy konkrét jogvita elhúzódásához. Az AB hatásköreinek átalakulását értékelő nemzetközi véleményekről szólva Paczolay elmondta: az Európa Tanács velencei bizottsága az actio popularis megszűnését nem tekintette az európai gyakorlat megsértésének, mivel azt kellőképpen kompenzálja a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Fontos volt ugyanakkor, hogy a bizottság javaslatára a törvényhozás negyede és a kormány mellett az ombudsman is megkapta az utólagos normakontroll indítványozásának jogát.

Az elnök szerint, mivel Magyarország az EU tagja, az uniós alapszerződésekben is rögzített európai alkotmányos örökséghez kell illeszkednie. A demokratikus jogállam működését megteremtő 1989–90-es alkotmány vitathatatlanul hordozta ezt az örökséget, így természetes, hogy rendelkezései javarészt az új alaptörvényben is megtalálhatók, több esetben – például a hatalommegosztás rögzítésekor –az AB alkotmányértelmezéseivel együtt. A hazai alkotmányosság fejlődésében tehát a folytonosságnak kell meghatározónak lennie.