Orbánnál a bérkommandó
Orbán Viktorhoz fordult tegnap Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Rogán Antal – aki a 16 százalékos szja hatásait vizsgáló fideszes monitoringbizottságot vezeti –, miután a Népszabadságban szerdán megjelent Fellegi Tamás fejlesztési miniszter levele, mely éppenhogy nem arról szól, hogy az állami szektorban mindenki megkapja a kompenzációt, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanács szerint ajánlott 4–6 százalékos béremelést. Lázár János azt követően nyilatkozott lapunknak, hogy munkatársunk megkereste: nincs-e ellentmondás a miniszterelnök, és a Rogán-féle monitoringbizottság által meghirdetett „senki sem járhat rosszabbul” elv nyomán megkövetelt béremelés és a Fellegi-levelében foglaltak között.
– Rogán Antal képviselőtársammal azért fordultunk miniszterelnök úrhoz, hogy az összes állami cég és intézmény adjon tájékoztatást arról, miként valósították meg, hogy a 16 százalékos szja-kulcs bevezetése után sem az állami cégek dolgozói, sem a közalkalmazottak, köztisztviselők ne járjanak rosszabbul. A Fidesz-frakció nem tudja elfogadni azt a választ, hogy vannak, akik rosszabbul járnak. Ráadásul az eddigi panaszok fele az állami szférából érkezett – utalt a bizottsági bejelentésekre a politikus, jelezve: a következő Fidesz-frakcióülésen napirenden lesz a kérdés.
Lázár János munkatársunk kérdésére, hogy mit tesznek, azt válaszolta: „soron kívül adatokat kérünk, és azonnali vizsgálatot az állami cégeknél és intézményeknél az ügyben. Orbán Viktor miniszterelnök úr a leghatározottabb lépésekre tett ígéretet”. Eszerint az állami cégeknél dolgozók, valamint a közalkalmazottak, köztisztviselők köré ben a béreknél „a kompenzációnak meg kell történnie, és ennek a március 5-i utalásoknál meg is kell jelennie”. – Azt is meg kell vizsgálni – tette hozzá –, hogy a Magyar Államkincstár mindent megtett-e, hogy minden érintett időben megkapja a kompenzációt. Mint lapunk tegnap megírta, Fellegi Tamás levele szerint a nemzetgazdasági miniszternek március 31-ig kellene gondoskodnia a kompenzáció forrásáról a költségvetésben, amenynyiben a cégek azt maguktól nem képesek biztosítani. Lázár nyilatkozata azt jelenti, hogy a kormány gyorsabb intézkedést vár el.
A frakcióvezető, egyben Hódmezővásárhely polgármestere arról is beszélt, hogy városában az önkormányzati cégeknél foglalkoztatott 630 alkalmazottnak, illetve a 2000 közalkalmazottnak március 5-én már a kompenzált bért fogják utalni, mégpedig január elsejével visszamenőleges hatállyal. És ezt elvárják az állami cégek esetén is.
„Ebből az egészből nagyon gyorsan vissza kellene vonulni” – osztotta meg lapunknak Lázáréval nem éppen egybecsengő véleményét Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Tegnap megírtuk, hogy miközben a magánszektorban bérkommandóval ellenőrizné a kormány az OÉT-ben kötött bérmegállapodás betartását, közte a 4–6 százalékos bruttó béremelési ajánlásét, az állami cégeknél olyan szigorú bértömeg-gazdálkodást ír elő 2011-re a fejlesztési miniszter, amit – Fellegi Tamásnak a tulajdonosi jogokat gyakorló MFB-hez címzett levele szerint – nem veszélyeztethet az érdekegyeztető tanácsban elfogadott, de nem kötelező érvényű béremelési mérték.
Dávid Ferenc nagyon is üdvözlendőnek tartja, hogy végre az állami cégek is átveszik a versenyszektorban alkalmazott bértömeggazdálkodást. Ennek lényege, hogy adott évre rögzített összeg áll rendelkezésre a bérek kifizetésére, s a béremeléseket, illetve a kompenzációt (amire most azért van szükség, mert az idei adóváltozások miatt a dolgozók jelentős részének a nettó fizetése nem éri el a tavalyit) ezen belül kell kigazdálkodnia a munkaadónak: ami annyit tesz, hogy leginkább a létszám racionalizálása (elbocsátások, illetve nyugdíjba vonulók helyének megszűntetése) nyithat meg forrásokat a fizetések növelésére. A főtitkár szerint az állami tulajdonos most saját bőrén megtapasztalja, hogy szigorú bérpolitika mellett nem lehet a teljesítménnyel arányban nem lévő béremeléseket adni. – Kiderült, hogy tarthatatlan a privát cégekkel szemben támasztott béremelési követelmény – utalt a cikkünkre.
