Horvát vak parti

Az Ivo Sanader volt horvát kormányfő ellen felhozott tízmillió eurós vesztegetési vád egyik tétje, hogy mögé elbújva vissza lehet-e szerezni horvát kézbe az INA irányításának jogát. Horvát jogi szakértők szerint ugyanis ha bebizonyosodik, hogy a Mol kenőpénz átadásával jutott kivételes helyzetéhez az INA élén, könnyedén megsemmisíthető a menedzserszerződés, hiszen törvénytelenül jött létre.

Olyan ez a játszmázás, mint egy különös pókerparti, a horvát kormány nyíltan lobogtatja a lapjait, a horvát főügyészség egyelőre nem enged bepillantást a kártyáiba, a magyar Mol ezzel együtt is vakmerően licitál.

A magyar nemzeti olajtársaság mindent bevetett, hogy tulajdonrészhez jusson Horvátország emblematikus cégében, az INA-ban. Próbálkoztak részvénycserével, versenyt futottak egy ideig az osztrák OMV-vel is, amely folyamatosan rájuk ígért, aztán a felvásárlás hozta meg a sikert. Az INA-ban jelenleg birtokolt 47 százalékos részvénycsomagjukat három évvel ezelőtt szedték össze, nem sokkal később pedig megszerezték a horvát olajtársaság irányításának jogát. A menedzsmentszerződést már akkor sokan támadták horvát oldalon, a nemzeti vagyon kiárusításának nevezték. Ivo Sanader akkori miniszterelnököt folyamatosan azzal vádolták – jobbról, balról egyaránt –, hogy „elkótyavetyélte a családi ezüstöt”.

A Mol eközben a többségi tulajdon megszerzésére törekedett, és persze belelátott már azokba a lapokba is, amelyek az INA asztalán lefordítva feküdtek. Cserélni azonban nem lehetett, a magyaroknak tudomásul kellett venniük, hogy a gazdasági szempontokat kusza érdekszálak szövevénye borítja be. Érdekes lenne tudni, hogyan alakult volna a történet, ha Ivo Sanader nem mond le 2009 nyarán. Ekkor azonban új időszámítás kezdődött Horvátországban. Csak az a törvényes, tisztességes, ami ezután következett, Jadranka Kosor új kormányfő irányításával. Ivo Sanadernek és az őt támogató politikusoknak meg nyitottak egy számlát, és elkezdték felírogatni rá a tételeket, amelyekért fizetniük kell. Ezek közé került be a Mol szerepe az INA privatizációjában.

A Molt innentől kezdve ott támadta a horvát politika, ahol csak tudta.

első nagy horvát gazdasági botrány, a Podravka vállalat privatizációjának hátterébe is. Azt pedig, hogy a magyarok további INA-részvényekhez juthassanak, előbb egy törvénnyel – ami aztmondta volna ki, hogy 49 százaléknál nagyobb tulajdonrészt senki nem szerezhet az INA-ban – akadályozta volna meg a horvát kormány. Utóbb meg a piac befolyásolásának gyanújával, büntetőfeljelentéssel állították meg a magyar próbálkozásokat.

Ha ugyanis a Mol többségi tulajdonossá válhatna a cégben, visszafordíthatatlanul és saját jogon hozhatná a stratégiai döntéseket. Viszszavenni a magyaroktól – a beleegyezésük nélkül – törvényesen nem igazán lehet a mostani jogosítványaikat. Ám ha bebizonyosodna, hogy Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója kenőpénzt fizetett két évvel korábban értük, mint amire a horvát lapok szerint a horvát főügyészség gyanakszik, akkor a horvátok egyszerűen semmisnek nyilvánítanák a korábbi szerződést. Ez utóbbit azonban borítékolhatóan barátságtalan lépésként értékelné a magyar kormány, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök kedden határozottan kijelentette, hogy a magyar állam, mint tulajdonos nem járul hozzá semmilyen, aMol és az INA közötti szerződés módosításához.

Közbejött még a horvát választási kampány is, amelyben nem áll túl jól a jelenleg kormányzó jobboldali HDZ. Jadranka Kosor az újraválasztását illetően úgy juthat valamennyi esélyhez, ha a főbűnösnek kikiáltott Ivo Sanadert börtönbe küldi, és a „visszaállamosított” INA-t a zászlajára tűzi. Egyetért ebben baloldali ellenzéke is. Zoran Milanovic, a szociáldemokrata SDP vezetője (és Jadranka Kosor legnagyobb ellenfele az őszre kitűzött választásokon) néhány nappal korábban a NOVA horvát kereskedelmi tévének adott interjújában maga is Mol-mentes INA-t képzelt el. Hozzátette azonban, hogy a világ kulturáltabb részén a korábban eladott részvényeket például visszavásárlással szokták megszerezni. A horvát lapok szerdán elemezték azt a lehetőséget is, hogy a Mol netán orosz kézbe adná az INA részvényeit. Ezt tartaná a horvát kormány a legveszélyesebb és legbarátságtalanabb lépésnek.

Kedvszegés

Ha nem marad más lehetősége, a horvát kormány még mindig megteheti, hogy szabályozói oldalról szorongatja meg az INA-t, így kényszerítve távozásra, de legalábbis a tárgyalóasztalhoz a Molt. Megtehetné például, hogy fájdalmas mértékű bányajáradékot vet ki a vállalatra, egyúttal megtiltja, hogy extraterheit tovább hárítsa fogyasztóira – ez az eljárás Magyarországról már ismerős lenne a Molnak. Akár ezzel párhuzamosan gründolhatnak a horvátok egy állami konkurenst is, amit következetesen helyzetbe hoznak az INA-val szemben – mint teszi azt az Orbán-kormány az MVM-mel. (H. B.)

49 SZÁZALÉK

A HORVÁT KORMÁNY nemrég még törvénnyel akadályozta volna meg, hogy a Mol 49 százaléknál nagyobb részesedést szerezzen a nemzeti olajvállalatban.

Az INA olajfinomítója a közép-horvátországi Sisakban
The refinery in the central Croatian town of Sisak is seen on a foggy late autumn morning December 2, 2009. The citizens of Sisak have for years complained about air pollution caused by the refinery sulfur-laden emissions and the oil group INA is aiming to complete modernisation of the refinery in 2012 to produce higher quality petrol, while at the same time considerably reducing pollution. Picture taken December 2, 2009. REUTERS/Nikola Solic (CROATIA ENERGY ENVIRONMENT HEALTH)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.