alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
22. kedd

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Szeméttel etetjük a kutyát?

Magyarország Európa egyik vezető állateledel-gyártója és -exportőre, a kutya- és macskafalatok gyártása a magyar élelmiszer-feldolgozás siker-melléküzemága. Erről azonban csak kevesen tudnak, arról pedig szinte soha nem hallunk, hogy hogyan működik az állateledel-üzlet, és mi van a látványos eredmények mögött.

Hargitai Miklós - Ötvös Zoltán| Népszabadság| 2011. november 13. |34 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

dorozsnaja | 2011. november 20. | 10:36:16

és én? mér vagyok tartható egy 50 négyzetméteres, vagy kisebb, lakótelepi beton panelban? nekem mér nem jár kert és tágasság? csak azért mer társálat vagyok? Mert a kutya meg a macska az.

krooliky | 2011. november 15. | 09:20:12

tulajdonképpen igazad lenne, bár egy két cica elfér egy kis lkásban is.
tlán kis testű kutyu is, innen aztán nincs megállás - kellenek a tápok.

taliga | 2011. november 14. | 23:04:20

krooliky!

Mivel többgyermekes, többunokás vagyok, inkább a H. sapiens, mint a kutya, vagy macska mellett döntöttem...! (Tudom minden nézőpont kérdése és mit csináljanak a gyermektelenek...)

A több milliós kutya-macska bérlakás állományt egyszerűen állatkínzásnak tartom.

A fizetett gyűlölködők a megbízásuk szerint kipécézték a magyar libatömőket. De senki, soha egy vak hangot nem szólt, hogy egy 50 m²-es lakótelepi lakásban mi a túrót keres kutya (néha több), vagy macska??
Nincs egér, nincs elűzendő farkas, vagy tolvaj... Akkor meg minek???

A szokásos válasz, mert melegséget hoz, fényt a magányban, stb.
Egy része jogos, egy élőlény más magatartásra sarkallja a tulajdonost, gondoskodásra, rendszeres életmódra, testmozgásra, stb.

Mindezek mellett én a mellett lennék, hogy jobb emberi kapcsolatok nagyon sok szenvedő "Fifi" és "Micike" életét mentené meg...

Valaki itt elég cinikusan közölte, hogy bizony semmit sem sajnál a macskájától, kutyájától...

Egy másik cikkben pedig bizonyára Tarlóst, Kocsist & Co. ostorozta a hajléktalan ellátás miatt... 1 kg kutyusnak, cicusnak lökött borjúmájból egy hajléktalan egy hétig megél...!

krooliky | 2011. november 14. | 21:50:57

taliga: valamikor régen voltak nemes vadászok és nagypolgárok, itt a kutyu mindent megkapott, húst és amit hozza kapart az erdoben-kertben és voltak a
nem nemes ebek falusi portákon , ahol kaptak, amit kaptak és hozzákaparták, ami kellett. városi bérlakásokban nem éltek kutyák milliói. tápok nélkül nem lehetne állatot tartani lakásban.
és ismét: tápok nélkül nem lehetne milliókat hússal ellátni, mert a tömegben nevelt haszonállatok -baromfi, malac- gyors növekedésre vannak kitenyésztve, ezt megfelelő beltartalmú táppal kell alátámasztani , amihez viszont vitamin és ásványi kiegészitők kellenek.

Pestikornélia | 2011. november 14. | 17:42:28

tényleg köszi:o)
nehéz eligazodni a sok táp között...
én Eukanubát adok az ebnek de szeretném a lehető legjobbat.

ingyenélő | 2011. november 14. | 17:13:15

Pestikornélia
Nagyon szívesen! :)
http://www.acana.hu/termekek/ranchlands_dog/htmls/

Pestikornélia | 2011. november 14. | 14:45:35

Ingyenélő, segíts, melyik táp ez? köszi

Balango | 2011. november 14. | 11:32:17

Grigorij Gedeon | 2011. november 14. | 07:07:06

"Egyébként nem az állatkaja a legnagyobb maffia, hanem az állatorvos!"

Szerintem az állatorvosok pont olyanok, mint a magyar társadalom.
Van köztük lenyúlós és van tisztességes.

