alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
22. kedd

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Az EU a jogállamiság leépítésétől tart

Kötelezettségszegés – A jó szándékot a törvények gyors módosításával kellene bizonyítania a kormánynak

A magyar kormánynak az Európai Bizottság által kezdeményezett három kötelezettségszegési eljárásra (ezeket a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása, az adatvédelem intézményrendszerének átalakítása, valamint a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének csorbítása miatt indították) válaszul mindenképpen gesztusokat kellene gyakorolnia – jelentette ki kérdésünkre Fleck Zoltán jogszociológus.

Lencsés Károly| Népszabadság| 2012. január 21. |20 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

NETEGEZZ | 2012. január 22. | 17:57:39

gilgalad | 2012. január 22. | 12:01:54

Ezt írja:
„…: ügyvéd, közjegyző, jogi végzettségű kormánytisztviselő, egyetemi oktató, jogtanácsos - van még kérdésed?”

Megjegyzem, az Ön által kivételnek tekintett közjegyzőkre is vonatkozik, a bírók, ügyészek nyugdíjazására vonatkozó jogszabály.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a „foglakoztatási csoport”, nem az azonos szakmai végzettségű csoportot jelenti! Jogász végzettségű személyek rengeteg helyen dolgoznak, nem csak az igazságszolgáltatásban.

De ennek ellenére kérdezem, hogy a fent megnevezetteknél hányadik életév a nyugdíjkorhatár?

Nem 62 év?

Azt viszont nem árt tudni az ügyben megszólaló okosoknak, hogy a nyugdíjkorhatár betöltés után a munkáltató döntése, hogy nevezettet továbbfoglalkoztatja vagy javasolja nyugállományba vonulásukat.

Állami foglalkoztatású dolgozó esetében (bíró, ügyész, stb.), ezt állam dönti el jogszabályban, a vállalkozásokban foglalkoztatottak esetében (ügyvéd, jogtanácsos stb.) a munkáltató dönt.

Az önfoglalkoztatók (pld. ügyvédek) megtehetik azt, hogy nem mennek nyugdíjba. Ezt láthatja Bárándy György és Bárd Károly esetében is.

Ez van habzószájúak!

gilgalad | 2012. január 22. | 12:01:54

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Kovács Sándor | 2012. január 22. | 11:11:32

"Legalábbis az MNB adatai vagy az egyébként Matolcsy György felügyelete alá tartozó állami adósságkezelő szerint. Utóbbi szerint év végén a tavalyinál 500 milliárddal volt nagyobb a magyar adósság, míg a jegybank azt mondta: az adósság 22 931 milliárd forint volt szeptember végén, ami a GDP 82,6 százalékát jelenti."

És ez szeptemberben volt!!!

Azóta kerültünk bóvliba - ha egyetlen forintot nem veszünk fel, az akkor is nő, most ebben a percben is nő - a rossz mutatók miatt.
A jegybank is kamatot emelt - ezt még nem is mondtam: az is növeli az adósság mértékét.

Kovács Sándor | 2012. január 22. | 11:04:34

És ez csak másfél év. Egyébként az államadósság a "háború" ellenére nem csökkent, hanem nőtt. Nagyon sokat nőtt. Ha az idén recesszió lesz, az százalékban óriásira nő. A nyolc év alatt azért ugrott meg 2008-ban, mert 6%-os GDP visszaesés volt. Ugyanaz az összeg így sokkal magasabb százalékot mutatott GDP arányosan.

Most hasonló a helyzet: a magas hozamok, a gyenge ft, a kockázati felárak és magas kamatok növelik óráról órára.
És ez mind a kormány katasztrofális unortodox gazdaságpolitikájának az eredménye.

Pedig eddig még nem is volt recesszió: az most lesz. És lesz az államadósság még 90% is. Még ha nem is vesznek fel sok hitelt.

Kovács Sándor | 2012. január 22. | 10:59:10

kovy | 2012. január 21. | 22:58:06

talán jövőre | 2012. január 21. | 15:58:40

Én a Lengyel Lászlóra nem hivatkoznék!
Talán abból kellene idézni, hogy mit mondott arra, amikor 8 év alatt 60%-al nőtt az államadósság!"

