Az áldozatok öltözködését részletesen bemutatják, mintha bármi köze volna a szavahihetőségükhöz

MTI - Marjai János

Az alapítvány néhány más civil szervezettel, többek között a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülettel és az Amnesty Internationallel létrehozta a KERET Koalíciót, amelynek célja a szexuális erőszak áldozatainak segítése. Amellett, hogy jogszabályok módosítására tesznek javaslatokat, jogsegélyszolgálatot működtetnek, pszichológiai segítséget nyújtanak és segélyvonalat üzemeltetnek, figyelmet fordítanak a médiára is.

A civilek szerint ugyanis a nők és gyerekek elleni erőszak mértéke és az esetek megjelenítése a médiában, összefüggenek. Sőt azt állítják, hogy a nők elleni erőszak része az ilyen esetek méltánytalan, az áldozatot hibáztató bemutatása is.

Betlen Anna szerint az újságíróknak meg kell érteniük, nem mindegy, hogy valaki földrengés vagy nemi erőszak áldozata lett, a két történet nem mutatható be ugyanúgy. Hiá ba takarják ki ugyanis valakinek az arcát, változtatják el a hangját, mert az óvintézkedések ellenére is felismerhető marad azok számára, akik bántalmazták. Ami pedig a szereplést önként vállaló áldozatokat illeti, a jogvédő szerint velük is körültekintőbben kellene eljárni. – Sokszor az első sokk után úgy érzik, hogy mindenhol el akarják mesélni a történetüket, akár a nevüket, arcukat is vállalva. Ilyenkor nem gondolnak arra, hogy amikor lezárul az ügy, akkor is mindenki tudni fogja róluk, hogy hogyan verték, erőszakolták meg őket – magyarázza.

A jogvédők három konkrét példát hoztak a nők elleni erőszak szerintük helytelen bemutatására: a sokat emlegetett „Zsanett-ügyet”, egy Papadimitriu Athina színésznővel készült tévéinterjút és a jelenleg is zajló Damu Roland–Palácsik Tímea-pert. Szerintük mindhárom eset megjelenítése a sajtóban jól mutatja, hogy mennyire gyakori a magyar médiában az áldozathibáztatás.

A jogvédők elemzései szerint a rendőröket nemi erőszakkal vádoló E. Zsanettel és a Damu Roland színészt nemi erőszakkal, súlyos testi sértés kísérletével és személyi szabadság megsértésével vádoló Palácsik Tímeával hasonlóan bánt (bánik) a sajtó jelentős része. Részletesen bemutatták magánéletüket, múltjukat, öltözködésüket, hajviseletüket, mintha annak, hogy milyen ruhában jelentek meg a tárgyaláson, köze lenne a szavahihetőségükhöz. – Ha egy nő a nyilvánossághoz fordul egy szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyben, jó esélye van rá, hogy a sajtó benne keresi a történtek okát már jóval az ítélet kihirdetése előtt – derül ki a tanulmányokból. (A rendőröket a tárgyalássorozat végén felmentette a bíróság, Damu Rolandot pedig nem jogerősen hat évre ítélték.)

Papadimitriu Athina esete egy másik problémára hívja fel a figyelmet. Ha egy ismert, népszerű, sikeres nő vállalja a nyilvánosság előtt, hogy évekig bántalmazta a korábbi partnere, de végül ki tudott lépni a kapcsolatból, azzal számos más áldozatnak nyújthat pozitív példát. A színésznővel készült interjú azonban Kocsis Andrea elemzése szerint rosszul sült el, mert sem az alany, sem a riporter nem volt felkészülve a helyzetre.

A riporter kérdései lefedték a legtöbb tévhitet a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, de az interjúban megjelent a klasszikus áldozathibáztatás is. Arra a kérdésre például többször visszatértek, hogy a színésznő miért nem vitte magával korábbi házasságából született lányait, mintha ennek köze lenne későbbi, bántalmazó kapcsolatához. De elhangzik a „Te adtál erre okot?” kérdés is.

És hogymiért lenne fontosmég az áldozatok körültekintőbb bemutatása? Mert jelenleg ez az a szerep, amiben a nők leggyakrabban láthatók a médiában. Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa emlékeztet: az ötévente megrendezésre kerülő Nemzetközi Médiafigyelő Projekt keretében legutóbb tavaly vizsgálták a nők megjelenítését a médiában. 1995-ben még csak 17 százalék volt a hírekben szereplő nők aránya, tavaly már 24 százalék, státuszbeli változás azonban nem történt. A hírek továbbra sem adnak valós képet arról a sokféle szerepről, amit a nők betöltenek. A politikai hírekben 85, a gazdasági hírekben 75 százalékban tavaly is férfiak szerepeltek,még amegkérdezett szakértők között is. Az egyetlen szerep, amit a két nem egyenlő arányban tölt be a hírekben: az áldozaté, legyen szó balesetekről, természeti katasztrófákról vagy erőszakról.

Kapcsolódó cikkek: Döntött a bíróság: jogellenesek a közmédiás kirúgások | Még a BBC egyik legismertebb arca is elhallgattatta a sajtót | LB: jogsértően kapott frekvenciát a Class FM | Debreczeni jogerősen is győzött az UD Zrt ellen | Helyreigazításnak helye nincs