Tündi | 2012. február 28. | 10:09:22

Maklári Tamás: Klímahisztéria
http://est.hu/cikk/83014/maklari_tamas_klimahiszteria_es_egyeb_gyogyithato_betegsegek

Itoérambolafoci | 2012. február 7. | 11:36:32

1. Téves feltételezés, hogy önmagában a globális átlaghőmérséklet változása bármiféle értelmes következtetés levonására volna használható, mivel az átlag pont a lényeget, a sokféle helyi éghajlat konkrét alakulását fedi el.

2. Téves feltételezés, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése elsivatagosodáshoz vezetne. Épp ellenkezőleg: a globális felmelegedés a légköri páratartalom, tehát a csapadék növekedését eredményezné.

3. Szimpla hazugság, hogy a légköri széndioxidszint változása kimutathatóan befolyásolná a globális átlaghőmérsékletet.

A rendelkezésünkre álló jégminták tanúsága szerint ugyanis a széndioxidszint változásai és a globális átlaghőmérséklet változásai között 400 ezer évre visszamenően nulla korreláció van.

A két tényező között pont fordított az ok-okozati viszony: a globális átlaghőmérséklet változásait 500-1000 év késéssel a légköri széndioxidszint változásai szokták követni.

Hát ennyit a klímahisztériáról.

xanadu | 2012. február 6. | 18:58:09

nemmondomel | 2012. február 6. | 15:54:25

Igaz lehet.
Szibériához képest itt kellemes meleg van.
Ott -50 C fok alá zsugorodott a higany szégyenében.

valétra | 2012. február 6. | 17:14:59

Igen tény. A jégkorszak is megszünt.

nemmondomel | 2012. február 6. | 15:54:25

A globális felmelegedés tény. Semmiféle adat nem kell hozzá, hiszen érzékelhető.

xanadu | 2012. február 6. | 15:34:17

matoran | 2012. február 6. | 15:02:16
Ja!
Egyébként személyesen elemeztem Tiszaörs és Karcag 1900-1990 közötti hőmérsékleti adatait.
A felmelegedésnek nyoma sincs.

Légy szi mutass egy 100 éves idősort hőmérsékletre, hogy BÁRKI elemezhesse azokat.
NINCS!

xanadu | 2012. február 6. | 15:32:10

matoran | 2012. február 6. | 15:02:16

Én már 1992-ben olvastam az eredeti angol publikációkat a témában.
Akkor sem volt hiteles.

Mellesleg van egy talajtani doktorim (nem másolt) és egy vízgazdálkodási szakmérnökim.

Lehet, hogy valamit elkurtak az egyetemeken ..

wagabond53 | 2012. február 6. | 15:12:15

matoran | 2012. február 6. | 15:02:16
A mérések számszerűségét nem is kifogásolja senki, csak azt , hogy ezen számok alakulásában az emberi tevékenységnek mennyi a része.

wagabond53 | 2012. február 6. | 15:09:01

mantel | 2012. február 6. | 12:50:03
A vulkáni tevékenység nem jár meghatározott állandó kibocsátással, akkor az 1-2%ot mihez is viszonyítsuk? Amennyiben a vulkáni tevékenység egy adott időszakban felére csökken ,akkor az ember által termelt gázokkal együtt is jóval kevesebb annál , hogy számítson az ember által kibocsátott mennyiség.

