Felkerült az Országgyűlés honlapjára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló törvényjavaslat, amely tegnap épp olyan villámcsapásként érte a munkaadók és a munkavállalók képviselőit, mint a kormányzat múlt péntek délutáni közleménye arról, hogy megszűnnek az érdekegyeztetés eddigi fórumai, pontosabban egyetlen testületbe olvadnak. Azt, hogy a jövőben milyen szintre emelkedik az érdekegyeztetés, pontosan jelzi, hogy a változásról nem konzultáltak az érintettekkel, akik csak szóbeli tájékoztatás alapján tudtak véleményt mondani a kormány terveiről.

– A miniszterelnöknek írt levelünkben most még az áll, hogy a sajtóból értesültünk az OÉT megszűnéséről, de mielőtt postára adjuk, átírjuk arra, hogy az Országgyűlés honlapjáról – jegyezte meg tegnap Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke, aki lapunktól hallotta azt is, hogy elkészült a törvényjavaslat. – Nem örülünk annak, hogy minden előzetes közlés nélkül megszünteti a kormány az OÉT-et, de igazából bennünket csak az érdekel, hogy az új rendszerben megmaradnak-e a munka világával – a többi között a munka törvénykönyve, bérajánlás, minimálbér, munkarend – kapcsolatos érdemi jogosítványaink – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki Pataky Péterhez hasonlóan értesült a történésekről.

A főtitkár kérdésére egyértelmű választ ad a törvényjavaslat. Az új szervezetnek csak javaslattevő és véleményező szerepköre lesz, a kormányzat nem tagként, hanem külső szemlélőként, csupán állandó meghívottként vesz részt benne, az NGTT-ben született javaslatok és ajánlások pedig nem lesznek kötelező jellegűek. Az OÉT-nek egy alkotmánybírósági döntés értelmében két éve ugyancsak nincs döntési jogköre semmiben, azaz kizárólag javaslatokat tehet. Ugyanakkor a kormányzatnak állandó tagként, kötelező jelleggel konzultálnia kellett a felekkel a minimálbérről, a szakmai bérminimumról, a bérajánlásról. Majd az OÉT-ben született megállapodás alapján hirdette ki jogszabályban a számokat. Az új törvényjavaslat a legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot eleve úgy jelöli meg, mint ami a kormány hatásköre, s úgy tűnik nem is kíváncsi az ezekkel kapcsolatos javaslatokra. De saját hatáskörébe rendeli a munkaviszonyt érintő országos jelentőségű ügyeket is, és a bértárgyalások sem lesznek részei az egyeztetési folyamatnak.

Az viszont még nem világos, milyen tervei vannak a kormánynak a béremelésekkel. Valószínűnek tűnik, hogy az érdekegyeztetés helyett helyi szinten, az egyes cégeknél kell majd dűlőre jutnia a foglalkoztatónak és a munkavállalónak, anélkül, hogy mankóul kapnák az országos szintű bérajánlást. Érdekes helyzetet fog teremteni, hogy eközben a kormány a jövőben is a munkaadókra hárítaná az adórendszer változásából fakadó veszteségek kompenzálását a munkavállalóknál. Ezt ugyanis csak irányadó béremelési szándékok közlésével tudja keretek közé foglalni. Kérdés, milyen kötőerővel bíró jogi aktussal fogják rávenni a cégeket az elvárt béremelés teljesítésére, ha még bérajánlás sem születik. A költségvetési törvények ugyan tartalmazták a bérek adott évi emelésének mértékét (például a nyugdíjemelés meghatározásának részeként nettóban), de fura jogi helyzetet teremtene, ha ugyanitt rögzítenék, hogy ezt a mértéket a vállalkozásoknak meg kell adniuk. Szakértőket mindazonáltal a központi árés bérmeghatározó rendszerekre emlékezteti az irány.

– Az alapkompetenciákat sem akarja működtetni a kormány –mondta Pataky Péter. – Létrehoz egy olyan széles körű testületet, ami arra jó, hogy formailag rá lehessen mutatni, hogy milyen komolyan veszi az egyeztetést, és nagyjából ennyi. – Abban nem vagyunk érdekeltek, hogy a civil szervezetekkel, a környezetvédőkkel vagy az egyházakkal vitatkozzunk a munka világáról, és hogy a túlzottan kibővített szervezet keretein belül ne tudjunk egységes álláspontokat kialakítani a nekünk fontos témákban. Hatékony, pörgős és érdemi érdekegyeztetésre van szükség – reagált Dávid Ferenc az érdekegyeztetésben részt vevők bővítésére. – Nekünk nem a lepkegyűjtők a partnereink, hanem a szakszervezetek – tette hozzá. – Nagy baj lenne, ha az állam abban a szférában, ahol nem munkáltat, beleszólna a béralkuba, vagy ő mondaná meg a számokat.

Megszűnő fórumok

- Országos Érdekegyeztető Tanács

- Gazdasági és Szociális Tanács

- Gazdasági Érdekegyeztető Fórum

A díszletek maradnak