Más érdek-képviseleti vezető ennél durvábban fogalmazott lapunknak, szerinte az állam nem tulajdonos, nem is munkáltató a magánszektorban működő vállalkozásoknál, így nincs semmi keresnivalója ott, bérügyekben sem.
A Fidesz- és a KDNP-frakciók tagjaiból verbuvált bérmonitoring bizottság hétfő óta aktív, pontosabban e hét elejétől tudnak hozzájuk fordulni az elégedetlen munkavállalók. Korábban arról volt szó, hogy a hét közepére elkészül az első jelentésük, ám ez tolódik: úgy tudjuk, jövő hétfőn tart ez ügyben tájékoztatót Rogán Antal, a bizottság vezetője.
A bizottság honlapja a Fidesz honlapján keresztül érhető el, s összesen három oldalból áll. A nyitóoldal rögzíti a bizottság céljait (köz- és magánszférában megvizsgálják, teljesültek-e az OÉT decemberi ülésén született bérmegállapodások), a tagokat (összesen hatan vannak) és az ingyenesen hívható zöldszámot, valamint az elektronikus postafiók címét. De lehetőség van a honlapon keresztül is kitölteni egy 9 pontból álló kérdőívet, ahová egy kattintással lehet eljutni a nyitóoldalról. Az innen nyert adatokból viszont nehezen képzelhető el, hogy konkrét cégekhez eljusson a bizottság. A kitöltőnek ugyanis csak arról kell nyilatkoznia, melyik megyében és foglalkoztatási ágazatban dolgozik, továbbá arról, hogy részesült-e kompenzációban, illetve jogosultnak tartja-e magát rá, végül a tavaly novemberi és az idén januári bruttó és nettó bért kell még feltüntetni.
Semmi egyebet, amivel beazonosítható lenne az adott cég, s mivel személyes adatokra nem kérdez rá a honlap, arról sem lehet szó, hogy később, az adatok feldolgozása után keressék fel a nyilatkozót további információkért. Így viszont szankcionálni sem lehet a cégeket, pedig arról volt szó, hogy a pályázatok elbírálásakor ez szempont lehet (persze azok során még rákérdezhetnek a jelentkezőknél, de ahhoz a bizottság munkájának semmi köze nem lesz). Végül a harmadik oldal tartalmazza az adatvédelmi nyilatkozatot, amely szerint illetéktelen kezekbe nem kerülhetnek a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja hivatalának munkatársai által feldolgozott adatok - ugyanitt azonban felhívják a figyelmet, hogy rendkívüli esetben sor kerülhet az esetleges, törvényben előírt, kötelező adattovábbításokra.
Belső forrásból megoldható a kompenzáció?
Az előzetes visszajelzések szerint minden vállalatnál belső forrásból meg tudják oldani a kompenzációt - jelentette ki tegnap az MTI-nek Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki jelentős forrástartalékot lát a vezetői bérek befagyasztásában, az átszervezésekben, a személyzeti politikai ésszerűsítésében. Közölte: ahol a vállalat nem tudja a bérgazdálkodáson belül megoldani az adórendszer változásából származó kedvezőtlen hatások kompenzációját, ott a nemzeti fejlesztési miniszter egyedi felmentést adhat, amely alapján meg lehet növelni a bértömeg-gazdálkodás forrását. Elmondta továbbá, hogy a kormány szándéka nem változott, 2011. január 1-jéig visszamenőleg biztosítani kell, hogy az új adó- és járulékrendszer negatív hatásai alól mindenki mentesüljön. Úgy vélekedett: az első kifizetéseknél még előfordulhat ugyan, hogy a munkavállaló bércsökkenést tapasztal, de ezt a munkáltató visszamenőlegesen rendezi.
Kíváncsiak voltunk, eddig hányan tettek bejelentést a bizottságnál, ezért felhívtuk a zöld számot. Az első csörgés után létrejött a kapcsolat, de amikor az eddigi megkeresésekről érdeklődtünk, az ügyintéző udvariasan közölte, hogy erről nem adhat felvilágosítást, forduljunk a frakció sajtóosztályához. Megtettük, ott azt a választ kaptuk, hogy még nem áll rendelkezésükre összesítés, pár nap múlva tudnak majd ilyennel szolgálni, addig kérik a türelmünket.