"Most a másfél év alatt úgy nőtt újra 82%-ra, hogy 18500 milliárdról megemelkedett 23000 milliárdra. Tessék hozzá adni az 1350 milliárd mny pénzt. az több mint 6000 milliárd!

Az épp 30%-os emelkedés!

NETEGEZZ | 2012. január 22. | 04:17:21

Tisztelt Fleck Úr!

A fenti írás szerint ezt állítja:
„A bírák nyugdíjkorhatárának szabályozása azért aggályos, mert azonos foglalkoztatási csoporton belül elfogadhatatlan diszkriminációt jelent,…”

Kérdezem, hogy az igazságszolgáltatás foglakoztatási csoporton belül kik képeznek kivételt?
Azaz az igazságszolgáltatás foglakoztatási csoporton belül, mely foglakozás(ok)ra nem vonatkozik a 62 éves nyugdíjkorhatár?

kovy | 2012. január 21. | 22:58:06

talán jövőre | 2012. január 21. | 15:58:40

Én a Lengyel Lászlóra nem hivatkoznék!
Talán abból kellene idézni, hogy mit mondott arra, amikor 8 év alatt 60%-al nőtt az államadósság!

Lajos85 | 2012. január 21. | 16:01:20

Azért az fontos, hogy bekerült, a jegybank elnöke mire tegyen esküt, talán még a Simor fizetését is vissza kell emelni havi 8millióra, ha IMF hitelt akar az ország.

talán jövőre | 2012. január 21. | 15:58:40

Józsi/12:50:44
Ajánlanám Lengyel László írásából a következőket:
"..Egy olyan hatalom működtetése vált napi céllá, amely nemcsak működésképtelen, de távlattalan is.Mindent megold, kivéve az ország létkérdéseit.
..Rákosan burjánzik. Az európai orvos széttárja a karját, valamennyi ismert gyógyszert beadtam, nem használt. Operálni fél, a rákosrendszerrel elpusztíthatja a szerencsétlen beteg Magyarországot is..."

Nhébhzhobhathshág | 2012. január 21. | 13:22:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

VB1990 | 2012. január 21. | 13:17:56

"Az EU a jogállamiság leépítésétől tart"
A jogállam már leépült. Itt már csak az a tét,hogy tovább ne romoljon.

Józsi | 2012. január 21. | 12:50:44

Sajnos egyre nyílvánvalóbbá válik, hogy pártoktól függetlenül az EU jobban érdekelt Magyarország normális működésében mint a mindenkori ostoba és bornyírt , gáz- és fűtőolajos emlőkön nevelkedett magyar gazdasági és politikai uralkodó réteg, ostoba és ocsmány, undorító polito-krimino burzsoáziánk, fideszestül meszp-stül, ezek barátaival és üzeletfeleivel együtt.

bizinoI | 2012. január 21. | 12:39:54

Moderálási alapelvek- komment törölve -

faceoff | 2012. január 21. | 11:27:22

mh5129 | 2012. január 21. | 10:38:47

faceoff | 2012. január 21. | 10:28:45

Eu-t nem "érdekli" jogállamiság, ez a magyar szavazópolgárok dolga.
De Orbán nem kap pénzt ehhez az ámokfutáshoz az biztos.
A pénztelenség a szavazópolgároknak szemét is felnyitja majd.
Arra vigyázni fognak hogy az ország ne csődöljön be, de hogy egyre kevesebb pénz lesz az emberek zsebébe abba biztos vagyok.

Teljesen egyetértek veled. A háttérben gazdasági érdekek állnak (bankadó, telekommunikációs-adó ...). Ha van egy ilyen lehetőség (EP-vita), miért nem készülnek fel az illetékesek (főleg a magyarok Tabajdi, Göncz ...)
Figyeld meg mi lesz ma du. 4-kor békemenet a szabadságharcért felvonuláson. Az EP-vitára fognak hivatkozni.

