A barcelonai IRB kutatóintézetben végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy az alsó emésztőszakasz daganatos megbetegedései a bél őssejtjeiben meghatározott géneket aktiválnak – minden jel szerint ezek felelősek a betegség 40 százalékos gyakoriságú kiújulásáért, ami miatt a vastagbélrák vezető halálok a fejlett világban.

A kísérletek alapján a bél őssejtjeinek genetikai vizsgálata egyrészt tájékoztatást ad a betegségre való hajlamról, másrészt hatékony eszköz lehet a gyógyításban is. A vastagbélrák a daganatok között a második leggyakoribb halálok, kiújulása és szóródása a szervezetben a kemoterápiás és radikális mű téti kezelés után is gyakori. A vizsgálatok közvetlen kapcsolatot tártak fel a belekben található differenciálatlan őssejtek és a daganat előfordulása között. „A vastagbélrákkal diagnosztizált betegek daganatos sejtjeiben ugyanazok a gének aktiválódnak, mint a belek szöveteinek kialakulásáért felelős őssejtekben”, foglalta össze a kutatócsoport eredményeit vezetőjük, Eduard Batlle. Minél nagyobb az aktivált gének azonossága, annál valószínűbb a metasztázis és a kiújulás esélye.

Ezek a bizonyos gének a daganaton belül is csak adott sejtekben aktiválódtak, melyeket „daganatőssejtnek” neveztek el a kutatók. Felismerésük azt a már eddig is ismert hipotézist támasztja alá, hogy a daganat is hierarchikusan szervezett organizmus – a tumor növekedését is csak differenciálatlan őssejtek tudják beindítani. A kérdés persze felmerül: miért kezdenek el az őssejtek daganattá fejlődni? A bélben található őssejtek feladata a szövetek folyamatos megújítása. Naponta 5 gramm hámszövetet tudnak előállítani egy felnőtt bélrendszerében. A probléma gyökerét abban látják, hogy amíg egy átlagos sejt élettartama néhány nap és egy-két hónap között mozog, addig az őssejtek éveken át működnek –ezalatt pedig sokkal nagyobb a DNS genetikai sérülésének és mutálódásának a veszélye. Az őssejt végtelen szaporodási képességével kombinálódva ez lehet a tumor kiváltó oka. A felfedezés új utakat nyithat a rák kezelésében, amennyiben nemcsak azonosítható genetikai vizsgálattal a kiújulás veszélye, hanem célba vehetők akár maguk a rákkeltő őssejtek is.

ŐSSEJT-LABORATÓRIUM DEBRECENBEN

Őssejt-laboratóriumot hoztak létre európai uniós támogatással a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében. Szatmári István egyetemi adjunktus, a fejlesztés projektgazdája elmondása szerint a kísérleti állatok embrionális őssejtjeinek részletes tanulmányozását lehetővé tevő, illetve az emberi őssejtek tenyésztésének és elkülönítésének technikai hátterét megteremtő program az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, 777 millió forintos költségvetéssel valósult meg, amiből 600 millió forint az uniós támogatás és a hazai társfinanszírozás.

A gyógyításban ma is használnak már szöveti őssejteket, de az igazi áttörést az embrionális őssejtek felhasználása jelenti majd, amelyhez a kutató szerint még egy évtizedes kutatómunka szükséges.

Első ként olyan betegségek gyógyításában tudják majd alkalmazni az eljárást, amelyekhez viszonylag kevés őssejt kell – a szembetegségek, diabéteszkezelések ígéretesek, de az Egyesült Államokban, ahol Szatmári István is dolgozott kutatóként, már előrehaladott kísérletek folynak a gerincsérülések őssejtes kezelésére is.

A laboratóriumban üzembe helyezett, hat lézerrel felszerelt sejtszortírozó nagy mennyiségben képes azonosítani és elkülöníteni az őssejteket és a belőlük létrehozott differenciálódott sejteket.