Azt gondolom - kicsit rájuk látok -, hogy az esetükben fokozottan érvényes "az olcsó húsnak híg a leve" kitétel. Van közöttük sok kutyaütő, aki képtelen szakmailag fejlődni, de nagyon sok olyan van, aki rendkívül magas színvonalú szolgáltatást nyújt. Természetesen nem olcsón.

taliga | 2011. november 14. | 09:21:01

A manapság luxusként tartott (tehát nem haszonállat) háziállatokat mivel etették a tápszer-ipar megjelenése előtt???

Nem az emberi maradékokat fogyasztották?

krooliky | 2011. november 14. | 08:22:19

úgy használjátok az adalék szót, mintha szitokszó lenne:

1)csak gyors növekedésre kitenyésztett krosszokkal ( broiler csirke = egyenlő
megfelelően kitenyésztett ,,pedigrén,,alapuló nagyszülők-szülők kisunokája)
lehet viszonylag olcsó húshoz jutni. Ennek a broilernek kulon vitamin, ásványi anyag, kiegészitésre van szüksége, mert ezeket az iparilag hasznositható takarmány alkotók nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben.
azt , amit a ház mellett kapirgáló csirke talál a kiszórt magok mellé, azt most adalékként kell megkapnia.

2) hasonló a helyzet a háziállatokkal. a kutyák megkapták a maradékokat, de
mellette a kertben összeszedték , amire szükségük volt. A száraz táp elsősorban a városi lakásokban tartott kutyáknak kell, ahol nincs mellékes.
A sós fűszeres maradék (moslék)mellett hiánybetehségek léphetnek fel. Ha a táp nem tiszta gyomrot töltő szeemét, akkor tartalmaz szükséges adalékokat.
Most ne beszéljunk a beteg, idős állatoknak gyártott kimélő tápokról, mert ezeket házilag még nehezebb előállitani megfelelő összetételben és allandóan.

danih | 2011. november 14. | 07:48:49

taliga | 2011. november 14. | 00:11:28
Nem a jutifalat miatt hozza, hanem azért mert telezabálta magát, és a saját szükségleten felüli zsákmányt megosztja a "falka" többi tagjával, legtöbbször a gazdival. Normális macska-magatartás.

Grigorij Gedeon | 2011. november 14. | 07:07:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Grigorij Gedeon | 2011. november 14. | 07:04:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

taliga | 2011. november 14. | 00:11:28

medve1942!

De a Strico-ja már lehet, hogy nem lenne képes egy egeret sem megfogni...!

Réges régen a nagymamám, falun időnként bezárta a macskát a padlásra, amikor elszemtelenedtek az egerek és majd egy hétig ott tartotta bezárva. Egy hét után a cicus, vagy 10 egértetemmel büszkélkedve állat a megnyílt padlásajtóban (valószínűleg a másik 10-es megette)!

Azóta is láttam sokszor, hogy a ház bajárata előtti szőnyegre teszik az egeret, pockot és nem eszik meg, mert a jutalom bizonyárza ízletesebb, mint egy kisportolt egér...

medve1942 | 2011. november 13. | 23:37:52

Stricó és Ribancka macskai minőségben uralkodik rajtunk. Lassan harminc éve foglalkozunk velük és elődeikkel.
Tapasztalatok: a legdrágább állateledel az olcsó állateledel. Amit otthagy.
A csomagolt állateledelnél viszont olcsóbb a tiszta, szép marha- vagy borjúhús. Egyéniségtől függ, Ribancka kihányja, Stricó viszont akkorára nőtt, mint egy puma, és annyi az esze, mint egy kutyának. Baja meg semmi.

taliga | 2011. november 13. | 23:34:13

Régebben az ember vett a kutyáinak 2-3 kiló fej-far-hátat és megfőzte olcsó, (törött) rizzsel és a kutyusok élvezettel falták.

Mára a kispénzű emberek felvásárolják ezeket a "delikatesse" finomságokat így marad a méregdrága "pet-food", ami a világon mindenütt milliárdos üzlet és leginkább a pénzesebb, fizetőképes állattartóknak.