matoran | 2012. február 6. | 15:02:16

xanadu | 2012. február 6. | 14:07:08
Hozzászólásod a totális hozzánemértéssel párosult nagyarcú kinyilatkoztatás mintapéldája. Kanada és Szibéria fagyott vagy félfagyott talajainak művelésbe vonása csekély eredmény az élelmiszer-termelés szempontjából. Azok ott csak gyenge köves váztalajok, tundratalajok és savanyú podzolok, amin simán felkopik az ember álla. Nem véletlen, hogy Finnország nem a gabonatermeléséről híres... A felmelegedés miatt kiszáradó és tönkremenő csernozjom és barna erdőtalaj zóna, ami pl. Magyarországot is magába foglalja, olyan terméskiesést produkál, hogy a vacak északi talajokkal a tizede sem ellensúlyozható. Vagy tán arról van szó, hogy gőzöd sincs, pl. mi az a podzoltalaj, melyek a termőképességének a jellemzői, milyen a földrajzi elterjedése, csak szereted csillogtatni pallérozott elméd fényét?
A hivatásos klímaszkeptikusoknak meg csak annyit mondok, hogy kevés olyan tudományág van, ami a 18. századtól kezdve folyamatos mérésekre támaszkodó adatsorokkal dolgozik, a klímakutatás speciel pont ilyen. Tessék elvégezni az egyetemen x évet, megtanulni amit meg kell és lehet, és elmerülni a kutatásban, akkor lesz hitele annak, amit mond az ember. Amúgy meg csak üres, mögöttes tartalom nélküli hőzöngés az egész...

wagabond53 | 2012. február 6. | 15:01:42

Ráadásul a sarki jégtubusok vizsgálatából az is kiderült, hogy a földtörténetben a széndioxid mennyiségi növekedése nem okozója, hanem oka a melegedésnek kb. 500 évvel követi a melegedést.

xanadu | 2012. február 6. | 14:07:08

dr Le Quak | 2012. február 6. | 13:41:51

Igaz!

A Föld melegedése az emberiség szempontjából kedvező.
Lásd: Kanada, Szibéria eddig lakatlan területei.

xanadu | 2012. február 6. | 14:05:48

mantel | 2012. február 6. | 12:50:03

A globális felmelegedés egy hülyeség, kb. mint a fenntartható fejlődés.
A természetben egy örök törvény van: az állandó változás.

A tudósok nagy pénzeket akasztanak le, lásd VAHAVA tanulmány.

MaxVal | 2012. február 6. | 14:02:27

http://bircaman.nolblog.hu/archives/2009/11/17/A_globalis_melegedesi_bloffrol/

dr Le Quak | 2012. február 6. | 13:41:51

mantel
hát persze, Ausztráliában is azért volt szokatlanul hűvös a nyár, mert a Golf-áramlás ott megy el (legalábbis csillagászati léptékekkel) mindössze 15000 km-re.

Attól tartok, hogy jön a jégkorszak, és meg fogunk dö.leni. Báecsak melegedne a Föld, én kiegyeznék vele. (Persze tudom, ez csak az én szubjektív vágyam).

nemmondomel | 2012. február 6. | 13:08:09

Itoérambolafoci valószínűleg az az ember, akivel le lehet ülni vitázni egy kis kék fakockáról, hogy az tulajdonképen egy nagy piros vaskarika.

mantel | 2012. február 6. | 12:50:03

1) Globális felmelegedés. Ismereteim szerint nem az összes megfigyelést hamisították meg az IPCC jelentés résztvevői, hanem volt 1-2 olyan hőmérsékleti görbe, amit módosítottak, hogy a többihez stimmeljen. Ez természetesen el- és megvetendő, de azért a fürdővízzel ne öntsük ki a gyereket is, a valós megfigyeléseket ne dobjuk ki.
2) A globális felmelegedés valószínűleg okozhat lokális lehűlést az eddigi adatok szerint. Az utóbbi 15 ezer évben több olyan esemény is volt, amikor a felmelegedés miatt felolvadó jégtakaróból létrejött hatalmas tavak vize elöntötte az Atlanti-óceánt, ezzel csökkentve a Golf-áramlás erejét és a délről szállított hő mennyiségét. Ergo az Észak-Atlantikum lehűlt.
3) Az emberi tevékenységhez köthető CO2 felhalmozódása ténykérdés, erről kár vitatkozni, még akkor is, ha a vulkanizmus jóval nagyobb mennyiségű CO2-t bocsát is ki. A vízgőz ugyan valóban a legjelentősebb üvegházhatású anyag a légkörben, de egy finoman kiegyensúlyozott rendszerben 1-2 % változás is fontos. Itt nem az a fontos, hogy hisztizzünk, hogy itt sülünk meg, hanem az, hogy az emberiség ebben is kimutathatóan globális változásokat okoz. Észnél kell lenni a Föld túlzott használatával.
4) A "tudósok" milyen hatalmas pénzt is kaszálhatnak? Most ne csak a szabolcsi munkanélkülihez hasonlítsunk, ha lehet.

