Traian Basescu az EU-tagállamok vezetői közül elsőként reagált a minapi francia–német válságtanácskozás után megfogalmazott javaslatokra, mondván: csakis egy Euró pai Egyesült Államok tudna kivergődni a kontinenst sújtó válságból. Egy széttöredezett, huszonhét különböző irányba tartó politikai képződmény gazdasági szempontból nem lehet versenyképes – érvelt.

Iulian Chifu emlékeztetett, hogy az Európai Egyesült Államok gondolata nem új, de alkalmazása sosem merült fel komolyan. A legmesszebbre ezen a téren az alkotmányos szerződés megszövegezésekor ment el Európa, ám a dokumentum elutasítása a francia és a holland népszavazáson egyértelmű jelzés volt: az integráció elmélyítése nem aktuális. A szakértő szerint a 2003-as intés ma is időszerű, és legalább középtávon az is marad.

– A pénzügyi-gazdasági válság, az arra adott válaszok ezt erősítették meg. A líbiai menekülthullám kezelése, a schengeni megállapodás módosítására tett kísérletek, Románia schengeni csatlakozásának késleltetése mind azt mutatja, hogy az európai föderáció esélye nulla – mondta. Igaz, most éppen az alkotmányt elutasító franciák hozakodtak elő szorosabb koordinációval, csakhogy innen az Európai Egyesült Államokig nagy a távolság. – Nézzük meg, miként viszonyul Franciaország a bevándorlók kérdéséhez, vagy gondoljunk arra, hogy Angela Merkel, Nicolas Sarkozy és David Cameron is eltemette a multikulturalizmust! Ezek kulcsfontosságú kérdések egyrészt az emberi jogok, másrészt az európaiság szempontjából, és a hozzájuk való viszonyulás jelzi, milyen irányba haladma az unió –mutatott rá Chifu, aki szerint a franciák részéről a szorosabb együttműködés szándéka is megkérdőjelezhető.

– Mennyire gondolhatják komolyan, amikor ők maguk fontolgatják a schengeni rendszer felfüggesztését, vagy elnézik, hogy Dánia belpolitikai megfontolásokból egyoldalúan visszaállítsa a határellenőrzést? – Bár Iulian Chifu szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy Franciaország nem veszi komolyan a szorosabb integrációt, Párizs attitűdje ellentmondásos. A szakértő szerint Merkel és Sarkozy valójában ismét a kétsebességű Európával állt elő, anélkül, hogy nevén nevezte volna. Ez lehet a magyarázat arra a látszólagos ellentmondásra is, hogy a francia–német páros szorosabb európai együttműködést javasol, miközben húzódozik az eurókötvényektől, mert ezekkel magukra vállalnák a bajba jutott euró övezeti tagállamok adósságát.

Románia egyelőre nem része az eurózónának, viszont lelkesen csatlakozott az európlusz paktumhoz (ebben már szerepelt az adórendszer harmonizációja), és most a német–francia tandem által javasolt szorosabb együttműködésből sem maradna ki: ez a közös társasági adó bevezetését jelentené 2013-tól. Iulian Chifu azonban úgy látja, hogy a szorosabb együttműködés csak deklaratív szinten nyitott: Románia hiába próbál „felkapaszkodni az első ligába”, más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan esélytelen. A térségben Lengyelország az egyetlen uniós tagállam, amely csatlakozhat az élbolyhoz.

Traian Basescu