Csak azon csodálkozom, ha a szomszéd kutyáinak manapság átviszek csont maradékot (csülök, marha lábszárcsont, pulyka, stb.), akkor miért őrülnek meg a kutyusok az "ajándéktól", ha annyira szeretik a "műkaját"...???

krooliky | 2011. november 13. | 23:16:19

cipollina: nagyon sok itt a felremagyarázás. először is, nincs jele, hogy az
állatok változatos kajára vágynának.legfontosabb, hogy egyforma izű aromajú
legyen a táp, különösen a haszonállatoknál.és persze mindenki olcsó húst akar.
ha nem akarjuk felesleges stressznek kitenni az állatokat, bizony legalább állandó aromát és izet kell a takarmánynak biztositania,ha már az összetétel állandóságát nem lehet biztositani.
Az anyjuktól elszakitott kismalacoknak kulonosen fontos, hogy továbbra is a megszokott szagokat, izeket érezzék, itt az édesités és az aroma alkalmazása elkerülhetetlen.
és mindez a fogyasztót szolgálja. lehet, hogy nem izlik a táp, mert túl olcsó anyagokból áll. egy kis édesités vonzóvá teszi és konnyebben megvan az elvárt súly.
sokszor jogos a kritika a kutya-macska kajákkal szemben. viszont a tápok még igy is jobb összetételűek, mint a háztartási maradékok. pld a só általában szükségtelen a házi állatoknak.egyik nap velős csont, velő nélkul, másnap kenyér és leves, főzelék stb. ez pedig még messzebb van az optimálistól, mint a sokat szidott olcsó tápok.

Cipollina | 2011. november 13. | 21:21:51

Molnár B. Tamás már több mint 4 éve is érintette ezt a témát az aromákról szóló írásban:
http://buvosszakacs.blog.hu/2007/05/12/aromaprofetak

"Civilizált világunk hemzseg a drogfüggő állatoktól, akiket senki sem gyógyít. A dílereket sem körözik. Kutyák és macskák tömegei csak a legmárkásabb tápokat hajlandók magukhoz venni, haszonállatok tömegei élnek műaroma-mámorban. A nagyipari tápkeverékek kellemetlen alapízét ugyanis száz meg száz aromatrükkel fedik el a gyártók, máskülönben az állat hovatovább nem venné észre, hogy táplálékkal áll szemben.

Az aromaipar „friss, fűszernövényes szénára” emlékeztető ízt ajánl például a marháknak (HerbaromL), „harmonikus, vaníliás-tejes ízvilágot” a sertéseknek (NectaromP). A csont- és halliszt mellékízének kasírozására állítólag a MastaromP egészen kiváló.

Jószághízlaláshoz gyakran használnak mesterséges édesítőszert, mert ez – más szubsztanciapótlókhoz hasonlóan – azt üzeni az emésztőrendszernek, hogy készüljön fel dús szénhidrátok, zsírok, miegyebek emésztésére. Amikor a szervezet az ígértnél szegényesebb tápot kap, vagyis becsapták, a fölöslegesen megtermelt nedvek kielégületlenséget, savasodást, pszeudoéhséget okoznak.

Az emlős még több tápot kér, hisztérikus éhsége támad, elégedetlenség vesz rajta erőt. Így lesz szenvedélybeteg a hízósertés: egyre több műtápot kér, függővé válik, természetellenesen felpumpálódik. "

Érdemes a többi részét is elolvasni, de az már az emberrel foglalkozik.

Balango | 2011. november 13. | 20:39:02

virágszál8 | 2011. november 13. | 20:14:59

"az allattartas pont ugy koltsegekkel jar, mint a gyerekneveles"

Költségekkel jár, az igaz. De nem pont ugyanúgy.
Egyébként pedig mindenkit jellemeznek a hasonlatai.

virágszál8 | 2011. november 13. | 20:14:59

taliga

pedig...nekem cukorbeteg a kutyam es tul azon, hogy naponta ketszer szurom inzulinnal, csak minosegi kajat kaphat, ertse ezalatt; hust hussal....keves gyumolccsel, zoldseggel....az allattartas pont ugy koltsegekkel jar, mint a gyerekneveles, aki ezt nem tudja felvallalni, az ne tartson haziallatot...igazabol az emberek helyzete ugyanilyen, mint az allatoke, a foodindustry nem azon van, hogy mindenki tulelje, aki gyorkajakat eszik, fagyasztott kitudjamit, azok nyilvan nagyobb esellyel betegszenek meg es allitolag az mindenkinek jo, mert igy is tul sokan vagyunk...

taliga | 2011. november 13. | 20:00:43

Tavaly télen egy hentesnél vásároltam, Budán.
Az előttem álló bundás hölgy kért egy nagy marhacsontot és 1 kg borjúmájat.