Shakespeare | 2012. január 21. | 10:47:13

Ugyanmár! Hát Orbán úr megígérte, ő pedig egy úriember (?) rajta nem
fog múlni, hogy ne tartsák be. Ja kérem, fogja mondani.
Látják, kikkel vagyok én körülvéve, ?
Bizony a 2/3, bizony. A zemberek ezt akarják, a zemberek embere már alá is írta.
... Az EU meg olyan hülye, hogy pénzeli ezt a kis szarházit. Más nem marad hátra, mint azoktól kérni fegyvert, akiknek érdekük ezt a szarkupacot eltakarítani. Azok pedig az oroszok lesznek.
.. Kedves, okos, szép EU, pápá!

mh5129 | 2012. január 21. | 10:38:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

faceoff | 2012. január 21. | 10:31:32

helyesen: "Ha az IMF pénzt akar adni nem ugrunk el."

faceoff | 2012. január 21. | 10:28:45

Az Eu-nak nem a jogállamiság leépítéséről kellene aggodalmaskodnia, a szellemiségről, értékekről beszélnie, hanem a törvényeket és egyéb jogszabályokat el kellene olvasniuk és konkrét érveket felhozni egy vitában, mint ahogy ezt nem láttuk az EP vitában csak fröcskölődés volt. A mi EU-képviselőink is csak a jó pénz miatt mentek ki az EU-ba. Tabajdi, Göncz... még ők sem olvasták el a kifogásolt joganyagokat, nincsenek képben. Felkészületlenek!!! Tegnapi hír a székesfehérvári színház leendő (?)igazgatója körüli visszásságok, hasonló kinevezések, leváltások... idáig is voltak erről, miért nem beszéltek az EU-képviselőink az EP-ben, nem halottam. Sajnos. Orbánt naggyá tették. "Ha az IMF pénzt akar adni nem urunk." Csak tényszerűen lehet vele vitatkozni és akkor is nehéz.

Borszívóügynök | 2012. január 21. | 10:11:32

"Új eljárások indulhatnak"

Nos, igen: Orbán-Magyarország kivételével MINDENKI más, az apró kis kötezettségszegéseivel - bízhatna a jóindulatú elbírálásban!
Magyarországgal viszont – példát fognak statuálni! Itt ugyanis a sok - sok kötelezettségszegés, egy autokratikus rendszerré állt (állították) össze! Ráadásul, Orbán, a kokijaival és sallerjeivel stb. – eljátszott minden jóindulatot!
Ha ez a három eljárás lezajlott: következik három - vagy ki tudja hány - újabb eljárárás, és így tovább az idők végezetéig, éppen azért, mert tudják: Orbánt sürgeti az idő, mert fogytán a pénz…
A bizottságban, a maguk decens (európai) módján, már eldöntötték: nem hagyhatják, hogy egy hataloméhes, sötét „politikai mikiegér” úri kedve szerint packázzon Európával!

marsalfia | 2012. január 21. | 09:55:52

A jogállamiság? Ott ahol visszamenőleges hatályú törvényeket alkotnak, ahol szerzett jogokat vesznek el egyetlen tollvonással? Sok dolog szárad a kormány lelkén és remélem vissza is száll rájuk egyszer!!

Az adatvédelmi ombudsmant „váltó” Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság épülete
MTI - Fotó: Kovács Attila A verbális megnyilvánulások azonban, amelyekben most már nincs hiány, senkit sem győznek meg, a jó szándékot gyors törvénymódosításokkal kellene bizonyítani – tette hozzá.

A jogszociológus szerint esetleg akár néhány technikai jellegű, az adott terület szabályozásának lényegét csak kevéssé befolyásoló változás is elegendő lenne. A bírák esetében például maradjon hetven év a nyugdíjkorhatár, az adatvédelmi hatóság vezetőjét vagy a jegybank újabb alelnökét ne kinevezzék, hanem válassza meg őket a parlament, de az sem túl fontos kérdés, hogy felesküdnek-e az alaptörvényre a monetáris tanács tagjai. Fleck Zoltán mindazonáltal nem optimista, mert szerinte a nemzeti együttműködés rendszere a hatékonyság növelésével magyarázott hatalomkoncentrációra épül, ezért a kormány nem feltétlenül fog visszakozni.