xanadu | 2012. február 6. | 11:17:45

Itoérambolafoci | 2012. február 6. | 09:52:29

Ellenben a "tudósok" kevés munkával hatalmas pénzt kaszálhatnak.

Itoérambolafoci | 2012. február 6. | 10:03:20

wagabond53 | 2012. február 6. | 09:33:58

Főleg azért nem lehet emberi tevékenység következménye, mivel az ún. üvegházhatás több mint 95%-át a vízpára és a felhőzet okozza, és nem a széndioxid.

Ezért van az, hogy felhőtlen éjszakákon nagy a lehűlés, míg a felhős estéken hajnali enyhe marad a hőmérséklet.

Ha a földfelszín hőegyensúlyát nem a felhőzet és a vízpára, hanem a légköri széndioxidtartalom határozná meg, akkor nem fordulhatna elő, hogy a nappal 50 fok fölé felhevülő sivatagban hajnalra fagypont alá hűl a hőmérséklet.

Itoérambolafoci | 2012. február 6. | 09:52:29

A klímahisztériával az a legnagyobb gond, hogy eltereli a figyelmet a valódi környezetszennyzésekről.

Ha annak az elképesztő mennyiségű pénznek, amit világszerte a széndioxid-hisztéria keretében hülyeségekre elpocsékoltak, csak a tizedét a környezetszennyezés csökkentésére fordították volna, máris sokkal lakhatóbb lenne a Föld.

Emlékeztetőül: miközben a semmit meg nem oldó "széndioxidsemleges" megoldások hazánkban is évi százmilliárdos támogatásokat kapnak, Magyarország a 2005-ös EU-ba lépés óta minden évben megrovást kap azért, mivel olyan magas a hazai levegő ipari porszennyezése, ami az EU-ban nem megengedett.

De nálunk még az is megengedhető volt, hogy a Vértesi Erőmű kéntelenítőjének karbantartási ideje alatt az erőmű két héten keresztül füstgáztisztítás nélkül üzemeljen, megduplázva (!!!) ezzel a magyar erőművek éves összesített kéndioxidkibocsátását.

Pedig a törvény a határértéket túllépő erőművek azonnali leállítását írja elő.

xanadu | 2012. február 6. | 09:45:39

valétra | 2012. február 6. | 09:02:50

A társadalom érzékenysége nőtt az elmúlt 50 évben.
1960-ban még nem okozott problémát, ha egy falut ellepett néhány napra hó. A spájzban volt ez-az, az udvaron is lehetett találni ennivalót.
Nem volt gond a vezetékes vízzel, gázzal, sok helyen az árammal sem. Ezek akkor nem léteztek.

wagabond53 | 2012. február 6. | 09:33:58

Itoérambolafoci | 2012. február 6. | 09:09:35
Még , ha lenne is globális felmelegedés az emberi tevékenységnek minimális része lehet benne. Gondoljunk bele , hogy egy vulkáni böffenet mennyi gáz és mikroanyag légkörbe jutásával jár?

SZL197 | 2012. február 6. | 09:28:56

Nem tudom, hogy lehet-e az ostobaságot fokozni: "a globális felmelegedés okozza a lehülést" ... s mindez tudományos (?) alapon.
Az előző hozzászólókkal egyetértek.

Itoérambolafoci | 2012. február 6. | 09:09:35

Az a helyzet, hogy nincs is globális felmelegedés.

Amit korábban kimutattak, az csak egy csalás eredménye volt: a mérési adatok közül kihagyták azokat, amelyek ellentétes tendenciát mutattak.