Amikor a hentes kezdte csomagolgatni, a nő szólt, hogy rakhatja egybe, mert a kutyámnak lesz...

Azt hittem ott esek össze...!
:(((

Terminátor | 2011. november 13. | 19:37:59

A Perfect fit -tel a macskám örök és megbonthatatlan barátságot kötött.

taliga | 2011. november 13. | 18:46:30

Mára a kutyákat, macskákat annyira túltenyésztették, hogy talán nem is képesek elődeik étrendjét fogyasztani.

Amúgy tényleg mindkét háziállat az ember átal meghagyott maradékot ette és sok helyen, főleg vidéken, eszi ma is.
Az állateledelt pedig luxusból veszik a kedvenceknek!

ingyenélő | 2011. november 13. | 18:22:42

Az első bekezdésben lévő alapanyagok egy kiváló tengerentúli kutyatáp összetevői. Ugyanők macskatápot is gyártanak. Évek óta etetek a termékeikkel. Nem olcsók, de nem is fűrészport gyártanak.
A tévéreklámokban, hipermarketekben látható olcsóbb tápokat nem szabad(na) megvenni, állatoknak adni. Ha már állatot tartunk, kötelességünk a lehető legjobbat adni nekik. Vagy nem kell állat.

OkoskaTörp | 2011. november 13. | 18:03:25

És azon valaki elgondolkozott már, hogyan lehetséges, hogy Magyarországra több, emberi fogyasztásra alkalmatlan állati maradék importálódik, mint amennyit az állateledel-gyártók felhasználnak?...

Pasinszki | 2011. november 13. | 17:53:37

Egy apró pontosítás: A melamint nem fehérjepótlékként keverik a tápokba, hanem hamisítószerként. A fehérjetartalom mérésének legelterjedtebb módszere a Kjeldahl-módszer, amelyben elhidrolizáljuk a fehérjéket, és a keletkező ammóniát határozzuk meg. A melaminból ugyancsak képződik ammónia, és a nem körültekintő analitikus ezt a nitrogéntartalmat is fehérjének fogja számolni.
Amúgy a melamin nem mérgező, de vesekövet okozhat.

puli | 2011. november 13. | 17:53:35

Emlékszem még a zöldségesre hogy elkerekedett a szeme mikor répát kértem -" de szépet mert nyúlnak lesz "!

puli | 2011. november 13. | 17:49:44

Vazze , mondtam én hogy szar ez nem kaja !

Bizonyítékom is van rá :
Lajos véletlenül bele kajolt a kutyatápba TV-zés közben utána has mars csikarás meg minden !

Speaker | 2011. november 13. | 17:25:27

"Néhány feldolgozási lépcső után az éttermi és nagykonyhai maradékokból ugyanúgy kutya- vagy macskaeledel lehet, mint a prémjükért levágott haszonállatokból"
Ez tényszerűen nem igaz. Az éttermi maradékok a jogszabályi besorolás szerint az1. kategóriába tartoznak, amelyeket elégetéssel kell ártalmatlanná tenni.

virágszál8 | 2011. november 13. | 17:14:24

de szerintem a szarazeledelnel mar csak a nedves konzerves allateledelek a veszelyesebbek!

Balango | 2011. november 13. | 17:14:10

A kutya a háziasítása óta az ember hulladékát eszi.
Mit kellene ennie? Bélszínt? Libamájat?

virágszál8 | 2011. november 13. | 16:10:30

szegeny allatok, na ezert en inkabb sajat magam fozok a kutyanak, legalabb tudom, mit eszik...aki a szarazeledelre voksol, az tajekozatlan, vagy reszese a businessnek (allatorvosok stb)

Népszabadság - Kurucz Árpád

Friss csontozott marhahús, russet burgonya, borsó, friss marhamáj, friss csontozott bölényhús, friss csontozott bárányhús, napon szárított lucerna, báránymáj, borsórost, úritök, spenót, répalevél, paradicsom, sárgarépa, alma, tengeri moszat, tőzegáfonya, fekete áfonya, borókabogyó, cikóriagyökér, édesgyökér, angyalgyökér, görögszéna, körömvirágszirom, édeskömény, borsmentalevél, kamillavirág, levendulavirág, csombor, rozmaring.