A bizottság világossá tette a maga álláspontját, a labda tehát a magyar kormány térfelén pattog – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Ő úgy látja, ha a kormány megfelelő érvekkel képes alátámasztani a saját döntéseit, érdemes folytatnia a küzdelmet. Ha viszont nem tudnak elfogadható szempontokat felsorakoztatni, azonnal fel kell adni a harcot, mert az Európai Bíróság előtt súlyos vereséget szenvedhetnek. A Magyarország elleni eljárásokat elsősorban az alkotmányos intézményrendszer működésével kapcsolatos aggályok váltották ki. Vagyis: alapvetően a nemzeti szuverenitás körébe tartozó kérdésekről van szó, amelyek azonban több szálon kapcsolódnak az uniós joghoz. Fleck hasonlóképpen látja: más tagállamok esetében is előfordult, hogy egy-egy részterületen szembementek a közösségi joggal, nálunk viszont a másutt is előforduló kisebb kilengések rendszerré álltak össze. A jogállamiság általánosan érvényes elvét sértő kis „kiszaladások” tetten érhetők egyebek mellett a jogalkotásban, a médiaszabályozásban, az igazságszolgáltatásban vagy a választójogi törvényben is.

A bizottság jó érzékkel három olyan kérdést választott ki, amely kapcsán egyértelműen tetten érhető, hogy Magyarország tételesen szembemegy a közösségi joggal – állítja Fleck. A bírák nyugdíjkorhatárának szabályozása azért aggályos, mert azonos foglalkoztatási csoporton belül elfogadhatatlan diszkriminációt jelent, az adatvédelmi szervezet függetlenségét EU-irányelv írja elő, és a jegybank függetlenségére vonatkozóan is léteznek uniós szabályok.

A jogszociológus úgy látja, hogy az unión belül kialakult egyfajta politikai vélemény Magyarországról, de ezt nehéz a közjog nyelvére lefordítani. Aggályos a jogállam leépítése, a túlzott hatalomkoncentráció, a barátok kinevezése, de ilyen esetekre Fleck szerint nincs nemzetközi protokoll. A kötelezettségszegési eljárás ezért terjed ki most csak néhány kérdésre, ám az unió mindezzel jelezni kívánja azt is, hogy súlyos gondok vannak; a magyar társadalom helyett azonban az összes problémát nem tudja megoldani.

A három konkrét kérdés kapcsán a szakértők abban egyetértenek: a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a kifogásolt pontok esetében a kormány visszavonulót fújna. Törölnék a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonhatóságára vonatkozó kitételt, módosítanák azt a rendelkezést, mely szerint a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök újabb MNB-alelnököt nevezhet ki. A bírák esetében vissza kell állítani a hetvenéves nyugdíjkorhatárt, vagy a szolgálati viszonyt legalább az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kellene kötni, miközben az ennél idősebbeknek egy-két éves felkészülési időt biztosítanának.

Mindez a jogszabályok módosításával egyszerűen megvalósítható, mert az MNB-nél egyelőre nem történt semmilyen változás, és az idén kényszernyugdíjazásra ítélt 270 bíró is néhány hónapig hivatalban van még. Az adatvédelmi biztosi intézmény esetén más a helyzet, mert ezt időközben megszüntették, a szakombudsmant mandátumának lejárta előtt menesztették. Jóri András volt adatvédelmi biztos kérdésünkre kijelentette: az unió alapvetően éppen ez utóbbi lépést kifogásolja, a megoldás tehát csak az lenne, ha őt visszahelyeznék a posztjára. Ami azért sem lenne egyszerű, mert a hivatalát felszámolták, és egykori munkatársainak egy részét az új hatóság nem vette át.

Egyezség nélkül a bíróság dönt

Ha a kormány nem ad időben megnyugtató választ Brüsszelnek, az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Két-három évig is eltarthat, mire döntés születik, és közben akár kormányváltás is lehet Magyarországon.

Új eljárások indulhatnak

Nem zárható ki, hogy újabb kötelezettségszegési eljárások is indulnak Magyarország ellen. Brüsszel ugyanis aggályait fogalmazta meg a bíróságok igazgatási rendszerének átalakítása, például az Országos Bírósági Hivatal elnökének minden külső kontrollt nélkülöző kinevezési hatásköre, az egykulcsos adó bebetonozása, vagyis sarkalatos törvénybe foglalása, valamint a végtörlesztés miatt is. A médiatörvény kapcsán pedig a Klubrádió által használt budapesti frekvenciára kiírt pályázat eredménye csapta ki a biztosítékot, mert a médiahatóság döntésének lehet egy olyan olvasata, hogy el akarják hallgattatni az egyetlen ellenzéki rádiót.