Az élcsoportban kevés változás történt, a katolikusok ebben az évben is toronymagasan elsők lettek. Utánuk a reformátusok és az evangélikusok következnek, negyedik helyre – a felajánlók száma alapján – szokás szerint a Hit Gyülekezete futott be. Aztán a baptisták és a krisnások következnek.

Feltűnően gyors fejlődést produkált a 2009 őszén alakult Noé az Életért Közösség, amely már tavaly is több mint hatezer, idén pedig csaknem tízezer adófelajánlást szerzett, és ezzel – Jehova tanúit megelőzve – a hetedik helyre került. A szervezet az ősi indiai dzsainizmushoz sorolja magát, de az a sejtésünk, hogy népszerűsége nem annyira e vallás térhódításának, sokkal inkább a kutya- és állatbarátoknak köszönhető.

A közösség több tagja önkéntesként dolgozott a Noé Állatotthonban, amely történetesen ugyanabban a XVII. kerületi utcában található, ahol a Noé nevét viselő egyház székhelye is van. A Noé közösség az elmúlt két évben több mint 86 millió forintot gyűjtött össze, ehhez – mint minden egyszázalékos adófelajánlásban részesülő egyház esetében – bőkezű állami kiegészítés társul.

Amúgy a szóban forgó 187 egyház közül nem éri el a harmincat azok száma, amelyek legalább ezer adótámogatót képesek felmutatni. Eddig száz ember is elég volt új egyház létrehozásához és bírósági nyilvántartásba vételéhez. Ennek ismeretében elgondolkodtató, hogy több mint ötven olyan vallási szervezetet találunk a listán, amely száznál kevesebb felajánlást kapott.

Utolsó helyen a Fejér megyei Vajtán székelő Calvary Chapel Egyház kullog, mindössze hét felajánlóval. Bármilyen hihetetlen, a budapesti Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyháznak kilencszer többen ajánlották fel adójuk egy százalékát,mint tavaly: igaz, a remek eredmény értékét némileg rontja, hogy támogatói száma így is csupán 27.

A több mint egymillió adófelajánlásnak köszönhetően mintegy ötmilliárd forinttal gyarapodtak az egyházak (nem számítva az állami kiegészítést). Annak ellenére, hogy az előző évhez képest több adózó rendelkezett az egyházak javára, a pénz összességében csökkent. A bevételek nagy szórást mutatnak: a milliárdos határt is átlépő katolikusokon és reformátusokon kívül tizenhat egyháznak sikerült tízmilliónál többet gyűjtenie. A felajánlott összeg jellemzően néhány százezer vagy pár millió forint körül mozog.

A vallási piac továbbra is rendkívül sokszínű képet mutat. A hagyományos kínálatot táltosok, mágusok, boszorkányok és – sok egyéb mellett – különféle ezoterikus tanokhirdetői gazdagítják. Némelyik vallási közösségnél egyértelműnek tűnik, hogy létrejöttének legfőbb oka az általa fenntartott idősotthon működtetése.

Az egyházak nagy részének a fővárosban van a székhelye, de a vidéki Magyarország is derekasan kiveszi a részét a nem tipikus vallási életből. Példaként említhetjük a mosonmagyaróvári Az Örök Végtelen Egyházát, a balmazújvárosi Gondviselés Közösség Egyházát, a felsőzsolcai Teremtő Lélek Egyházat, a monori Tiszta Lelkű Emberek Egyházát vagy akár a Somogy megyei Szentbalázs hírnevét öregbítő Igaz Béke Egyházat.

A kétharmados jobboldal szeretné kiszűrni a szélhámosokat és a „bizniszegyházakat”, ennek a törekvésnek a létjogosultságához – konkrét szervezetek említése nélkül –aligha fér kétség. A Fidesz–KDNP azonban átesett a ló másik oldalára. A parlament nyári szünete előtt kapkodva elfogadott új törvény csupán tizennégy felekezetet ismer el, és annak a feltételei, hogy mások milyen kritériumok alapján nyerhetik el az egyházi státust, fölöttébb zavarosak a jogszabályban. Így az a veszély fenyeget, hogy valóban vallási tevékenységet folytató szervezetek sorát is kizárják az egyházak köréből.