A prognózis már nem annyira derűlátó, mint a 4-6 százalékos gazdasági növekedést biztosra vevő korábbi változat. A kincstári optimizmust sugalló „dinamikus” forgatókönyv mellé a kormány ezúttal felvázolt egy reálisabbnak tűnő óvatosabb, a programot közrebocsátó angol fordításban következetesen „konzervatív” jelzővel illetett változatot is, amely szerint a 2015-ig tartó kitekintési időszakban a hazai össztermék (GDP) bővülési üteme egyik évben sem haladja meg a 4 százalékot – a nemzetközi helyzet esetleges fokozódására visszavezethetően.

Az olló az idő múlásával egyre szélesebbre nyílik a konzervatív és a dinamikus szcenárió által megcélzott GDP-növekedés között. Az idén 3,1, illetve 3,2 százalékos a jóslat, ez 2015-re 3,5, illetve 5,5 százalékra módosult. Hat százalékról már szó sem esik az anyagban. A növekedés motorját egyelőre elsősorban a feldolgozóipari export szolgáltatja, ehhez képest a kormány a belső fogyasztás felpörgetésében mint keresletnövelő tényezőben bízik. Ezt jelzi, hogy még az óvatos előrejelzésük is 2,2–3,1 százalék közötti lakossági többletfogyasztást remél a következő években, míg a dinamikus verzió már-már amerikai léptékű, 4,9 százalékos pluszt vázol fel, megfeledkezve arról, hogy a devizahitelesek inkább az adósságuk mielőbbi törlesztésében érdekeltek, semmint egy újabb vásárlási boom elindításában. Az egyaránt tíz százalék fölé belőtt export- és importnövekedés már több realitásérzékről tanúskodik.

Az infláció lefutását illetően a Magyar Nemzeti Bank álláspontjához közelített a kormány, amely szerint a tavalyi 4,9 százalékos pénzromlási ütemről csak 2013-ra mérséklődik az index az inflációs célként meghatározott 3 százalékra. Az infláció megzabolázásához a maga részéről annyival járul hozzá, hogy nem enged szabad utat a hatóságiár-emeléseknek, továbbá a közszolgálatban dolgozók béremelését sem engedélyezi, a szférában már elrendelt létszámstop mellett. A szuperbruttósítás kivezetése miatt a dolgozók bérének reálértéke legalább nem csökken.

A kormány újfent világossá tette, hogy bármi is lesz, nem engedi 3 százalék fölé a költségvetési hiányt. Bár 2011-et a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának köszönhetően kétszázalékos többlettel zárják, az egyszeri tételek kiszűrésével mért deficit sem lépi túl az GDP 2,9 százalékát – ígérik. Sőt: 2013-ra már 2,5 százalékot várnak, jóllehet akkorra már elvileg kifutnak a válságadók, de addigra már kezdenek beérni az Új Széchenyi Terv első hajtásai, többletfoglalkoztatást, ezáltal pluszbevételeket hozva a központi költségvetésnek. Aminek viszont búcsút inthetnek, az az idén zárolt 250 milliárd forint, amely tartósan kiesik a költségvetésből. Az előterjesztést készítő minisztérium 2015-ben már minimális, 1,5 százalékos deficitet tervez.

Az államadósság a Széll Kálmán Terv hathatós intézkedései révén 2015-ben a tavaly mért 80,2 százalékos csúcsról már 65 százalék alá megy – ezt is vállalja a kormány. Az önkormányzatok hitelfelvételéhez szükséges állami hozzájárulás bevezetésével átláthatóvá válik a rendszer, s nem fordulhat elő többé olyan, mint 2010-ben, amikor is a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítésének bejelentését követően derül csak ki, hogy az ellenőrizetlen önkormányzati eladósodás miatt a hiány valójában 4,2 százalékos, azaz a vállaltnál lényegesen rosszabb – ígéri továbbá a program.

Nem jött izgalomba a piac

A forint nem mutatott látványos erősödést, s az angol nyelven közzétett program meghirdetése után szűk 50 filléres sávban mozgott az euróhoz képest, jelezve, hogy túl sok újdonságot a program nem hordoz az eddig kiszivárogtatott részletekhez képest.

Elemzők szerint az történt, hogy az intézkedési tervet itt-ott számokkal címkézték fel, de ettől eltekintve a végrehajthatóságukat illetően semmilyen garanciát nem nyújtott a piac számára a kormány. A befektetők mindazonáltal továbbra is bíznak a Széll Kálmán Terv sikerében.