Valamennyi 18 évnél idősebb és az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy polgári védelmi szolgálatra kötelezhető – derül ki a katasztrófavédelmi törvényből. Néhány kivétel azonban van, ilyen többek között a terhes nő, a hat évnél fiatalabb gyermeket nevelő anya, a folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozóját ellátó személy vagy aki munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette. Az országgyűlési képviselő, az állami vezető, a bíró és az ügyész, a tűzoltó, a mentős, az orvos és az egészségügyi szakdolgozó, a közüzemek dolgozója, a lelkész kötelezettségét saját munkaköre ellátásával teljesíti.

Arról, hogy kiket osztanak be polgári védelmi szolgálatra, a polgármesterek határozatban döntenek, amit az érintettnek kézbesíteni kell. Ennek a kötelezettségnek a teljesítését – a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott eseteken kívül – csak akkor lehet megtagadni, ha azzal a kijelölt személy maga vagy mások életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztetné. Kibúvási lehetőség tehát alig van, s ha valaki méltánylandó ok nélkül próbálna kimaradni, szabálysértést követ el, ami százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Bakondi György

A katasztrófák elleni védekezésben önként jelentkező, különlegesen kiképzett tagokkal és speciális technikai eszközökkel rendelkező társadalmi szervezetek is részt vehetnek. Ilyenek például a kutyás, a barlangi, a vízi vagy a légi mentőegységek. Ők kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet döntése alapján és szakmai irányítása mellett vehetnek részt a beavatkozásban. A speciális mentők, amennyiben vállalják az együttműködést, és felkészültségüket bizonyítani tudják, költségeik fedezésére pályázat útján támogatást kaphatnak.

Mozgósítás esetén – amikor a lakosság életének és anyagi javainak megóvása érdekében ellátandó feladatokra, illetve azok előkészítésére riasztják a polgári védelmi szervezetekbe beosztottakat – az érintetteknek a felhívásban megjelölt helyen és időpontban kell gyülekezniük, s a kapott utasításoknak megfelelően kell cselekedniük. Ez a felhívás történhet szóban vagy írásban, ez utóbbi esetén szintén a polgármester által aláírt határozatot kézbesítik.

A polgári védelmi egységek tagjainak évente legfeljebb negyvenórás kiképzést, illetve maximum 72 órás gyakorlatot írhatnak elő. Rendkívüli állapot és szükségállapot esetén viszont a szolgálatot időbeli korlátozás nélkül teljesíteni kell, tehát mindenki addig marad, amíg a veszély nem múlik el. A katasztrófák megelőzése érdekében, valamint veszélyhelyzetben – például a tavaly őszi iszapkatasztrófa miatt rendeltek el ilyet – az igénybevétel egy-egy alkalommal nem haladhatja meg a tizenöt napot.

A szolgálatra kötelezetteknek arra is ügyelniük kell, hogy bizonyos adataikban bekövetkezett változást tizenöt napon belül jelentsék. Amennyiben elköltöznek, munkába állnak, változik a munkahelyük, esetleg új szakképesítést szereznek, arról a polgármesteri hivatalt tájékoztatniuk kell.

Többször volt már veszélyhelyzet

A kormány több alkalommal hirdetett veszélyhelyzetet tavaly, és ezzel lehetőséget teremtett a polgári védelmi erők mozgósítására is.

A Hernád, a Sajó, a Bódva folyó mentén a tavaszi-nyári árvizek, néhány más megyében a belvíz miatt vezettek be rendkívüli intézkedéseket. A legsúlyosabb helyzetet a Kolontár térségében található egyik vörösiszap-tározó gátjának átszakadása teremtette, mert egymillió köbméternyi, erősen lúgos folyadék öntött el három települést.