Aki ki tudja találni, hogy melyik ételkülönlegesség receptjének hozzávalóiról van szó, az vagy varázsló, vagy pedig pontosan ismeri az egyik legigényesebb szárított kutyaeledel összetételét. Van drágább, egészségesebb is, de már ez is az a szint, amit jó lelkiismerettel odaadhatunk a kutyánknak (mondjuk egy másikkal összehasonlítva, amely szintén a magasabb árkategóriába tartozik, és amelynek az összetevőlistája így kezdődik: csirke, kukorica, búza, baromfi húsliszt, cirokdara, árpa, állati eredetű zsír, szárított cukorrépapép, csirkekivonat, szárított sörélesztő, halolaj).

Az interneten „egész estét betöltő” irodalma van (leginkább angolul) annak az állításnak, hogy a szárított kutya- és macskaeledelek többsége valójában a „junk food” kategóriába tartozik (a junk szó angolul szemetet jelent, a junk food kifejezés pedig gyorséttermi táplálékot, illetve biológiai szempontból értéktelen, de jó külsejű étkeket jelöl). Elsősorban az állatvédő/állatbarát szervezetek kritizálják a szárazeleségeket. Hogy igazuk van-e, azt a laikus nehezen dönti el – az érveik mindenesetre megfontolandóak.

Kezdjük rögtön azzal, hogy egy átlagos – akár prémium kategóriájú – kutya- vagy macskatápnak nagyjából a fele gabonaalapú „töltelék”, ami ragadozó, vagyis alapvetően húsevő állatokról lévén szó, kevéssé tűnik logikusnak. Az Ethical Consumer vonatkozó cikkeiben rendre fel is hívják rá a figyelmet: választásánál egyáltalán nem a kilónkénti árra célszerű koncentrálni, sokkal fontosabb információ, hogy egy napi adag mennyibe kerül az adott eledelből.

A ballasztanyagokkal teletömött, alacsony árkategóriás termékek az egységnyi tömegre számított ár alapján nyerik az árversenyt, ugyanakkor napi bontásban nem mindig számítanak olcsónak, ráadásul sokkal több kutyapiszok marad utánuk, ami szintén nem előny. Szintén az említett fogyasztó- és jogvédő szervezet honlapján olvasható, hogy az állateledeleknél (ha napi adagokban számolunk) az ár általában egyenesen arányos a minőséggel, tehát egy adott üzlet kínálatában, illetve egy-egy gyártó termékpalettáján belül a drágább termék többnyire jobb az olcsónál. Ez fontos és hasznos támpont, de az összetétel lelkiismeretes végigolvasását nem teszi fölöslegessé.

Gyártósor a Mars csongrád-bokrosi üzemében...
Népszabadság - Bócsi Krisztián Nálunk bármiből lehet állateledel

Ezen a ponton jutunk el ahhoz a kérdéshez, hogy miért számít Magyarország nagyhatalomnak a száraz állateledelek gyártásában. A publikus magyarázatok között azt szokták emlegetni, hogy jó az alapanyagbázis: minden megterem nálunk, amiből állateledel gyártható. A kevéssé publikus érvek nagyjából ugyanezt tartalmazzák, azzal a kiegészítéssel, hogy az élelmiszeripar összes hulladéka feldolgozható állateledellé, és Magyarországon nincs is semmilyen jogi vagy intézményi akadálya ennek az átlényegülésnek. Az ismétlődő költségvetési elvonások miatt az élelmiszerlánc-felügyelet még az emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket, illetve a „fogyasztási” haszonállatok takarmányait is meglehetősen hézagosan ellenőrzi.