Folyamatos klímaváltozás viszont mindenütt van, és ez helyileg sokkal rövidebb időn belül és sokkal nagyobb változásokat is okozhat, mint ami globális szinten kimutatható.

- - - - -

Ami pedig az emberiség jövőjét illeti: nem a néhány fokos globális felmelegedés, hanem a következő jégkorszakkal járó 5-10 fokos globális lehűlés volna az, ami világszerte katasztrófát okozna.

Hiszen az élelmiszertermelés visszaesése miatt milliárdok halnának éhen.

Tehát éppenhogy azon kéne drukkolnunk, hogy a közeledő jégkorszak kezdetét minél inkább kitoljuk.

Az emberi civilizáció az egész létét annak köszönheti, hogy az utolsó nagy jégkorszak után a szokásosnál hosszabb (13 ezer év) idő óta kellemes éghajlat maradt a Földön, és nem jött rögtön az újabb jégkorszak, ahogy egyébként a korábbi ciklusokban szokott történni.

valétra | 2012. február 6. | 09:02:50

Nekem sajnos nincsenek ilyen régi emlékeim. De az elmult 50 évben szerzett szemályes tapasztalatom szerint nincs semmi különös a mostani időjárásban.
Hacsak az nem, hogy most van egy hivatásos pánikkeltő szervezet, amely működését tekintve olyan mint a neve. Kész katasztrófa.
Tévedés ne essék, nem a tűzóltókról, parancsnokaikról beszélek, hanem azokról akiket a nyakukra ültettel.

xanadu | 2012. február 6. | 07:56:13

Szóval: gyengék a tudósok képzelőerőben.
Hogy a tudásról ne is beszéljünk.

1327 januárjában virágba borultak a fák, pünkösdkor arattak, július végére leszüreteltek.
1473 októberében másodszor virágoztak a gyümölcsfák, és Márton napkor érett cseresznyét szedtek.
1779 januárjában fürödtek a tóban.
1789. december 3-ig pedig olyan szép idő járt, hogy a rozs sok helyen kihányta a fejét, és januárban levelet hajtottak a fák.
1796 januárjában másodszor érett be az alma, amely színben és ízben sem különbözött a nyári terméstől.

xanadu | 2012. február 6. | 07:55:23

Tudósok!
Nem elég ijesztő amit kitaláltak:

Szinte hihetetlen, hogy a krónikák milyen szélsőséges telekről számolnak be az elmúlt ezer esztendőből:
1042-ben olyan zord tél szakadt hazánkra, hogy a jószág megfagyott az istállóban, majd országszerte éhínség támadt.
1126 december és 1127 január havában tömegesen fagytak meg a madarak az ágakon.
1179-ben a korán beköszöntött és szűnni nem akaró hideg következtében Európa egészét hó borította áprilisig.
A tatárjárás idején 1242-ben Batu kán a befagyott Dunán kelt át tatárjaival.
1458. január 24-én olyan hideg volt, hogy Mátyást a Duna jegén választották királlyá.
Az 1558-as és az 1564-es kegyetlen tél szintén bekerült a fekete krónikába.
1602 januárjában mellig érő hó borította az országot, 1795-ben pedig annyi hó esett, hogy még a farkasok is felakadtak rajta.
1816 telén a nagy havazások és a hideg miatt a Bánságban 54 ember megfagyott, 200 ezer ökör és 400 ezer juh pusztult el.
1943-44 telén 154 napon át, azaz öt hónapig borította hó a Kékestetőt.
1947 januárjában szabályos gyalogút alakult ki a Duna jegén Buda és Pest között, Kőszegen 151 cm-es volt a hótakaró.
A középkori Magyarország területén 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy január végén virágoztak a gyümölcsfák, március elejére dió nagyságúra gömbölyödött az alma.
1289 karácsonyán, majd vízkeresztkor a lányok búzavirágból és violából fontak koszorút, februárban kötözték a szőlőt.
1327 januárjában virágba borultak a fák, pünkösdkor arattak, jú