– A nemek szerinti munkamegosztás és a nemi sztereotípiák egyidősek az emberiséggel – mondja Pető Andrea szociológus, a Közép-európai Egyetem docense. – Bizonyos munkaszerepek olyannyira állandósultak, hogy az emberek ezt a biológiai különbségekből s az előítéletekből vezetik le – teszi hozzá. A férfiak és a nők által betöltött állások erőteljes elkülönülésének hátterében a szakértő szerint az eltérő nemi szocializáció és az ennek való megfelelési vágy áll. Gyerekkortól úgy nevelik a lányokat, hogy ne is gondolkodjanak férfiasmunkákban, s hogy a fiúk se álmodozzanak nőies szakmákról. A nemi szereposztás karrieregyenlőtlenséget okoz: miként a ranglétrán való feljebb jutásnál a nők egy láthatatlan üvegplafonba ütköznek, úgy az ágazatok nemek szerinti megoszlása sarokba szorítjamindkét nem képviselőit. A vezető pozíciókban s a húzóágazatokban kevés nőt találunk, ez csökkenti a hatékonyságot, s a jövő generációk életforma-választására is kihat.

Az EU egyik legfontosabb célkitűzése a nemek közt meglévő 17 százalékos bérkülönbség csökkentése és a női munkavállalás ösztönzése. Sajnos a nők belépését a munkaerőpiacra a munkáltatók ideiglenesnek tartják, hiszen nekik „kell” majd a gyerekekre vigyázniuk: piaci szempontok alapján tehát nem jó munkaerők.

Egyes kutatások szerint ahol sok a nő, ott csökken a szakma presztízse és az ott realizálható jövedelem. Gondoljunk csak a jogászoknál az ügyvéd-bíró, vagy az orvosoknál a sebész-gyerekorvos presztízsbeli különbségére. Ez azért következik be, mert sok nő áramlik ebbe a szakmába, vagy mert a férfiak elmennek az elismertség csökkenése miatt.

A kék- és fehérgalléros szakmák mellett mára említhetjük a rózsaszín galléros munkaköröket, mint az irodai, adminisztratív állások, a ruházati és kozmetikai eladó vagy a gondozással összefüggő számos szolgáltatás.

– Nem létezik nemhez szabott munka – folytatja Pető Andrea, hozzátéve: tisztában kell lenni az elvárásokkal. A kommunizmus alatt a traktorosnők a rettenetes műszaki állapotok miatt maradandó károsodásokat szenvedtek; de arról nem beszél senki, hogy a férfinak se volt leányálom a traktorvezetés. Aki nőként akar maszkulin foglalkozásban boldogulni, többet kell teljesítenie: egy tudósnőnek kétszer annyit kell publikálnia, mint a vele azonos képzettségű s korú férfinak. Ugyanakkor egyre több a katonanő és a női informatikus.

A magyarok nagyon előítéletesek, de a valós társadalmi folyamatok megváltoztathatják a helyzetet. Patai Krisztina, a Randstad munkaerő-közvetítő cég munkatársa szerint a sztereotípiák átalakulóban vannak: ha két pályázó ugyanolyan eredményt ér el, akkor azt választják, aki a neme alapján illik a csapatba. A versenyszférában a szakmai tudás és a munkához való hozzáállás a fontosabb. A megbízók rugalmasak: hiába szeretnének férfit felvenni, ha a pályázó nő és szakmailag csúcsteljesítményt nyújt, akkor gondolkodás nélkül felveszik, és nem várnak a férfi befutóra – s ez fordítva is igaz.