Négy hatóság külön-külön eljárása miatt hosszú évek telhetnek el, amíg a szülő újra találkozhat gyermekével
Népszabadság - Teknős Miklós A Párizsban élő ír apa és magyar anya 2005-ben vált el, s bár az akkor ötéves gyermekük az anyánál maradt, a bíróság közös felügyeletet állapított meg. 2007 decemberében az anya Magyarországra hozta a kislányt téli szünetre. Januárban a kislányt iskolába íratta Magyarországon, és nem áll szándékában visszatérni Franciaországba. A férfi a magyar bírósághoz fordult: a fél évvel későbbi ítélet a kislányt Franciaországban helyezte el, ahová vissza kell vinni.

A magyar hatóságok többször megpróbálták rábírni az anyát, hogy önként tegyen eleget a fenti kötelezettségének, ám mivel az asszony nem állt kötélnek, 180 euróra bírságolták. Eközben a francia bíróság letartóztatási parancsa alapján 2009. július 27-én letartóztatták, ám alig egy nappal később szabadon engedték, az ellene már folyamatban lévő eljárásra hivatkozva. Két nappal később a kislánnyal együtt megszökött, hosszas nyomozás után sem találták. Az apa újból megpróbálta a magyar hatóságnál elérni, hogy láthassa a lányát – sikertelenül. A francia bíróság időközben kizárólagos felügyeleti jogot ítélt meg neki, s a kislányt az apánál helyezte el. A sorozatos kudarcok miatt a férfi végül 2009 januárjában az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A nemzetközi bíróság megállapította: a magyar hatóságok képtelenek voltak eredményesen eljárni, hogy a gyermeki jogoknak megfelelően a kislány láthassa az édesapját, ezért megszegték gyermekvédelmi kötelezettségüket. Habár volt érvényes ítélet a gyermek elhelyezéséről, mégis tizenegy hónap telt el, amíg az anya megszökött a kislánnyal. Sőt az anya letartóztatása idején sem hajtották végre a jogerős ítéletet. Mivel a magyar hatóságok nem tudtak érvényt szerezni a jogerős végzésnek, az apa három és fél évig nem láthatta a gyermekét. A bíróság ítélete szerint emiatt Magyarország köteles az apának 20 000 euró kártérítést fizetni, illetve meg kell térítenie a 12 000 eurós perköltséget is.

Az eset nem egyedi, Illés Blanka ügyvéd gyakran találkozik hasonló problémákkal. A családjogász szerint a hágai egyezmény szerint mind a gyermek régi, mind az új tartózkodási helye szerinti országban meg lehetett indítani az eljárást, de a vonatkozó EU-s rendelet szerint csak abban az országban, ahonnan elhozták. Ennek célja, hogy a gyermekétől megfosztott fél hatékonyan tudjon pereskedni: ne kelljen egy másik tagállamba utazgatnia. Sajnos nem vették figyelembe, hogy egy külföldi határozat végrehajtása nem minden tagállamban hatékony.

Az eset elhúzódása mögött a szakértő szerint az állhat, hogy a rendeletben előírt „leggyorsabb eljárás” követelményének a magyar jogszabályok nem felelnek meg. – Már az első lépés (a külföldi határozat végrehajthatóvá nyilvánítása) is nagyon hosszadalmas, mert számtalan adatot kell beszerezni, hogy a „végrehajtási tanúsítványt” a bíróság kiadhassa. A második lépésben a gyermek aktuális lakóhelye szerinti bíróságtól kérjük a végrehajtás elrendelését. Harmadik lépésként a gyámhatóság – ritkább esetben a rendőrség segítségével – foganatosítja a végrehajtást, ami szintén egy új és hosszadalmas eljárás.

Összegezve tehát négy különböző szerv (a külföldi bíróság, a végrehajtási tanúsítványt kiadó magyar bíróság, a végrehajtást elrendelő bíróság és a gyámhatóság) külön-külön eljárása, illetve a leterheltségük miatti hosszadalmas ügyintézési határidők miatt hosszú évek telhetnek el, amíg a szülő láthatja a jogellenesen külföldre vitt gyermekét.

Magyarországról a gyermeket véglegesen külföldre vinni egyébként csak a másik szülő és a gyámhatóság jóváhagyásával lehet. Ha ez nincs meg, akkor a gyermeket jogellenesen vitték külföldre, és a nemzetközi rendeletek alapján Magyarországra visszahozatható.

– A válás miatti újrakezdéshez egyre gyakrabban tartozik hozzá a külföldi munkavállalás, így sokszor jelent problémát, hogy a gyermeket vajon ki lehet-e vinni külföldre vagy sem – utal egy reális korjelenségre Illés Blanka. Szerinte annyi a jogi kiskapu, hogy a kivitelt megakadályozni szinte lehetetlen. Az útlevél visszavonatása hathetes procedúrát jelent, a határon való feltartóztatáshoz érvényes körözés kell, s amikor a gyermeket elviszi az érintett fél, általában jogszerűen van nála. Ráadásul a felügyeleti joggal rendelkező szülő egy évnél rövidebb időre törvényesen is elutazhat a gyermekkel. Ez pedig sem a magyar, sem a nemzetközi jogba nem ütközik. De előfordult olyan eset is, amikor az Angliába kivitt gyermek nem akart hazajönni, ezért védelembe vétette magát a kinti gyámhatósággal, amely a magyar bíróság határozatával szemben vette védelembe a gyermeket.

Kapcsolódó cikkek: Pénteken kiderül, hány évet kap Damu | Kiemelt bírósági ügy? Menni fog! | Képíró-per: Amire nem való a jog | Első fokon felmentették Képíró Sándort | Keresztkérdés