A kedvtelésből tartott állatok (ide tartozik a kutya és a macska is) eledele pedig legfeljebb a fogyasztóvédelmi hatóságok látókörébe kerül be (meglehetősen ritkán, az időnként kiszabott bírságok többségét a megtévesztő reklámok miatt vetik ki, azaz a szankciók nincsenek közvetlen öszszefüggésben a termék minőségével). A minőségellenőrzés némelyik európai országban az állatvédelmi hatóság feladata, nálunk viszont ilyen hatóság a gyakorlatban nincs (kevéssé életszerű a települési jegyzőktől elvárni, hogy száraztápok összetételének ellenőrzésével és tesztelésével múlassák az idejüket).

A jogszabályok pedig meglehetősen engedékenyek: kifejezetten lehetővé teszik például, hogy „harmadosztályú húsipari hulladékból” (a definíció szerint például emberi fogyasztásra alkalmatlan, de állatokra veszélytelen vágóhídi hulladékokból, a nem kérődzők véréből, élelmiszer-hulladékokból) a hobbiállatok számára eleséget gyártsanak.

Néhány feldolgozási lépcső után az éttermi és nagykonyhai maradékokból ugyanúgy kutya- vagy macskaeledel lehet, mint a prémjükért levágott haszonállatokból (néha feldolgozott fehérje, néha hús- vagy csontliszt formájában). A szabályozatlanság – nem a magyar, hanem az európai – egyébként az uniós illetékeseknek is feltűnt: egy évvel ezelőtt az állateledel-gyártásban használatos összes adalékanyagot be kellett nyújtani újraengedélyezésre az európai élelmiszer-biztonsági hatóságnál, éppen a megszaporodott visszaélések miatt.

Az állatvédők másik kifogása, hogy az állateledeleket ugyanúgy kísérleti állatokon tesztelik, mint a kozmetikai készítményeket vagy a gyógyszereket, és ezek a kísérletek nem sokkal kellemesebbek a tesztalanyok számára a humán egészségügy vagy a szépségipar érdekében elviselt tortúráknál. (Az egyik vezető állateledel-gyártó például olyan kísérletet is szponzorált, amelyben 14 huskykölyköt az állatok életének első 12 hetében rendszeresen allergiát okozó proteinekkel oltottak be az „egészségügyi határérték” beállítása céljából.) A tesztek tárgya, hogy például mekkora az a fehérjemennyiség, amit az állat szervezete még károsodás nélkül elvisel, illetve mennyi ízfokozót, aromát kell a jobbára ballasztanyagokból álló termékhez keverni, hogy a jószág hajlandó legyen megenni. (Ami már csak azért is visszás, mert – mint a cikkünk elején ismertetett receptből is kiderül – vannak olyan összetevők, amelyekről kísérletezés nélkül is tudható, hogy egészséges és finom kutyaeledel lesz belőlük, igaz, ezek jóval többe kerülnek, mint az olcsó húspótlékok.)

... és állateledel-választék az üzletben
Népszabadság - Bócsi Krisztián Ízfokozó miatt "kattan rá" a kutya és a macska a tápra

Ezekkel az aromákkal ugyanúgy trükköznek, mint az embernek szánt élelmiszerekkel; elsősorban az érdeklődést felkeltő, a nyálelválasztást beindító, vagyis gyakorlatilag kulcsingerként működő, bizonyos viselkedési formákat automatikusan kiváltó vegyületeknek köszönhető, hogy kedvenceink olykor „jobban szeretik” a száraz eledelt a színhúsnál. (Az elvárt hatás olykor váratlan mellékhatásokkal párosul: például azzal, hogy a kutya jóízűen felfalja a saját székletét, mivel abban is megérzi a számára kívánatos aromaanyagot. A szakirodalom szerint amúgy az ürülékevésnek számos egyéb oka is lehet: ásványianyag-hiány, betegség – emésztési, felszívódási zavar –, vagy akár az is, hogy az állat a saját napi táplálása során nem megfelelő mennyiségben kapja meg a szervezete számára szükséges tápanyagokat.)

Az állati jogokért harcoló szervezetek szerint amennyiben hússal, illetve háztartási ételmaradékkal etetjük a társállatokat, az nemcsak egészségesebb, de összességében olcsóbb is. Ennek az irányzatnak ma már vegetáriánus, sőt biovegetáriánus oldalága is van (azzal a megjegyzéssel, hogy a kutyák bizonyítottan jól elélnek a megfelelő fehérjetartalmú vegetáriánus koszton, a macskák esetében ugyanez korántsem ilyen egyértelmű). Ugyanakkor a házi koszttal is vigyázni kell, különösen ha szárazeledel mellé adagoljuk – könnyen előadódhat, hogy kedvencünk túl sok fehérjéhez vagy szénhidráthoz jut, ami ugyanolyan egészségtelen, mint a tartós koplalás.

Mindezek ismeretében azon lehet csodálkozni, hogy nincsenek gyakrabban „állatélelmiszer-botrányok” – legalábbis Magyarországon, mert Európa nyugati felében az ilyen anomáliák egyáltalán nem számítanak ritkának. A hobbiállatoknak szánt eledelek gyártása ugyanis az a csatorna, amelyen át az élelmiszeripar számos melléktermékétől és hulladékától (krumplihéjtól a használt sütőzsiradékig) legálisan meg lehet szabadulni.

A legutóbbi skandalum idén januárban Németországban pattant ki: a Schleswig-Holstein tartományban működő Harles und Jentsch cég háromezer tonna szennyezett zsírsavat szállított 25 állateledel-készítő cégnek (amiből csak azért lett az egész médiát bejáró ügy, mert a dioxinnal szennyezett alapanyag baromfifarmokra is bekerült, vagyis az emberi élelmiszerláncig is eljutott – ha megmaradt volna a kutya-macska szektorban, akkor valószínűleg soha nem derül ki). Négy éve az USA-ban 153 különféle állateledel-márkaterméket kellett beszedni a polcokról, mivel azok melaminnal szennyezett búzasikért és rizsproteint tartalmaztak (a melamint – illegálisan – fehérjepótlékként keverik a tápokba), de ez is csak azért derült ki, mert a veszélyes anyag az élelmiszerekben is megjelent.

Egyre több a beteg állat, bár tovább is élnek

Egy budapesti állatorvos – a kényes téma okán neve mellőzését kérve (az állateledel-gyártók ebben a körben ugyanolyan befolyással bírnak, mint a humán orvosok között a gyógyszeripar cégei) – arra hívta fel a figyelmünket: az utóbbi 20-30 évben, vagyis a száraztápok forgalmának felfutásával párhuzamosan látványosan megnőtt a daganatos betegségben szenvedő kutyák-macskák aránya. Mint a szakember kifejtette, gyakorlatilag minden idős állatban találnak valamilyen szövetszaporulatot, és a természetes úton elpusztuló jószágoknál egyértelműen a daganat a vezető halálok (ami jóval magasabb arány, mint az ugyanolyan környezeti hatásoknak kitett embereknél). Az egyik ok nyilván a diagnosztika fejlődése, de nem lehet elhanyagolni az életmód és főként a táplálkozás szerepét.

Az is tény persze, hogy az 1980-as évek óta, amióta tömegesen etetik az állatokat kész állateledellel, körülbelül öt évvel nőtt a kutyák és két évvel a macskák élettartama, részben az állatorvosi ellátás fejlődése miatt. Azaz akkor is több betegség kerül a statisztikákba, ha a betegségek gyakorisága nem emelkedik, mivel a gazdák gyakrabban és korábban fordulnak orvoshoz. Az átlagos élettartam azért is nő, mert a legveszélyesebb fertőző betegségek visszaszorultak a vakcinák révén. Néhány jellemző kór, mint a daganat is, erősen korhoz kötött. Időközben a környezetszennyezés is jelentősen nőtt, és különösen a városi kutyákat éri sok rákkeltő szennyezés, hiszen a kipufogógázok szintjén sétálnak.

– Állategészségügy ide vagy oda, ha mindaz igaz lenne, amit a reklámokban hallunk – hogy tudniillik ezekbe a tápokba beleraknak minden jót, amire az állatoknak a tudomány szerint szükségük van –, akkor egyre egészségesebb lenne a kutya- és a macskapopuláció. Ennek azonban épp az ellenkezőjét tapasztaljuk – fogalmazott az állatorvos.